epson_1701

Fórum   bejelentkezés

Felhasználó

Jelszó

Regisztráció

Feliratkozás hírlevélre

Projektorok böngészésére, összehasonlítására használja a
» teljes listát,
az igényei szerinti projektor kiválasztására a
» projektorkeresőt,
konkrét gyártó és típus kiválasztásához pedig kövesse az alábbiakat:

Kiválasztott termékek

Nincs termék kiválasztva

Cégnév:

Név:

Telefonszám:

E-mail cím:

Egyéb közölnivaló

Bérlés

Ha projektort, és a vetítéshez szükséges más kellékeket sze- retne bérelni, elég kitöltenie egy bérlési űrlapot, és munkatársaink emailben, telefonon vagy szemé- lyesen megkeresik Önt.

Bérlési űrlap

benq_1702bdnn_1610dbal

Házimozi-csúcsvetítő gyorstesztje

Sony VPL-VW520ES

 

2016. január

 

A Sony 2012 óta fejlesztett natív 4K felbontású, high-end kategóriájú SXRD házimozi-vetítői 2015 végén új családtagokkal bővültek, a VPL-VW320ES és a VPL-VW520ES típusokkal. Idén január elején – sajnos csak másfél napra – sikerült megkapnunk a csúcsmodell VW520ES-t, de a projektor alapos tesztelésére túl kevés volt az idő. Ennek ellenére, amennyire lehetett, megvizsgáltuk a készüléket, és most ennek eredményét közöljük – azzal a megjegyzéssel, hogy remélhetőleg egy alaposabb tesztelésre is lesz lehetőségünk.


Sony VPL-VW520ES

 

2016. január

 

A Sony 2012 óta fejlesztett natív 4K felbontású, high-end kategóriájú SXRD házimozi-vetítői 2015 végén új családtagokkal bővültek, a VPL-VW320ES és a VPL-VW520ES típusokkal. Idén január elején – sajnos csak másfél napra – sikerült megkapnunk a csúcsmodell VW520ES-t, de a projektor alapos tesztelésére túl kevés volt az idő. Ennek ellenére, amennyire lehetett, megvizsgáltuk a készüléket, és most ennek eredményét közöljük – azzal a megjegyzéssel, hogy remélhetőleg egy alaposabb tesztelésre is lesz lehetőségünk.

 

A Sony 4K SXRD házimozi-projektorainak fejlődéstörténetét, és a 2015-ös IFÁ-n bejelentett két új típus részletesebb ismertetését a gyártó közleményei alapján egy külön írásban foglaltuk össze még tavaly szeptemberben.

A tesztünk tárgyát képező VW520ES valójában a 2013-as VW500ES továbbfejlesztett változata, amely mostanára kikerült a hivatalos kínálati listáról. Az új modell fényereje és dinamikus kontrasztaránya nagyobb, és a nagyobb fényerőt hosszabb élettartamú, újratervezett lámpával állítja elő. Ami abszolút újdonság, elsőként ebben a készülékben megjelent a HDR (High Dynamic Range – nagy dinamikatartományú) megjelenítés lehetősége. Ezen kívül meg kell említeni a Reality Creation javított változatát, a Reality Creation 2-őt. Egyéb adatait illetően a VW520ES nagy mértékben hasonlít elődjéhez.

 

Design, alapjellemzők

 

A kivitelről nem sok újat tudok mondani, mivel külsőre csaknem teljesen megegyezik a VW500ES-sel (nálunk a fehér változat járt). Annyit azért érdemes megemlíteni, hogy 14 kg-os projektort tekintélyt sugárzó méretű, és bár külleme mutatós, én inkább a mennyezetre függeszteném, ha az enyém lenne. És persze, ha lehetne, fekete változatot rendelnék.

 

01_DSC07540.jpg

 

A házon lévő kezelőgombok szinte észrevehetetlenek, belesimulnak a jobb oldali határoló síkba. A nem túl sok (de éppen elég) csatlakozót nagyon okosan oldalt, alul helyezték el, ugyancsak szinte láthatatlanul. Analóg bemenete nincs, a két HDMI 2.0 port közül az egyik HDCP 2.2-kompatibilis. Van még egy LAN hálócsatlakozó, egy USB 5 V-os tápkimenet, egy RS232 vezérlőport, két triggerhüvely és egy bemenet az IR jeladó számára (3D szinkronjel). Ez utóbbi csak amolyan „tartalék”, hiszen az RF 3D jeladó be van építve a projektorba.

