Acer K132

 

2014. március

 

A LED-es vetítők folyamatos fejlődésben vannak. Nagy hajtóerő, hogy hosszú a LED-ek élettartama, a teljes fényerő csaknem azonnal felveszi üzemi értékét, kikapcsoláskor nincs visszahűtési idő, a LED-es projektorok bármilyen pozícióban (elforgatva) elhelyezhetők stb. A technológia szinte egyetlen, de egyelőre nehezen leküzdhetőnek látszó hátránya, hogy az elérhető fényáram (fényerő) még meglehetősen limitált, bár folyamatosan növekszik. Az első LED-es (piko) projektorok 10-20, később 80-100 lumen fényereje mostanra a több száz lumenes nagyságrendbe emelkedett, és bízunk benne, hogy ez a trend tovább folytatódik. Most egy 500 lumen névleges fényerejű, zsebméretű LED projektor került a tesztasztalra, az Acer K132.

 

Alapjellemzők

 

A kis méret (kb. 14 x 11,6 x 4,1 cm-es) és a kis súly (41, 5 dkg) rögtön azt üzenik a leendő felhasználónak, hogy egy „ultramobil” projektorról van szó, és valóban, még a hasonló fényerejű LED-es versenytársakkal összehasonlítva is jelenleg talán ez a legkisebb 500 lumenes készülék. Mutatós darab, bár azt hozzá kell tennünk, hogy külön tápegységről működik, amit az „össztömegbe” bele kell számolnunk.

 

 

A natív felbontásra nem lehet panasz, az ebben a kategóriában ma már általános 1280 x 800 pixelt (WXGA) ez a projektor is tudja, a kontrasztarány pedig a gyári adatok szerint 10000:1.

A legnagyobb megjeleníthető felbontás 1080 x 1920 pixel (Full HD), tehát akár digitális (HDMI), akár analóg komponens forrásról megnézhetünk egy Full HD videót vagy filmet, ha mindenképpen erre vágyunk.  

A LED-ek élettartamára a specifikáció normál módban 30.000 órát, takarékos üzemmódban 20.000 órát ad meg, tehát jó esetben a projektor élete végéig nem kell fényforrást cserélnünk benne.

 

A K132 (mint az ilyen kis projektoroknál teljesen általános) fix fókusztávolságú, azaz nem zoomos objektívvel van ellátva, cserébe viszont az objektív „fényereje” F2-es, ami a zoomos objektíveknél ritkán fordul elő. Persze ne várjunk csodát, némi pici elszíneződés a kép sarkaiban a kontúrokon mutatkozik, de ezt nemigen vesszük észre a normál nézési távolságból, csak egészen közelről „szúrható ki”.

 

Elhelyezés, csatlakozók

 

A csatlakozók mind a hátoldalon találhatók, és a tápcsatlakozón (DC IN) ás egy mini-USB szervizcsatlakozón kívül lényegében két portunk van: egy HDMI és egy speciális „Universal I/O” csatlakozó, amelyen pl. beadhatjuk a számítógép analóg RGB vagy a videoforrás analóg komponens jelét, illetve kihozhatjuk az audiojelet – feltéve, hogy megvesszük a speciális kábelt, mert ez sajnos nincs a tartozékok között. Ez főleg azért fájó pont, mert a K132-nek nincs külön audiokimenete, a beépített 2 W-os hangszóró pedig finoman szólva nem mindig elég a megfelelő hangosításhoz – még ha ilyen pici projektorról is van szó. Jó pont viszont, hogy a HDMI bemenet MHL-kompatilbilis (MHL = Mobile High-definition Link), és egy adapterkábellel, amely viszont mellékelve van a készülékhez, okos eszközeink képét közvetlenül be tudjuk küldeni.

 

Mivel gyakorlatilag ma már szinte minden valamire való PC-nek van HDMI kimenete, a médialejátszóknak, lemez-lejátszóknak szintén, valójában csaknem bármilyen feladatot meg tudunk oldani a HDMI bemenet használatával. Dicséretes, hogy a projektor felismeri és megkülönbözteti a 0-255 kódtartományú digitális RGB jelet (PC) és a 16-235 kódtartományú YCbCr komponens digitális jelet.

 

 

A távvezérlő a szokásos kis lapos, bankkártya méretű Acer típus, a gombjai nem emelkednek ki túlságosan a felület síkjából, de félórás nyomkodás után megszokja a felhasználó.

