Acer RT240Y és AOC I2481FXH

 

A véletlen úgy hozta, hogy egyszerre érkezett hozzánk két, a lényeges adatokban hasonló monitor. Érdekesnek ígérkezett az összevetés, hogy melyik miben tud többet vagy kevesebbet a másiknál, és ez hogyan tükröződik az árban. Ezért egyetlen írásban foglaljuk össze a tapasztaltakat.

 

Az általános üzleti, irodai és otthoni felhasználásra szánt két monitorban közös a nagyon karcsú, elegáns kivitel, a 24”-es méret, az 1080 x 1920 pixeles natív felbontás, a 60 Hz frissítési frekvencia, a specifikált 1000:1 kontrasztarány, a WLED háttérvilágítás és az IPS panel használata. Ez utóbbi minden jel szerint ugyanaz az LG Display AH-IPS típus. Természetesen vannak első látásra felfedezhető különbségek is pl. a formatervezésben, a csatlakozó felületet tekintve, a menürendszerben stb.

 

Ismerkedés

 

A dobozból kiemelve a paneleket, az összeszerelés egyszerű, pontosabban az AOC esetében eleve fel van szerelve a talp, az Acer talpát két darabból lehet egy perc alatt összerakni, és a képernyő hátuljára pattintani. Az állítási lehetőség a képernyő előre-hátra dönthetőségére korlátozódik, de ez ebben a kategóriában elfogadott. A design eltérése a talp kivitelében a legfeltűnőbb, mint a képen is látható:

 

 

Az Acer RT240Y monitora 1-2 mm-rel magasabb az AOC I2481FXH-nál, ami igazán elhanyagolható. Kicsit nagyobb külsődleges eltérés, hogy az Acer burkolata matt fekete, míg az AOC fényes. Ez nem vonatkozik persze a képernyőre, amely mindkettőnél diffúz matt, egészen enyhe reflexióval.

A formatervezés különlegessége (ez teljesen egyforma a két monitornál) a panel, illetve képernyő vastagsága, illetve vékonysága, amely úgy 5-6 mm körül lehet. Igaz, az elektronikát el kellett valahol helyezni, úgyhogy a hátoldal (de csak alul) kiboltosodik, az Acernél a képernyő teljes szélességében, az AOC-nál egy lépcső van a hátlapban.

 

 

Meg kell még említeni a design-nal kapcsolatban a „keret nélküli” kialakítást, amit természetesen nem kell szó szerint venni, de majdnem…Az Acer képernyő kerete (felül és két oldalon) nem lehet több másfél milliméternél, az AOC-é talán 1 mm-rel „vastagabb”.

 

Mindkét monitort hálózati adapter táplálja. 3,5 mm-es audio bemenet és VGA analóg bemenet van mindkét készüléken, továbbá 2-2 digitális bemenet, de itt már van egy eltérés: az Acer egy HDMI és egy DVI-D bemenetet kapott, míg az AOC-on két HDMI bemenet található.

 

Felső kép: Az Acer csatlakozói. A két digitális bemenet közül az egyik DVI-D, a másik HDMI

Alsó kép: Az AOC monitoron 2 db HDMI bemenet van

 

A kezelőgombok ellentétes oldalon vannak a két monitoron, ennek persze nincs jelentősége. Az Acernél szokás szerint a képernyő jobb alsó szélén, az AOC-nál bal oldalon, szintén alulról nyomogatható módon.     

 

A menürendszer

 

A két gyártó a megszokott – egymástól teljesen eltérő – menürendszerét használja, persze az adott típusra szabva.

A menüben található képi módok kizárólag a fényerő nagyságában különböznek egymástól (a User mód kivételével), viszont lehetőség van a színhőmérséklet (gyárilag mindkét monitornál Warm-ra, azaz melegre van beállítva) és a gamma kézi állítására, illetve a válaszidő csökkentésére hivatott overdrive változtatására. Ez utóbbinak az Acernél három fokozata (Off, Normal, Extreme), az AOC-nál négy fokozata (Off, Weak, Medium, Strong) van. Ezeket később részletesen megvizsgáljuk.

A gamma az Acer monitornál 1,8-ra vagy 2,2-re állítható, az AOC-nál három lépcső van, nem számszerűen feltüntetve, de a mérések szerint 2,0-es, 1,6-os és 2,5-ös (vagyis a szokásos 2,2 kimaradt – ki tudja miért).