 

02-03.jpg

 

A VW520ES minden szolgáltatást és funkciót tartalmaz, amit a nemrégiben tesztelt Sony HW65ES-nél (és a korábbi SXRD készülékeknél) megismertünk. Vagy inkább fordítva: a VW520ES csaknem minden szolgáltatása megtalálható a már alaposan megismert, és a középkategóriába sorolható Full HD HW65ES-nél, kivéve a 4K-hoz kapcsolódó jellemzőket pl. HDR), illetve néhány más jellemzőt, amilyen pl. az Auto Calibration. Az elnevezés kissé megtévesztő, mert a projektort önmagában ezzel a funkcióval természetesen nem lehet egy szabványos referencia-színtérhez kalibrálni, hanem arra való, hogy a lámpa öregedésével egy korábban kalibrált állapotot lehessen helyreállítani. Persze ez is nagyon hasznos funkció.

 

A távvezérlő is ugyanolyan, mint a HW65ES-nél (és több más Sony SXRD projektornál), de itt a Focus, Zoom és Shift gombok valóban állítják az élességet, a zoomot és az objektív elmozgatását, hiszen a vezérlésük motoros, és nem kézi. Igaz, ennek ritkán van jelentősége, mert a VW520ES-hez hasonló projektorokat általában fixen installálják a házimozi-szobába, így az objektívet csak egyszer kell beállítani.

 

04_DSC07526.jpg

 

A teljesség igénye nélkül még néhány gyári adat a Sony legújabb csúcsmodelljének jellemzésére: 1800 lumen maximális fényerő, 4096 x 2160 pixeles 4K HD (nem UHD) natív felbontás, 300.000:1 dinamikus kontraszt, kb. 2,1x-es zoom, 26 dB működési zaj (Eco módban), +85%, -80% függőleges lens shift, ±31% vízszintes lens shift, Reality Creation 2 felbontásjavítás, 4K/60p megjelenítés, Motionflow, Dynamic Control, Contrast Enhancer stb. funkciók. A konvergencia – ha esetleg szükséges – a Panel Alignment menben található eszközökkel húzható helyre. Érdemes kiemelni az Input Lag Reduction-t, amely a játékkedvelők számára nagy előny – igaz, ez a funkció, ha bekapcsoljuk, blokkolja a késleltetést növelő képjavító funkciókat.

 

A projektor kalibrálásához olyan eszközök állnak rendelkezésünkre, mint a színhőmérséklet állítása szürkeskála alsó és felső tartományában, a teljes CMS rendszer (az alapszínek „18-tengelyes” állítása), és a gamma korrigálási lehetőségei, bár itt csak presetek közül választhatunk, igaz, ezekből 10-féle van.

 

A Color Space menüpontban  a kézikönyv szerint ötféle beállítás közül választhatunk, a hatodik Custom pontban pedig módosíthatjuk ezeket, pl. a két referencia-színtérhez illeszthetjük a projektor színvilágát. És itt találunk egy különlegességet: a szokásos HD Rec.709 (BT.709) mellett (a kézikönyv szerint) a VW520ES-ben megjelent a Rec.2020 (BT.2020) is, amelyet a Sony a HDR tartalomhoz ajánl. Pontosabb lenne a 4K (UHD) tartalom megjelölés, mert a kibővített színtér az UHD-t leíró ajánlásban szerepel. Egy lámpás projektorral azonban igencsak nehéz lenne a Rec.2020 tartomány előállítása, mivel az RGB alapszínpontok ebben a rendszerben tiszta spektrális színek. Ilyet pedig elvben az RGB lézerprojektorok tudnak csak produkálni (még a lézer-foszfor projektorok sem). A síkpaneles kijelzők világában pedig a kvantum dot elven működő UHD panelek állnak a legközelebb a Rec.2020-hoz, de 100%-osan még azok sem tudják reprodukálni.

 

A helyzet még némileg bizonytalan, a projektorok és a síkpanelek számára is megnyugtatóbb lenne a nagymozikban használatos DCI-P3 színtér használata a 4K/UHD-hez, amely jóval nagyobb a Rec.709-nél, de kisebb a Rec.2020-nál, és az alapszínek reálisan előállíthatók.