 

Menürendszer, üzemmódok

 

A menürendszer ezúttal is az ismerős Acer struktúrát követi, azzal a különbséggel, hogy az emPowering menü – amely más (főleg a nagyobb teljesítményű) Acer projektorokban egy-egy funkciócsoporthoz közvetlen hozzáférést nyújt – ezúttal kimaradt. Egyébként a szokásos hét almenüből álló rendszer legnagyobbrészt hasonló lehetőségeket nyújt, mint a legtöbb Acer vetítőben.

 

A számunkra talán legfontosabb Color almenüben megtaláljuk a Bright, Standard, Movie, Picture, Game és User képi módokat, a Brightness/Contrast szabályzókat, amelyekkel a fekete- és fehérszint állítható be, a színeket a Saturation és Tint kezelőszervekkel módosíthatjuk, az Advanced menüpont pedig három újabb lehetőséget nyit meg: a színhőmérséklet, a gamma (degamma) és a Dynamic Black beállíthatóságát. Ez utóbbi csak a Movie módban kapcsolható be.

 

Elég általános tulajdonság (nemcsak az Acer és nemcsak a LED-es projektoroknál), hogy számítógépet használva jelforrásként, a színtelítettséget és a színezetet (Saturation és Tint) nem lehet állítani, illetve ezek a lehetőségek ilyenkor meg sem jelennek a menüben. Ez vonatkozik a HDMI bemenetre is, kivéve, ha kifejezetten videoforrásról érkezik a jel, esetleg, ha a PC videokártyáját sikerül rábírnunk, hogy YCbCr jelet adjon ki RGB helyett

 

Az Image pontban tovább manipulálhatjuk a képet, de itt inkább olyan praktikus opciók vannak, mint a trapézkorrekció (ez lehet automatikus is) az elölről/hátulról/lentről/föltről vetítés, a kép pozíciójának finom tologatása, a képformátum stb.

 

A Setting pontban találjuk a reset lehetőségét, a Management menüben pedig talán a legfontosabb az ECO (energiatakarékos) üzemmód be- vagy kikapcsolása, de itt van pl. a kikapcsolási időzítés beállítása is. Ezután a hangi opciók következnek az Audio menüben (a készülékben van egy kis beépített hangszóró). Hacsak lehet, külső hangrendszert használjunk, ehhez persze be kell szereznünk egy adapterkábelt, amely a Universal I/O porton kihozható analóg audiojelet valamilyen használható csatlakozóra teszi.

 

A 3D menüben három dolgot tehetünk: bekapcsoljuk a 3D-t, felcserélhetjük a szemüvegre kiküldött bal/jobb képeket, hogy az megfeleljen az eredeti képsorrendnek, illetve a 3D figyelmeztető üzeneteket aktiválhatjuk. A 3D vetítés rendszere természetesen a Texas Instruments DLP Link rendszere, tehát egy DLP Link szemüvegre van szükségünk a 3D-hez. Jegyezzük meg, hogy a tervezők elsősorban bemutató (oktatási) célú 3D-re gondoltak, ezért a formátum és a felbontás is korlátozott a maximumhoz képest, de ez szinte az összes prezentációs kategóriájú DLP vetítőre jellemző.

Végül a Language menüben 21 nyelv közül választhatunk, beleértve a magyart is.

 

Mérési értékek, vetítés

 

A fő képjellemzőket kíváncsiságból minden üzemmódban végigmértük, bár a Bright módot leszámítva, amelyben a gyártó a maximális fényerő érdekében mindent bevetett, a többi mód beállításai csak a feketeszintben (Brightness) és a gamma értékében (Degamma) különböztek valamelyest. A Dynamic Black, mint említettük, csak a Movie módban él, ahol tényleg megemeli a kontrasztot (és visszaveszi a fényerőt).

 

Az összes gyári módra jellemző a színek túlzott szaturációja, de ezt a LED-es projektoroknál már megszoktuk, hiszen az alapszínű (R, G, B) LED-ek keskeny hullámhossz-tartományban sugároznak, így az alapszínek telítettsége közelít a 100%-hoz (vagyis majdnem tiszta spektrális színek). A gyártók – ez ebben a gépkategóriában MINDEN gyártóra vonatkozik – pedig nem nagyon tudnak ellenállni az élénk (túltelített) színek mágikus hatásának, két okból sem: az egyik, hogy sok felhasználó a mai napig „el van ájulva” a tobzódó színességtől, a másik, hogy a telített zöldek, zöldessárgák nagyon meg tudják növelni a lumenekben mérhető fényerőt, hiszen a szemünk ebben a tartományban a legérzékenyebb. Más kérdés, hogy egy standard színrendszerben (pl. sRGB) elkészített anyag messze nem valósághűen fog megjelenni a vásznon.

