AVSpec_1705

Fórum   bejelentkezés

Felhasználó

Jelszó

Regisztráció

Feliratkozás hírlevélre

Projektorok böngészésére, összehasonlítására használja a
» teljes listát,
az igényei szerinti projektor kiválasztására a
» projektorkeresőt,
konkrét gyártó és típus kiválasztásához pedig kövesse az alábbiakat:

Kiválasztott termékek

Nincs termék kiválasztva

Cégnév:

Név:

Telefonszám:

E-mail cím:

Egyéb közölnivaló

Bérlés

Ha projektort, és a vetítéshez szükséges más kellékeket sze- retne bérelni, elég kitöltenie egy bérlési űrlapot, és munkatársaink emailben, telefonon vagy szemé- lyesen megkeresik Önt.

Bérlési űrlap

benq_1702bdnn_1610dbal

A szélesebbnél is szélesebb

Acer BX340C

 

2016. december

 

Egy ideje megszoktuk a 16:9-es formátumú LCD monitorokat, a 4:3-as és 5:4-es oldalarányú készülékekkel már elvétve találkozunk (kivéve a sok éve használt példányokat). A „széles” monitor hallatán ezért a szokásos 16:9 ugrik be, noha már elég sok gyártó kínál ennél lényegesen szélesebb 21:9-es típusokat. Ezek közül most az Acer 34”-es BX340C-t tettük közelebbi vizsgálat tárgyává.


Acer BX340C

 

2016. december

 

Egy ideje megszoktuk a 16:9-es formátumú LCD monitorokat, a 4:3-as és 5:4-es oldalarányú készülékekkel már elvétve találkozunk (kivéve a sok éve használt példányokat). A „széles” monitor hallatán ezért a szokásos 16:9 ugrik be, noha már elég sok gyártó kínál ennél lényegesen szélesebb 21:9-es típusokat. Ezek közül most az Acer 34”-es BX340C-t tettük közelebbi vizsgálat tárgyává.


Főbb gyári adatok

 

Panel: LG Display AH-IPS

Panel bitmélység: 8 bit színenként

Bevonat: Anti-glare/matt

Betekintési szög: 178/178 fok

Natív felbontás: Wide FHD (2560 x 1080 pixel)

Pixel osztásköz: 0,315 mm

Fényerő: 300 cd/m2

Kontrasztarány: 1000:1

Háttérvilágítás: WLED

Válaszidő: min 6 ms

Méretek: 827 x 374 x 65,6 mm

Tömeg: 9 kg

VESA rögzítés: 100 x 100 mm

Magasságállítás: 13 cm-es tartomány

Döntés: 35 fokban hátra, 5 fokban előre

Beépített hangszóró 2 x 3 W

 

Rögtön érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy ennek a monitornak van egy jelölésben alig eltérő változata, a BX340CK, ahol a „K” ezúttal nem a fekete színt jelenti, hanem egy csomó eltérést a „C” változattól. A CK natív felbontása Wide QHD (3440 x 1440 pixel), a panel bitmélysége 10 bit/szín (valójában 8 bit + FRC), nincs rajta DVI-D csatlakozó, a max. fényere és a fogyasztása kicsit nagyobb stb., és persze az ára is 20-25%-kal magasabb.

Mi tehát a BX340C „alapváltozatot” teszteltük.

 

Az első benyomás

 

34”-es átlóméretével és a szokatlanul nagy képoldalarányával alighanem meglepetést okoz azoknak, akiknek még nem volt ekkora monitor az asztalukon. Gyakorlatilag uralja a munkahelyet, rögtön feltűnik, hogy milyen kényelmes vele a többablakos munka. Igazából egy duál monitoros munkakörnyezetet helyettesít, ugyanakkor nagy előny, hogy míg két ugyanolyan típusú monitort is nagyon macerás (majdnem lehetetlen) úgy beállítani, hogy tökéletesen egyforma legyen a képük, ez itt értelemszerűen nem jelent problémát – minden egyformán fog megjelenni (ha eltekintünk attól, hogy nem nagyon létezik teljesen homogén képernyő). A képernyő felülete matt, de nem annyira, hogy a kép észrevehetően szemcsés legyen.

 

01a.jpg

 

Mellesleg a 21:9-es formátum a filmes világból származik, nevezetesen a Cinemascope filmek oldalaránya, így ha kedvünk szottyan filmet nézni – bár a monitort nem kifejezetten erre tervezték, de alkalmas rá – a Cinemascope Blu-ray filmek zavaró fekete sávok nélkül jelennek meg, és betöltik a teljes képernyőt, bármiféle aránytorzulás nélkül.