Resetet nyomva a menüben a fényerő az Acernél 100-asra áll, az AOC-nál 90-re, a színhőmérséklet melegre, a gamma 2,2-re, ill. 2,0-ra, az overdrive pedig Normal-ra, ill. Medium-ra. A szoftveres kalibrálásnál/profilkészítésnél ezek lesznek a kiinduló értékeink.

Egy-egy almenüt a szemléltetés kedvéért bemutatunk a két monitor menürendszeréből:

 

Felső kép: Az Acer megszokott menürendszerének egyik almenüje

Alsó kép: Az AOC menürendszere bonyolultabbnak tűnik, de lényegében hasonló opciókat tartalmaz

 

Bevilágítás, IPS glow, villogás

 

Mivel a két monitor ugyanolyan LG Display AH-IPS panelt használ WLED háttérvilágítással, számítani lehetett némi bevilágítás (fényszivárgás) és a megszokott IPS glow meglétére. A felület kialakítása, mint említettük, közel teljesen matt, így (csaknem teljesen) mentes a csillogástól és tükrözéstől, azonban ezzel vigyázni kell a gyártóknak, mert a „túlzottan” matt bevonatban nagy a belső fényszóródás, ami a finom kontúrok, apró betűk rajzolatának romlásához vezethet, esetleg a kontraszt és a fényerő is kisebb lesz és/vagy a színvisszaadás is veszíthet valamit a pontosságából. A vizsgált panelek jól vették az akadályt, csekély kompromisszum árán.

 

A bevilágítás megítéléséhez lefotóztuk az egymás mellé tett két képernyőt. A kép annyiban csalóka, hogy az Acer monitora resetelt állásban eleve kb. 20%-kal nagyobb fényerejű, mint az AOC-é. A másik félrevezető dolog az aktuális expozíciós idő, illetve a tisztelt olvasó monitorának beállítása lehet. Megpróbáltuk a képen közelítőleg visszaadni azt, amit a szemünkkel láthatunk teljes sötétségben, a monitorokra „fekete” jelet adva – a monitor natív állapotában, reset után.

 

A két képernyő (balra az AOC, jobbra az Acer) a saját natív resetelt fényerőállásában jeleníti meg a fekete képet (AOC = 90, Acer = 100, tehát az AOC nincs a max. értéken). Mielőtt elszörnyednénk, azt is figyelembe kell venni, hogy teljes sötétségben messze nem ekkor fényerőre állítjuk be monitorunkat, hacsak nem szeretnénk komoly szemkárosodásnak kitenni magunkat

 

A jól ismert IPS glow menetrendszerűen „megérkezik”, amint a képernyőt oldalról nézzük, de értelemszerűen szemből nézve a képernyő szélei felé is, ha közelről nézzük. Ez van, akit zavar, van, aki észre sem veszi, de az aktuális nézési szögtől függően kontrasztcsökkentő hatása van, noha egyébként színvisszaadásban és a betekintési szögtartomány szempontjából ezek a panelek még mindig jobbak, mint az TN vagy a VA panelek. Más jellemzők tekintetében viszont egy TN vagy egy VA panel lehet jobb egy IPS-nél. (Mivel mindhárom panelfajta folyamatosan fejlődik, egyelőre a különbségek sem nagyon tűntek el közöttük, ámde generálisan jobbak lettek a panelek.)

Az IPS glow csökkentésére anno kifejlesztettek egy ún. A-TW polarizátort (filmréteget), amely csekély mellékhatással szinte teljesen megszünteti a glow-t, azonban a siker ellenére az a néhány gyártó, amelyik ezt alkalmazta, nagyrészt felhagyott ezzel, homályosan célozgatva arra, hogy túlzottan megnöveli a költségeket (?). Ma is létezik egy-két ilyen típus, közönséges halandók számára szinte megfizethethetetlen áron.

 

A fotón az AOC monitor glowja látható, de ellenkező oldalról nézve az Acer glowja is pontosan ugyanekkora

 

A fényerő leszabályozásakor a PWM rendszerű szabályozás okozta villogás (amely egyébként vagy érzékelhető, vagy nem) ezeknél a monitoroknál nem lép fel, mivel nem alkalmazzák a PWM-et, hanem megmaradtak a „jó öreg” egyenáramú szabályozásnál.

 

Színek, színhőmérséklet, profilkészítés

 

A monitorok RGB együttfutási jellemzőit és színpontjait – kiindulásképpen – teljesen „natív” állapotban, reset után, a gyárilag mellékelt profil nélkül mértük meg. Az eredmény:

 

Felül az Acer, alul az AOC Pre-Calibraton (kalibráció előtti) RGB együttfutása és a  ColorChecker 24 színmintájának (+ a telített RGBYCM színeknek) mért pozíciója. Világosan látható, hogy mindkét esetben a vörösből és a zöldből van több, mint a kékből, de szerencsére a görbék alakja nagyjából hasonló. A színpontok referenciához képesti eltolódása szintén nagyon hasonló képet mutat. Ez is arra utal, hogy ugyanarról a paneltípusról van szó.