A valóságban a demo példányban nem tudtam nyomára bukkanni a Rec.2020-nak, majd ha egy nem demo készülék érkezik, kiderül, hogy tényleg van-e ilyen opció, vagy a Sony is előnyben részesíti a DCI-P3 színteret (mint pl. a VW1000ES-nél). Persze bármilyen is a „kibővített” színtér, a kipróbáláshoz olyan forrás is kell, amely ezt produkálni tudja.    

 

Installálás, vetítés, kalibrálás

 

Bár én fentebb a mennyezeti függesztett elhelyezést javasoltam, a tesztelés alsó gépállásban történt, kb. közepes zoomállásban. A kép pozíciójának és geometriájának beállítása a nagy lens shift- és zoomtartománynak köszönhetően gyerekjáték.

A pontos konvergencia beállításával fél órát el kellett játszadozni (kb. fél óra bemelegedés után!), de igazából durva konvergenciahiba nem volt.

 

Optikai problémának semmi nyoma, a tervezők láthatóan vigyáztak arra, hogy a 4K felbontáshoz megfelelő minőségű és méretű objektívet tegyenek a gépbe. Screendoor sem látható, ami nem meglepő, hiszen az összes technológia közül az SXRD (LCoS) kitöltési tényezője a legjobb, a pixelek között szinte nincs távolság. Mindezt talán fölösleges elmondani, mivel a Sony korábbi 4K SXRD vetítőinél is ugyanez a helyzet.

 

A VW520ES-nek sok más Sony SXRD vetítőhöz hasonlóan nyolcféle gyárilag beállított képi módja van (plusz egy User). Ezúttal nem mértem mindet végig (mint a HW65ES-nél), idő hiányában ötnél megálltam, de a projektor apapvető rendeltetését szem előtt tartva ezek közül is csak a Cinema 1, a Cinema 2 és a Reference mód volt érdekes. A tisztelt olvasót most megkímélem az ábrák sokaságától, a lényeg az, hogy bár a Rec.709 Full HD referenciához a Reference állt a legközelebb, kisebb pontatlanságokat kimutatott a mérés (ezek szemmel már nehezen vagy egyáltalán nem észrevehetőek, mégis az összhatást befolyásolják).

 

05.jpg

A gyárilag beállított Reference mód. A színhőmérséklet kicsit alacsony (6230 K), a vörösből több van, mint kellene. A gamma csak picit egyenetlen, átlagértéke a szürkeskálán 2,18. A luminanciahibák a kék kivételével gyakorlatilag nullának tekinthetők. Az RGB és CMY pontok azonban állítgatásra szorulnak, mint a színdiagramon (felső ábra) látszik

 

Mivel Reference módban a Dynamic Contrast és több más képjavító algoritmus eleve ki van kapcsolva vagy minimumon van, ezek esetleges negatív hatásaival első menetben nem kellett bajlódni. Egyelőre koncentráljunk a színhőmérséklet és az alapszínek pontosabb beállítására. Ekkor vesszük igénybe a Color Temp. Custom 3 opcióját, amelynek alapbeállítása a nekünk szükséges D65, amelyet a 20%-os és a 80%-os szürkelépcsőn pontosíthatunk az RGB színek arányának lehető legpontosabb beállításával. A következő lépés pedig a projektor CMS rendszerének használata, amivel elég könnyedén és sikeresen a helyükre tologathatjuk az RBGCMY színeket, mindhárom paraméterüket tekintve.

A hat szín három-három paraméterét a kalibráció előtt és után a következő két ábra mutatja:

 

06.jpg

A felső ábra szépen kimutatja, hogy mi az, amit több menetben igyekeznünk kell megváltoztatni: a vörösnél pl. főleg a telítettséget kell csökkenteni, a zöldnél ellenben némileg növelni, emellett a színezetet picit pontosítani, a kéknél a világosságot, a telítettséget és a színezetet is pontosítani kéne stb.

Az alsó ábra mutatja a megnyugtató eredményt. A kék még lehetne egy nagyon kicsit jobb, a többi szín azonban szinte tökéletes lett, ez az állapot már teljesen elfogadható és kalibráltnak mondható.