 

A designt szintén meghatározza a képernyő mérete és formátuma, meglehetősen masszív és széles talpat kellett hozzá készíteni – talán még egy kicsit lehetne masszívabb. Az állítási lehetőségek: döntés hátra és kis mértékben előre, továbbá magasságállítás (az adatokat lásd fentebb). A panel és a ráépített elektronika meglehetősen termetes, a képernyő nem teljesen „keretnélküli” kivitelű, ami egy ekkora panelnél elfogadható. Hátulról nézve látható, hogy az elektronika is elfoglal némi helyet a hátlapon.

 

02.jpg

 

Csatlakozók, kezelőszervek, menü

 

Analóg csatlakozó csak audio csatlakoztatásához van a készüléken, minden más digitális: DisplayPort 1.2, HDMI 2.0, Dual channel DVI-D, továbbá USB Hub (2+2 USB3 fogadóporttal) található a készüléken.

 

03.jpg

 

A kezelőgombok és a jelzőlámpa az Acernél megszokott módon, jobb oldalon vannak, sötétben kicsit gyakorolni kell, hogy megszokja a kezelést a felhasználó. A menürendszer ugyancsak követi az Acer „sémát”, az Acer Color Managementben négy preset (Standard, Eco, Graphics és Movie) és egy User mód választható ki. A gyári presetek kizárólag a fényerőben különböznek egymástól. A menüben kiválasztható sRGB móddal ugyanez a helyzet, csak ott bizonyos opciókon nem lehet változtatni, illetve akkor a monitor máris átvált User módba (de egyébként a preseteknél is ez történik, ha bármihez hozzányúlunk). A készülék natív üzemmódja a Standard, reset után ezt a módot állítja be a gép. A méréseket és a profilkészítést ebben a „natív” módban fogjuk végezni.

A példa kedvéért bemutatjuk a jól ismert menürendszer első (Picture) almenüjét:

 

04_.jpg

 

Bevilágítás, IPS glow

 

A WLED élvilágításból eredően a monitor nem mentes a bevilágítástól (fényszivárgástól) és a bevilágított helyeken pici elszíneződéstől, ami persze bármifajta háttérvilágításnál is előfordulhat. Az alábbi fotó mutatja hozzávetőlegesen, hogy az adott esetben ez hol és milyen mértékben jelentkezett. Mondanunk sem kell, hogy valóságos (nem fekete) képtartalom mellett a bevilágítás gyakorlatilag észrevehetetlen, esetleg sok sötét képtartalomnál észlelhető lehet. Kevés felhasználó van, aki érzékeny erre, de nem zárható ki, hogy ez egyeseket zavar.

 

05.jpg

                              A fényszivárgás hatása a panel felületén, teljes sötétségben

 

Ugyanezt mondhatjuk az IPS-glow-ról is, ami természetesen ennél a panelnél is megjelenik, az AH-IPS panelekre jellemző átlagos mértékben. Megintcsak egyéni érzékenység kérdése, hogy kit mennyire zavar a glow egy ilyen széles panel esetében, ahol a képernyő szélein – a nagy szögtartomány miatt (ha középen ülünk, akkor is nagy szög alatt látjuk a széleket) – a szokásosnál jobban észrevehető. Világos vagy közepesen sötét képtartalom mellett engem egyáltalán nem zavar, de van olyan ismerősöm, aki utálja.

 

06.jpg

 

Mindamellett az IPS előnyei – mindenekelőtt a nagy betekintési szögtartomány, amelyen belül a színek jóval kevésbé torzulnak, mint más paneleknél, és a fényerő és a kontraszt is kevésbé csökken – talán ellensúlyozzák a glow hátrányát.

 

Betekintési szög

 

A 178 fokos betekintési szöget persze nem kell szó szerint venni – ez minden IPS panelre érvényes – illetve csak akkor, ha valóban a kontraszt 10:1-re való csökkenéséhez kötjük a betekintési szög definícióját, és akkor még mindig nem mondtuk meg pontosan, hogy ehhez milyen színtorzulás tartozik. Tehát az adatlap értékeit mindenképpen bizonyos fenntartással kell fogadnunk, nem azért mert nem lehetnek igazak, hanem azért, mert a részletes mérési feltételek és kritériumok nincsenek melléjük téve.