 

A mondottak különösen a „legfényesebb” Bright gyári üzemmódra vonatkoznak, ahol esetünkben a mért fényerő ugyan némileg meghaladta a 420 lument, a kontrasztarány pedig valamivel 1100:1 fölött volt, de a szürkeskála semlegességéről nincs értelme beszélni, a gamma a feketétől a fehér felé haladva meredeken esik (a világos árnyalatok összenyomódnak, ami persze egy prezentációnál önmagában nem okoz olyan nagy gondot). A színdiagram viszont világosan mutatja, hogy mennyivel nagyobb a színtartomány a referenciánál, a fehérpont pedig messze-messze a zöld/zöldessárga területre esik (tetemes fényerő-növekedést okozva!).

 

Színgamut és alapszínek a Bright módban (a négyzetek az sRGB referencia-értékeket, a fekete háromszög a referencia-színtartományt jelölik, a körök és a fehér háromszög pedig a mért értékeket). Jól látható a fehérpont tetemes elcsúszása a zöld-sárgászöld tartományba, ami kellemetlen zöldes elszíneződést ad a képnek. A nagy fehér háromszög egy kiterjesztett színterű forráshoz egész jól passzolna, ám a jelenleg használatos forrásszabványoknak nem felel meg. Mindhárom elsődleges alapszín erősen túltelített  

 

Movie módban a Dynamic Black megteszi a hatását, az on/off kontraszt a 2244:1-re nő, ami egy DLP projektortól egész jónak mondható…lenne, ha ez egy jól kalibrált állapotot tükrözne. Azonban a helyzet az, hogy ez a kis miniprojektor nem házimozihoz készült, és nem is várható el tőle egy jól kalibrált állapot, ezt a rendelkezésre álló kezelőszervei sem teszik lehetővé. A színek kevésbé telítettek, mint Bright módban, de a hat apaszín pozíciója még mindig nagyon eltér a referenciától, ráadásul különböző mértékben. A színhőmérséklet pedig 9000 K fölött van, ami túl „hideg”, kékes képet jelent. A gamma alul túl magas, felül túl alacsony. A fényerő pedig Movie módban, ECO beállításban kb. 200 lumenre adódott.

 

Az egyéb gyári módokban tovább boncolgathatnánk a gammát, az alapszínek helyét és az RGB együttfutást, a színhőmérsékletet – ehelyett bemutatunk egy fáradságosan elért „optimális” User beállítást, amelyet hosszas próbálgatással sikerült elérni. Nem lehetetlen, hogy ennél jobb is lehetséges, de a „próbálgatásos” módszer rendkívül időrabló, mivel, mint már említettük a kezelőelem nem teszik lehetővé a műszeres beállítást.

 

 

User módban „próbálgatásos” módszerrel elért állapot

Felső ábra: a gamma viszonylag kiegyenlített, bár a 2,4-es érték némileg magas

Középső ábra: a szürkeskála kékes színezetű a kék túltengése miatt, de legalább az egyes szürkelépcsők nagyjából egyformán színezettek, az alapszínek közötti távolság „egyenletes”

Alsó ábra: szintén mutatja a fehérpont kékbe hajlását. Az alapszínek telítettségéből sikerült visszavenni, de a zöldé még mindig sok, és a cián is messzire került a referenciától

 

Az egyik lehetséges „optimális” User beállításban a kép kissé hideg ugyan (a színhőmérséklet 8000 K körüli), de a gamma elég jól kiegyenlített, bár kissé magas (2,4 körüli értékű), a színtartomány pedig továbbra is nagyobb a kelleténél, azonban a zöldet kivéve, a telítettségből sikerült jócskán visszavenni. A fényerő ebben az állapotban (Normal módban) a mérések szerint 246 lumen.