A két monitor között kis eltérés van, a szürkeskála átlagos hibája 2,17 (Acer), ill. 3,3 (AOC), a színek átlagos hibája 2,86 (Acer), ill. 3,56 (AOC). Ezeket kell lejjebb szorítani részben a kezelőszervekkel, amennyire lehet (a színegyensúly bizonyos mértékig állítható User módban), majd a megfelelő ICC profil elkészítésével, amely a videokártya LUT-ba betöltődik

 

Az alapszínek szabályzóival mindkét monitoron megpróbáltuk a felső (100%) és az alsó (30%) szürkeértékekre elérni a lehető legjobb színegyensúlyt (sajnos nincs szabályozási lehetőség külön a felső és az alsó tartományra. Amit kaptunk, az távolról sem tökéletes, de nem is nagyon rossz, főleg a kékben maradtak hibák:

 

Felül az Acerhez, alul az AOC-hoz tartozó színegyensúly. Az alsó tartományban a kék kevesebb, a felsőben kicsit több mint kellene. Az átlaghiba 1,5993, illetve 2,1363

 

Ezután következett a kontraszt ellenőrzése, a nagy natív fényerő leszabályozása (a monitorok Brightness szabályzójával) a megcélzott 120 cd/m2 értékre, az RGB együttfutás szoftveres finombeállítása a megcélzott 2,2 gamma értéket alapul véve, végül a színpontok „helyrehúzása” (ami nem a monitor alapszíneinek hardveres megváltoztatását jelenti) és az ICC profil betöltése. A végeredményt a következő ábrák mutatják:

 

A profilírozás eredménye a színeken és a szürkelépcsőkön. Az Acer monitor esetében (felső ábrák) a színhiba 0,7-re, a szürkeskála hibája 0,57-re csökkent, 119,9 cd/m2 fényerő mellett. Az AOC készülékén (alsó ábrák), a színhiba 0,81, a szürkeskála hibája 0,56, a kapott fényerő 120,9 cd/m2. A hibák az 1-es érték, tehát az észlelési határ alatt vannak

 

Fényerő és kontraszt

 

Mivel kíváncsiak voltunk a monitorok fényerő-szabályozási tartományára, megmértük a Brightness szabályzó legnagyobb és legkisebb beállításához tartozó értékeket. Az Acer monitor a 100-as állásban kereken 300 cd/m2-t (299,7 cd/m2-t) produkált, 0 állásban pedig 92,9 cd/m2-t. A megcélzott 120 cd/m2-hez a 12-es állás tartozott.

Ugyanezek az értékek az AOC monitor esetében 280,4 cd/m2 (100-as állás), illetve 48,1 cd/m2 (0 állás). A kb. 120 cd/m2-t a szabályzó 33-as osztására húzva sikerült elérni.

Itt az adatok alapján az AOC javára írható, hogy a fényerő szükség esetén jóval kisebb értékre csökkenthető, majdnem fele akkorára, mint az Acernél. Igaz, az Acernek viszont nagyobb a maximális fényereje.

 

A kontraszt értékében nincs lényeges különbség a két monitor között. A beállított kb. 120 cd/m2 fényerő mellett az Acer készülékén 1040:1 kontrasztot, az AOC monitoron 1107:1 kontrasztot mértünk. Tehát mindkét monitor túlteljesítette a specifikáció szerinti 1000:1 adatot.

 

Input lag, válaszidő, „eye-tracking” mozgáselmosódás

 

Bár a monitorok egyike sem játékra készült, ezt a gyártók sem állítják, a vizsgálataink azt mutatják, hogy – természetesen csak a 60 Hz-es kategóriában – helyt tudnak állni, ha valakinek játszani támad kedve.