Egy filmkockáról készített felvételek azért mutatják, hogy az IPS panel színvilága, kontrasztja és fényereje elfogadható határok között változik a nézési szög széles tartományában:

 

07.jpg

Szemből, ill. különböző szögekből készített fotók egy filmkockáról. Kis változás persze tapasztalható a színekben és a kontrasztban is, de az egyéb panelekkel összehasonlítva ez kevésbé szembetűnő. A bőrszín pl. csaknem változatlan


Fényerő, kontraszt

 

A fényerőt és a kontrasztot (és a színparamétereket is) természetesen szemből, a képernyőre merőlegesen elhelyezett műszerrel mérjük, a képjelet digitális bemeneten (ezen a monitoron nincs is másmilyen), lehetőleg a DisplayPorton adjuk be. Kivétel lesz az input lag mérése (lásd később), mert a mérőeszköz egyelőre HDMI bemeneten képes kommunikálni a monitorral.

 

A fent említett natív beállításban (Standard), a fényerőszabályzó a 80-as osztáson áll a 0-100 tartományban, itt a mért fényerő az egyik szoftver szerint 259 cd/m2, a másik szerint 265 cd/m2, ez kb. 2%-os hibát jelent, úgyhogy bármelyiket nyugodtan elfogadhatjuk. A 100-as osztáson kb. 294 cd/m2 a mért érték, ami jól megközelíti a specifikáció szerinti 300 cd/m2-t. Érdekes még a 0-ás osztáshoz (a szabályzó legkisebb állásához) tartozó 91,3 cd/m2 mérték, mert ekkora lehet a legkisebb beállítható fényerő. Ez még sötét környezetben is elég kicsi lehet ahhoz, hogy ne bántsa a szemünket, de ha mégis, a kék színösszetevő megválasztható mértékű csökkentésével (BlueLight) sokkal kevésbé fárasztóvá tehetjük a képernyő tartós nézését.

 

A tapasztalat szerint a legtöbb IPS paneles monitor esetében a gyártók 1000:1 körüli kontrasztarányt adnak meg (mint natív on/off kontrasztarányt vagy statikus kontrasztarányt). Ez önmagában talán kicsi pl. filmnézéshez, de a napi munkához bőven elegendő.

A mért értékek a legtöbbször jól megközelítik az 1000:1-et, inkább csak megnyugtatásképpen szoktuk megmérni kalibrált/profilírozott állapotban.

A vizsgált monitornál a mérések ezt mutatták:

 

07e.jpg

Kalibrált állapotban a full on/full off (statikus) kontrasztarány 909:1, az ANSI kontraszt csak picivel kisebb, 891:1, vagyis a panelben a belső fényszivárgás kicsi. Az ANSI kontraszt ábrája egyúttal megmutatja a fényerő (fehér), illetve a mért feketeszint ingadozásának mértékét a képernyő felületének 16 pontján. A legfeketébb a panel jobb alsó sarka, a legvilágosabb nagyjából a közepe. Ilyen mértékű inhomogenitás a legtöbb monitornál előfordul

 

Színek

 

Első menetben Plug&Play monitorként, mindenféle driver és profil nélkül, kíváncsiságból megnéztük a resetelt natív (Standard) mód színviszonyait, beleértve az RGB együttfutást, a színhőmérsékletet, a gammát és az RGBYCM fénysűrűségeket.

Az eredmény itt látható:

 

8a_chroma_pre.jpg

A monitor “úgy, ahogy van” állapotban (resetelt natív gyári állapot). A színtartomány láthatóan nagyobb, mint a referencia sRGB, ez jó, mivel le fogjuk tudni szűkíteni. (Ennél már csak az lenne jobb, ha pontosan fedné az sRGB referenciatartományt.) A fehérpont egy kicsit a zöld és a vörös felé van eltolódva, ezt korrigálni kell. A gamma túl magas, 2,3-nál nagyobb, a luminanciaértékek nagyon jók, a kéknek van egy kis hibája

 

Ezután nekiláttunk a szoftveres kalibrálásnak/profilkészítésnek a CalMAN RGB szoftverrel. A megcélzott színtér természetesen az sRGB a D65 fehérponttal, és a 2,2-es gamma. A szoftver kalibráció előtt lefuttatja a színmintákat és megnézi az alapszínek együttfutását, majd folyamatosan kommunikálva a monitorral készít egy olyan profilt, amely helyére teszi a 24+ színminta megjelenítését, a fehéregyensúlyt és a gammát. Annyi kézi beavatkozás szükséges, hogy a kalibrálás adott fázisában a Brightness és Contrast szabályzókat, továbbá az alapszínek arányát a megfelelő fehéregyensúlyhoz a monitor kezelőszerveivel klell megpróbálni optimálisra állítani. Ha a monitor alkalmas (lenne) a DDC-re (Direct Device Control), akkor ezt az opciót beállítva a szoftver ezt is elvégzi helyettünk. A BX340C ezen a szinten nem kommunikált a CalMAN-nal.