 

Ezek után még egy méréssorozatot elvégeztem, hogy a kalibrált állapotról (legalábbis a színeket, az RGB együttfutást, a gammát és a luminanciaértékeket illetően) lehetőleg teljes képet kapjak. Ezt mutatja az alábbi négy ábra:

 

07.jpg

Összehasonlítva a (gyors) kalibráció utáni állapotot a Reference gyári beállításával, megállapíthatjuk, hogy szinte mindenben sikerül a finomítást elérnünk. Amiben nem sok változás történt, az a gamma, amely hajszálnyival kisebb lett (2,16), de a pontonkénti állítgatásra sajnos nincs mód. Amivel ezt meg lehetne csinálni, az a Sony Projector Calibration Pro kalibrációs szoftvere, de ez a tesztelés idején még nem volt publikus (és idő sem lett volna rá). A többi eredmény azonban meggyőző

 

A pontos fényerő- és kontrasztmérésekre a különféle üzemmódokban nem volt elég idő, a natív on/off kontrasztarányt azonban kalibrált állapotban sikerült megmérnem, méghozzá a „kézi” írisz kétféle beállítása mellett. Az eredmény a következő lett:

Az Advanced Iris menüben a Brightness szabályzó 50-es középállásában (figyelem, nem tévesztendő össze a Picture menü Brightness pontjával, ahol a feketeszint állítható be) a natív kontraszt mért értéke 24956:1.

A Brightness minimális (0) állásában a natív kontrasztarány 41231:1-re emelkedett. Mindez dinamikus kontrasztszabályozás nélkül!

A maximumhoz (100) képest a fényerő a minimum (0) állásban 40%-kal kisebb lesz ugyan, de 2D vetítés, és nem túl nagy vászon esetén ez még elfogadható, kontrasztban viszont rengeteget nyerhetünk.

 

4K vetítés

 

A Sony a projektorhoz egy 4K lejátszót is mellékelt, előre felvett 4K demo filmrészletekkel. A Sony F1 BOX 60P lejátszó merevlemezén 37 különböző képsor, sportesemények (Foci-VB Brazíliában) részletei, rajzfilm- és játékfilmrészlet (Elysium, Total Recall), útifilm részlet (Párizs) stb. volt, valamennyi a Rec.709 színszabvány szerint rögzítve, és HDR nélkül (lásd lentebb). Nagy hirtelen sajnos nem sikerült másik 4K lejátszót szereznem, a Sony készülékéhez pedig nem lehet külső forrást csatlakoztatni, noha lett volna UHD HDR film, amellyel érdemes lett volna tesztelni a projektor HDR képességeit.

Az említett 4K képsorokat vetítve nem nagyon lehetett belekötni a képminőségbe, mind elektronikusan, mind optikailag odatette magát a VW520ES. Mivel előzőleg megtörtént a konvergencia finom utánállítása, a dinamika és a színek kalibrálása, a projektor hozta azt, ami egy 10.000 dolláros készüléktől elvárható.

 

Azon túl, hogy pillanatnyilag a Sony az egyetlen cég, amely saját gyártású LCoS panelekkel natív 4K felbontású házimozi-projektort kínál – és ez nem az UHD (3840 x 2160 pixel), hanem a mozis 4K (4096 x 2160 pixel) felbontást jelenti –, és hogy ez a felbontás nagy vásznon, 4K forrásanyag vetítésekor, de még a Full HD felskálázásakor is valóban komoly előrelépést jelent a képminőségben, különösebb plusz mondanivalónk nincs a 4K-ról. Feltéve, hogy a 4K-t csak önmagában vizsgáljuk!

 

A HDR és a VW520ES

 

Vannak azonban „járulékos” minőségjavítási törekvések is a 4K-hoz kapcsolódóan, és ezek manapság egyre inkább az érdeklődés előterébe kerülnek. Nem a különféle képjavító algoritmusokra gondolok persze, hanem a dinamikatartomány radikális megnövelésére és a színtér kiterjesztésére. Az előbbit HDR (High Dynamic Range), az utóbbit WCG (Wide Color Gamut) néven emlegetjük. Ezek egyenként is megérnek egy-egy hosszabb írást, amelyek hamarosan meg is jelennek oldalunkon, de ezúttal csak a HDR-rel foglalkozunk, és ennek is csak a lényegét (vagy a lényeg lényegét) szeretném most bemutatni. Egyébként mindkét terület már a színes mozgókép születése óta „forró” téma, de a technológiai korlátok (plusz a meglévő mindenkori szabványok) erősen behatárolták a fejlődés mértékét és ütemét.