 

Az input lag – valamely művelet és ezen művelet képen megjelenő hatása közötti késleltetés – értéke, amely valójában magába foglalja a feketéről fehérre váltás válaszidejét is (ami egyébként a legkisebb érték egy LCD kijelzőnél) a mérések alapján meglepően kicsire adódott. Az input lag a legelterjedtebb értelmezés szerint az, amit „érzünk” az egér és a billentyűzet kezelésekor, azaz a kép megjelenésének késése a bemeneti jel mögött – ezt az elektronika késleltető hatásának tulajdonítják. (A válaszidő okozta késleltetés pedig az, amit „látunk”.) Sajátságos módon azonban az LCD kijelzőknél az input lag-be beleszól az az elektronika is, amely időben nem egyszerre, hanem pixelsoronként haladva jeleníti meg a képet, de ez eredendően minden LCD monitor tulajdonsága. Így a képernyő közepén mért input lag (egy ideje ez az elfogadott módszer) szükségképpen tartalmazza a frissítési ciklus (60 Hz-en kb. 16 ms) felét, tehát kb. 8 ms-ot is. Így az utóbbi néhány évben kihozott korszerű monitorok „maradék” input lag-je, ami nem az LCD megjelenítés eredendő természetéből fakad, valójában nagyon kicsi, néhány milliszekundum.

Méréseink eredményét az alábbi képek mutatják:

 

Az Acer monitor (felső kép) és az AOC (alsó kép) mért input lag-je. A különbség minimális, hiszen a 16 ms (egy képkocka) alatti input lag-et a leggyakorlottabb játékosok is a kiváló kategóriába sorolják

 

A válaszidő és az ezt csökkentő különböző mértékű overdrive hatását a mozgó objektumokra, továbbá a szem természetes követő mozgása (eye-tracking) következtében az LCD kijelzőkön létrejövő mozgáselmosódást a követő kamera (pursuit camera) módszerével közelebbről is megvizsgáltuk.

 

A különféle overdrive beállításokban követő kamerával fényképeztük a testufo.com, mozgáshibák kimutatására alkalmas, egyenletesen mozgó UFO-it, következtetéseinket ezekből a fotókból vonjuk le. Lássuk először az Acer monitor viselkedését:

 

r

Motion blur (mozgáselmosódás) az Acer esetében, a háromféle overdrive beállításban, kétféle cián színű háttér előtt, követő kamerával rögzítve. A Off állásban látható sötétebb utánhúzás (az UFO bal oldalán) oka a reakcióidő. Normál állásban ez eltűnik, ám csekély mértékben megjelenik az overdrive „mellékhatása”, a világos utánhúzás (inverse ghosting). Végül Extreme állásban feltűnő inverse ghosting jelentkezik (a piros komplementer színe a cián, a sárgáé a kék). Az UFO-k generális elmosódása annak következménye, hogy a pixelek a képidő alatt megtartják a frissítés kezdetén felvett fénysűrűségüket.  

A lefényképezett UFO-k a képernyőn 960 pixel/s, azaz 16 pixel/frame sebességgel mozogtak, a felvételek 1/15 másodperce expozíciós idővel készültek

 

Levonhatjuk azt a következtetés, hogy az overdrive-ot nem érdemes túlzásba vinni, az Extreme beállítás kerülendő. Ez egyébként a legtöbb monitor esetében így van. A Normal állás jó kompromisszumnak tűnik, mert a reakcióidő láthatóan csökken. Igaz, a világos cián háttér előtt már itt is megjelenik az inverz szellemkép. Az alapvető mozgáselmosódást azonban szükségszerűen a szem követő mozgása és a pixelek frissítési ciklus alatti állandósága közötti „elcsúszás” okozza.

 

Természetesen ugyanezeket a felvételeket elkészítettük az AOC monitor esetében is, amelynél négy fokozata van az overdrive beállításának. Íme az eredmény:

 

Attól eltekintve, hogy itt négy overdrive fokozat van, a válaszidő, az overdrive és az „eye-tracking” hatása hasonló. Itt a Weak vagy a Medium overdrive közül érdemes választani, ha meg akarjuk találni a kompromisszumot a legkisebb válaszidő és a legkisebb káros overdrive között. A szem követő mozgásából adódó elmosódás ugyanakkora, ezt csak a frissítési frekvencia növelésével és/vagy a látható frissítési ciklus lerövidítésével lehetne csökkenteni, de ez nem elvárás ebben a készülékosztályban

 

Fontos megjegyzés, hogy az „életlenség” jellegű mozgáselmosódás oka az LCD kijelzők működési elvében keresendő, nevezetesen abban, hogy minden egyes pixel megtartja a képfrissítés első pillanatában kapott fénysűrűség értékét a teljes képidő alatt. A válaszidő okozta kontúrelmosódás, illetve utánhúzás értéke pedig relatíve kicsi.