A kalibrálás eredményét (miután az elkészült színprofil betöltődött) a következő ábra mutatja:

 

09_pre-post.jpg

Az elkészített profil betöltése után a 24-mintás ColorChecker színei plusz az RGBYCM alapszínek nagy pontossággal a helyükre kerültek. A színek átlagolt hibája dE=0,44, a szürkeskáláé dE=0,76

 

Input lag, mozgáskezelés

 

Bár a BX340C-t nem a játékosoknak (vagy legalábbis nem a komolyan versenyző játékosoknak) szánták, feltűnt az adatlapon, hogy a FreeSync működtetésre alkalmas. Ez nem kerülhetett sok pénzébe a gyártónak, mivel a FreeSync-hez nem kell kiegészítő hardvert beépíteni a monitorba, viszont a meghajtáshoz kell egy erre alkalmas AMD videokártya (és telepíteni kell egy FreeSync drivert). Na az AMD kártyánk pont cserben hagyott minket a teszt idején, ami persze nem a legjobbkor jött. Azonban egy alapvetően mindennapi munkára szánt 60 Hz-es, illetve 75-re átállítható monitorhoz inkább afféle bónusznak szánhatta az Acer a FreeSync-et, nem egy 240 Hz-es monitorról van szó. Valójában a frissítés, a FreeSync-et használva, a következő határok között változhat ennél a készüléknél: DisplayPortról 48 és 75 Hz között, DVI-D-ről 56 és 76 Hz között, HDMI-ről 23 és 76 Hz között. Mint látható, ezek a határok elmaradnak a FreeSync lehetőségei mögött, de a kezdeményezés mindenesetre dicséretes.

 

Az input lag mérésekor érdekes problémába ütköztünk, amit végül is csak a szabadon futó szinkronnal tudtunk magyarázni a műszer egyébként fix 60 fps, 1080p kimeneti jele mellett, amit csak a HDMI bemeneten tudunk beadni. A fix képfrekvenciájú mérőeszközünk valami miatt periodikus FreeSync futásra késztette a monitort. A magyarázatot keressük.

Ugyanazzal a műszerrel, a képernyő ugyanazon pontján az input lag értéke néhány másodperc alatt folyamatosan változott kb. 27 ms és 42 ms között, újra és újra. Ez pont 15 ms különbség, ami megfelel a HDMI bemenethez tartozó FreeSync frissítési időhatárok különbségnek:1/76 Hz – 1/23 Hz = 15 ms. Ez persze nem lehet véletlen. A 60 Hz-en fixált frissítésnek ebből következően kb. 30 ms teljes input lag felel meg, ebből hozzávetőlegesen 8 ms az inherens (az LCD működési elvéből adódó) késleltetés a képernyő közepén (kb. a 16 ms ciklusidő fele), kb. 5-6 ms lehet a válaszidő, így a tényleges járulékos input lag kb. 16-17 ms (becsült érték). Összességében – az élvonalbeli hardcore gamereket kivéve – a monitor tökéletesen alkalmas a játékra is, és egy FreeSync-es PC kártyával élvezi az adaptív szinkron előnyeit is, mert még a legnagyobb mérhető késleltetés, a 43 ms is alig haladja meg két képkocka időtartamát.

 

10.jpg

Háromféle mért „input lag” érték. A felső megfelel a HDMI bemenethez tartozó felső FreeSync határnak, a középső kb. a 60 Hz-es frissítésnek, az alsó pedig közel van a FreeSync alsó határából (23 Hz) következő értéknek. A képen látható késleltetési értékek három részből tevődnek össze: a válaszidőből, a frissítés jellege miatt a képernyő közepén adódó késleltetésből, és a feldolgozó elektronika járulékos késleltetéséből. A frissítési frekvencia ezek közül csak az egyiket befolyásolja

 

A mozgó objektumok megjelenítését, pontosabban mozgáselmosódását 60 Hz fix frissítés mellett vizsgáltuk, DisplayPort csatlakozón hajtva a monitort.