 

A mérések mellett a képet a legkülönbözőbb valódi képanyagokon (PPT prezentációk, fotók, videó, Blu-ray film) szubjektíve is megvizsgáltuk, hogy kizárjuk a nagy "mellémérés" lehetőségét. Prezentációhoz egyébként a gyári üzemmódok közül a Standard mód a legalkalmasabb. Persze a fényerőt, a kontrasztot, az alapszínek pontatlanságait stb. vizuálisan csak nagyon korlátozottan lehet megállapítani.

 

Összegzés

 

Az 500 lumenes, és tipikusan WXGA felbontású, 16:10-es formátumú LED projektorok között – ma már elég széles a kínálat ebben a kategóriában – az Acer K132 három dologban mutat számottevő eltérést a többiektől: az egyik a kis méret és súly (pozitívum), a másik a relatíve alacsony ár (pozitívum), a harmadik a viszonylag korlátozott csatlakoztatási lehetőségek (negatívum). Az elsőről cikkünk elején részletesen beszéltünk, a második konkrétan azt jelenti, hogy az Acer márkaboltban jelenleg bruttó 137.351 Ft-ért, „utcai” áron 126.600 és 139.900 Ft közötti áron lehetünk a K132 tulajdonosai.

 

A csatlakoztatási lehetőségek közül legfőképpen az USB (A) port hiányolható, amely lehetővé tenné a „PC nélküli” vetítést, illetve egy Wi-Fi dongle használatát. Egyes hasonló vetítőkön SD vagy mini-SD kártyafoglalat is található, de ha USB (A) port lenne, akkor ez végtére is már csak ráadás, és nélkülözhető. Ha okostelefonunkra rátöltjük a prezentációnkat vagy más képi anyagot, az imént említett hátrány áthidalható azzal, hogy az MHL-kompatibilitásnak köszönhetően a HDMI bemeneten közvetlenül beadhatjuk a képjelet.

 

Az a K132 jellemzőiből nyilvánvaló, hogy azon vásárlórétegnek szánták, akik jönnek-mennek, és valóban egy kicsi és könnyű projektorra van szükségük, miközben néhány nézőnek élvezhető méretű és fényerejű képet szeretnének vetíteni. Erre a célra tökéletesen megfelel, miközben a képminőséget tekintve a teljesen tipikus LED-DLP erényeket és hibákat mutatja. A szivárványhatás szinte észrevehetetlen, a színek élénkek és telítettek, mindamellett egy standardhoz közelítő színvilág csak nehezen, és a fényerő rovására „csikarható ki” belőle. Prezentációnkba azonban nyugodtan betehetünk rövidebb videókat vagy néhány fotót. Bizonyos fajta filmek, amelyeknek amúgy is mesterséges a színvilága (pl. rajzfilm) bátran nézhetők vele, de gyakori mozizáshoz, főleg nagyjátékfilmekhez nem ez a készülék a legjobb választás – nem is erre szánta a gyártó.

Visszatérve az árra, az 500 lumenes LED mezőnyben (az új modellek között) aligha találunk ennél olcsóbb pici vetítőt, a különbség néhányszor tízezer forint is lehet.  

 

   

 

Értékelés

 

Ami tetszett

- A fényességéhez képest valószínűtlenül kicsi méret (és súly)

- Rugalmas elhelyezhetőség, nagy, és akár automatikus trapézkorrekció, 1,7x digitális zoom

- Jó natív felbontás

- Dynamic Black funkció a Movie üzemmódban

- A fényforrás várhatóan hosszú élettartama

- DLP Link 3D-ready (igaz, ez ma már minden DLP projektornál megvan)

- MHL-kompatibilitás a HDMI bemeneten

 

Ami kevésbé tetszett

- A legnagyobb fényerejű Bright módban erősen zöldes színezetű a kép

- Audio kimenet csak az Universal I/O porton érhető el, amihez opcionális adapterkábel kell

- Nincs USB (A) bemenet a PC nélküli vetítéshez, illetve Wi-Fi dongle csatlakoztatásához

 

Főbb gyári adatok

 

Natív felbontás: 1280 x 800 (WXGA)

Fényerő: 500 ANSI lumen

Kontrasztarány: 10000:1 (dinamikus)

Fényforrás élettartama: 30.000 óra (ECO), 20.000 óra (Normal)

Maximális felbontás: Full HD

Digitális trapézkorrekció: ±40° függőlegesen

Beépített hangszóró: 2 W monó

Méret: kb. 14 x 11,6 x 4,1 cm

Tömeg: 0,41 kg

 

Nagy Árpád