Lényegbevágó különbség a mozgáskezelésben nincs a két monitor között, kivéve azt, hogy az Acernél kissé agresszívebb az overdrive legmagasabb fokozata. De mivel a válaszidő amúgy is elég kicsi (szerencsére a mai korszerű monitoroknál ez gyakran így van), megengedhető az overdrive visszavétele a lehető legkisebb mértékűre.

 

Összegzés és értékelés

 

Két nagyon kellemes megjelenésű, és az IPS panel adottságainak, a 24”-es méretnek és a Full HD natív felbontásnak megfelelő képet produkáló monitort ismerhettünk meg közelebbről. Készítőik nem különleges feladatokra szánták őket: nem speciális gamer monitorok, és nem is a rigorózusan pontos színvisszaadást igénylő munkára, mint pl. a nyomdai előkészítés. Mindemellett beigazolódott, hogy játékra sem alkalmatlanok, sőt a megfelelő ICC profil elkészítésével a gradációs jellemzők, a gamma és a színek is egész pontosan beállíthatók. A mozgást a mai IPS paneleknek megfelelő minőségben tudják reprodukálni. Itt meghatározó a 60 Hz frissítési frekvencia és az, hogy különleges elmosódáscsökkentő technikát nem vetettek be. De miért is tették volna ebben az árkategóriában? Az Acer monitor jelenlegi fogyasztói ára valamivel 55.000 Ft, az AOC készüléké pedig 50.000 Ft alatt van.

 

Pár szót azonban beszélnünk kell a különbségekről is, még ha nincs is sok belőlük. A kivitel alapján csak a szubjektív benyomás vagy a szeszély tehet közöttük különbséget. Más dolog a csatlakozófelület, ahol az Acernek kell plusz pontot adni a DVI-D csatlakozási lehetőségért. Fényerőben is az Acer tud többet (a saját specifikációja szerintinél is többet, kereken 300 cd/m2-t), amit viszont ellensúlyozhat az, hogy a nagyon érzékeny szeműek az AOC-on lejjebb mehetnek kb. 50 cd/m2-ig.

 

A dobozból kivéve az Acer valamivel pontosabb (az sRGB referenciához közelebb álló) értékeket produkál, mint az AOC, de az egyedileg létrehozott ICC profillal ez a különbség megszüntethető. Az input lag-ben is van egy pici különbség az Acer javára, de a késleltetés mindkét monitornál kicsi, szerintem a kb. 2 ms eltérést a legjobb játékosok sem igen vennék észre. Nem beszélve arról, hogy játékra ma már amúgy is speciális monitorokat kínálnak a gyártók, persze legalább háromszor-négyszer magasabb áron, mint amit akár az Acer RT240Y, akár az AOC I2481FXH monitorért kérnek.

A válaszidő csökkentésére hivatott overdrive szerencsére több fokozatban állítható, vagy akár ki is kapcsolható. Legmagasabb állásában ugyanis mindkét monitornál kellemetlen képi mellékhatást (inverz szellemképet) okoz, az Acernél valamivel nagyobbat, mint az AOC-nál. Ugyanakkor mindkettőnél beállítható a jó kompromisszum.  

 

Összességében megállapíthatjuk, hogy a minimális árkülönbséget indokolja az Acer monitor néhány plusz szolgáltatása, mint a DVI-D bemenet, a beépített hangszórók, a VESA szabvány szerinti rögzítési lehetőség.

Az Acer monitort az Acer hazai kereskedelmi képviseletétől, az AOC készüléket a United Cummunications-tól kaptuk meg tesztelésre.

 

Főbb gyári adatok

 

Acer RT240Y

 

Panel: LG Display AH-IPS

Háttérvilágítás: WLED

Kijelző mérete: 24”

Natív felbontás Full HD (1920 x 1080)

Kontrasztarány (on/off): 1000:1

Frissítési frekvencia: 60 Hz

Válaszidő: 4 ms G2G

Fényerő: 250 cd/m2

Beépített hangszóró: 2 x 2 W

Dönthetőség: -5…+15 fok

Betekintési szög: 178/178 fok

VESA fali rögzítés lehetősége

Méretek: 540 x 405 x 196 mm

Tömeg: 3 kg

 

AOC I2481FXH

 

Panel: LG Display AH-IPS

Kijelző mérete: 23,8”

Natív felbontás Full HD (1920 x 1080)

Kontrasztarány (on/off): 1000:1

Frissítési frekvencia: 60 Hz

Válaszidő: 4 ms G2G

Fényerő: 250 cd/m2

Dönthetőség: -3…+20 fok

Betekintési szög: 178/178 fok

Tömeg: 3,1 kg

 

NÁ