Előtte azonban bemutatunk egy fotót a testufo.com oldal mozgó ufóit lefényképezve, amely világosan érzékelteti az LCD monitorok működésének már sokszor emlegetett „sample and hold” jellegét. Ez azt jelenti, hogy minden egyes pixel a teljes látható frissítési periódus alatt – ez 60 Hz-es monitor esetében kb. 16 ms – megtartja a frissítés elején felvett „fényerő” értéket (pici csökkenéssel, de ez észrevehetetlen).

 

 

11.jpg

960 pixel/másodperc sebességgel balról jobbra mozgó UFO „invázió” képe álló fényképezőgéppel rögzítve. Bár az álló fényképezőgépes felvételek az LCD esetében nem alkalmasak a mozgáselmosódás elemzésére, ez a kép nagyon jól szemlélteti az LCD kijelzők működési elvét. Az 1/15 másodperces expozícióval készített képbe négy frissítési ciklus „fér bele”, és a négy, egymáshoz képest eltolt UFO-kép világosan megkülönböztethető a fotón  

 

Ezután következtek a sínen mozgatott fényképezőgéppel készített „követő kamerás” felvételek kikapcsolt overdrive, Normál, majd Extreme overdrive mellett.

 

12_m.jpg

Mindhárom overdrive (ami tulajdonképpen „csak” a válaszidő csökkentését célozza) beállítás mellett elemeztük a követő kamerás felvételeket. A bal oldali képen (Off) jól látható egyrészt a válaszidőből adódó sötét utánhúzás az UFO-k bal oldalán, másrészt az eye-tracking elmosódás, amely mindhárom beállításban ugyanúgy fellép (nagyobb frissítési frekvencián ez kisebb lenne). A középső képen (Normal), mérsékelt overdrive mellett a sötét utánhúzás teljesen eltűnik, bár egy pici világos utánhúzás megjelenik (inverse ghosting, az overdrive következménye, de ez elfogadható kompromisszum). A harmadik beállításban (jobb oldali kép) az inverz utánhúzás sötét és világos háttér előtt is feltűnő, ezért az Extreme beállítás nem javasolt

 

Mivel a BX340C nem kifejezetten játékra készült, talán túlzásnak tűnik a fenti részletes mozgáselemzés, azonban pont ennél a monitornál nagyon jól elkülöníthető volt a válaszidőből eredő utánhúzás, az eye-tracking nyomán keletkező mozgáselmosódás, és az overdrive jótékony, illetve túlzott hatása.

 

Összegzés és értékelés

 

Jól terhelhető 21:9-es „igásló” a sok nyitott ablakkal vagy széles táblázatokkal dolgozóknak, akik nem szeretik a két- vagy többmonitoros konfigurációt. Emellett nagyon hatásosan mutat az íróasztalunkon. Élvezi az AH-IPS panel előnyeit és – egyes esetekben – szenvedi a glow hátrányát.

A színvilág és a gradáció kiválóan igazítható a referenciához, de a dobozból kivéve sem mutat kirívó hibákat. Extra különlegessége a FreeSync-alkalmasság, habár a manapság már alacsonynak számító maximális frissítési frekvencia mellett (amely persze a játéktól eltérő feladatokra teljesen megfelel) a FreeSync lehetőségei messze nincsenek kihasználva.

Az overdrive mérsékelt használata határozottan dicsérhető, mert a panel válaszidejét látványosan csökkenti, minimális mellékhatással.

A tesztelt példányt az Acer hazai kereskedelmi képviseletétől kaptuk a vizsgálódás idejére. A készülék jelenlegi bruttó fogyasztói ára 190.000 forint körül van.

 

Ami tetszett

  • Méret és formátum
  • Jó kompromisszum a matt felület és az olvashatóság között
  • Kiváló színvisszaadás
  • Jónak mondható input lag
  • Nagy betekintési szög
  • Kényelmes munka a nagy és széles felületnek köszönhetően
  • CinemaScope filmek természetes megjelenítése

 

Ami kevésbé tetszett

  • Kissé alulméretezett állvány a 9 kg-os monitorhoz
  • Az Extreme overdrive beállítás túl nagy inverz utánhúzást okoz
  • IPS glow

 

N. Á.

‹‹‹ További Tesztek