 

Jobb, ha rögtön tisztázzuk, hogy a HDR-nek és WCG-nek is csak akkor van értelme, ha a kamerától, illetve képérzékelőtől kezdve a teljes átviteli/feldolgozási/rögzítési láncban is érvényesíthetők ugyanazok a követelmények, mint amilyeneket egy kijelzőtől e tekintetben elvárunk. Más szóval, semmi értelme egy 4K, de nem-HDR képet egy olyan 4K kijelzőre ráengedni, amely HDR reprodukcióra van beállítva, és fordítva. Ez vonatkozik a WCG-re is. Kívánatos a jövőben az oda-vissza kompatibilitás megteremtése is (HDR helyes megjelenítése régebbi, nem-HDR kijelzőn, és nem HDR-rel készült anyagok helyes megjelenítése az új, HDR kijelzőkön). Mindenesetre a legfontosabb lenne az egységes szabvány, és egyelőre éppen ez a probléma. A WCG-hez ajánlott Rec.2020-ról fentebb már röviden említést tettünk: nagyon kívánatos lenne ennek használata, de a kijelzők döntő többsége – beleértve a projektorokat is – nem képes erre. De nézzük a HDR-t, amely a Sony projektorának egyik megkülönböztető tulajdonsága!

 

A kiindulópont (mint mindig) a valóság, plusz a szemünk (látásunk) sajátosságai! Vegyük például a zavartanul sütő déli Napot, mint direkt fényforrást. A napkorong fénysűrűsége 1 milliárd (tíz a kilencediken) nitnél is nagyobb, belenéznünk erősen ellenjavallt. A másik szélsőség legyen a csillagos égbolt a maga 0,0001 nitjével. A kettő aránya – mondhatnánk, hogy a természet „on/off kontrasztja”, bár borús időben a "fekete" még ennél is kevesebb – tízbillió az egyhez. Ezt természetesen látásunk képtelen lenne átfogni, a Nap és a csillagfényes éjszaka azonban sohasem látható egyszerre. Szemünk teljes (nem egyidejű) érzékenységi tartománya egyébként brutálisan nagy, ha a pálcikák érzékenységét (a sötétben látás képességét) is beleszámítjuk, kb. 0,000001 nittől 100.000.000 nitig terjed – bár ez utóbbi már tönkreteheti szemünket. Ezt a nagy tartomány azonban a szem képtelen egyszerre észlelni, csak egy konkrét átlagos fénysűrűséghez adaptálódva, „részletekben” tudja átfogni, stabilizálólódott állapotban (steady-state). Ez valamivel nagyobb, mint 4 nagyságrendnyi dinamikát, 20-40.000:1 egyidejű (egy jeleneten belüli) kontrasztátfogást jelent, ami alkalmassá teszi a szemünket a következő példa szerinti jelenet dinamikájának feldolgozására, a világos és sötét részletek egyidejű észlelésére.

 

Ezt a példát is vegyük a valóságból: nap mint nap találkozhatunk ilyenekkel. Mi ugyan egy képet mutatunk, de a feltüntetett fénysűrűség-értékek a valóságban mérhető adatok. A KÉPEN akkor láthatnánk EGYIDEJŰLEG a 300.000 nit és a 15 nit fénysűrűségű részleteket, pontosabban ezek valódi arányát, ha a kijelzőnk (és persze az egész képátviteli lánc) erre alkalmas lenne. Igazából az arányok reprodukálásához nincs szükség a brutális csúcsfényre a kijelzőn, "csupán" a maximum és a minimum arányát kellene tudnia reprodukálni (persze úgy, hogy a hozzájuk közeli árnyalatok is megkülönböztethetők legyenek). Ez lenne a HDR képátvitel feladata, nevezetesen a valóságot közelítő dinamikatartomány közvetítése a nézőhöz.

 

08_dolby.jpg

Autó a parkolóban, belső térből nézve. A feltüntetett fénysűrűségértékek a „való világra” vonatkoznak, nem a képre. Az arányok torzítatlan reprodukálásához jól jönne egy HDR kjelző. (A képet egy Dolby közleményből vettük át)

 

A konkrét példa 20.000:1 egyidejű kontrasztnak felel meg a két képrészletre vonatkoztatva, amit pl. egy 1000 nit maximális fényerejű síkpaneles képernyővel esetleg elő lehetne állítani, ha képes lenne 0,05 nit feketét produkálni. Koromsötét környezetben a LED-LCD és az OLED panelekkel ez még menne is, de már 1-2 lux környezeti fény (ami nagyon kicsi) megkövetelné, hogy a csúcsfényt emeljük, pl. úgy 5000 nit környékére - ekkor példánkban legfeljebb 0,25 nit egyidejű feketeszintre lenne szükség, és meglehetősen sötét környezetre, de az eredeti jelenet 15 nit alatti feketéit ekkor már nem láthatnánk. A HDR hívei a jövőben 10-20.000 nites csúcsfényt produkáló kijelzőket prognosztizálnak.

 

A felvételi oldalon a mai legjobb digitális videokamerák (ARRI, Sony, RED) képesek a példában szereplő kontrasztaránynak megfelelő 14-15 blendényi dinamikára (kb. 16.000:1 – 32.000:1), a kijelzők azonban még messze vannak ettől, különösen ha a mégoly kevés környezeti fény hatását is figyelembe vesszük, ami a kijelző mélyfeketéit összemossa. Egy monitor tipikus max. fénysűrűsége 100 nit körüli, egy átlagos televízióé 3-400 nit, a signage kijelzőké legfeljebb 1000-2000 nit. A moziprojektorok fénysűrűsége mozikra jellemző vászonméretnél 40-60 nit, házimoziban ennél nagyobbat is elérhetünk, pl. a 2,4 m széles mattfehér vásznon a VW520ES-ből kb. 177 nit csúcsfehéret préselhetünk ki. Sajnos sem a nagy dinamikus kontraszt, sem a nagy natív on/off  kontraszt nem oldja meg a problémát, mert ugyan az átlagos fénysűrűséggel változik a projektor egyidejű kontrasztaránya, de a szükséges értéket messze nem tudja elérni.

 

Becsülendő kezdeményezés a HDR megvalósításának szándéka a VW520ES-nél, de ez valószínűleg abban érhető tetten, hogy a tervezők a referenciafehér fölött a szokásosnál nagyobb sávot hagytak meg a csúcsfehérek megjelenítéséhez, a natív kontraszt pedig elég magas ahhoz, hogy jó feketéket kapjunk. Így ha az éppen nézett kép átlagos fénysűrűség elég alacsony, és a fényes felületelemek elég kicsik, akkor valóban beszélhetünk egyfajta HDR közelítésről. Feltéve, hogy nagyon sötétben nézzük a képet.

Mivel a javasolt HDR értelmezéseknek/javaslatoknak egyelőre többféle változata létezik (Philips, Dolby Vision, Technicolor, BBC), ne tamáskodjunk, és kezeljük nyitottan a HDR problematikáját, de annyi bizonyosnak látszik, hogy a projektorokkal lesz a legnehezebb a HDR megjelenítést realizálni.

 

Végül mutassunk meg, hogy a (sajnos) nem HDR 4K film egy képkockáját hogyan jelenítette meg a VW520ES a HDR funkció kikapcsolt és bekapcsolt állásában.

 

09.jpg

Ugyanaz a képkocka egy 4K filmből kikapcsolt HDR (felül) és bekapcsolt HDR (alul) mellett. Nem a projektor hibájáról van szó, hanem arról, hogy nem tudtunk HDR-rel masterelt anyagot a projektorra küldeni. Az alsó képen a világos részletek határozottan világosabbak, a sötétek pedig sötétebbek, mint a felsőn. Ez azt mutatja, hogy valamiféle HDR algoritmus dolgozik a projektorban, de hogy milyen az igazi hatása, azt csak HDR képforrással tudnánk megítélni  

 

Látszik, hogy a bekapcsolt HDR a feketéket minimálisra tolta, és a fényes részleteket megemelte, de természetesen az adott esetben (nem HDR forrás) ez nem az a kép, amit szeretnénk. Kíváncsian várjuk, hogy 4K HDR birtokában milyen eredményeket tudunk elérni ezzel a projektorral, ha sikerül újra megszereznünk a teszt folytatásához.

 

Összegzés

 

Nem könnyű összefoglalni azt a sokféle benyomást, amit a futó és némileg felületes ismerkedés keltett bennem. Az nem kétséges, hogy a Sony 4K SXRD házimozi-projektor családjának a VW500SE-ből továbbfejlesztett modelljével találkoztam, javított fényerővel és kontraszttal és tökéletesebb képjavító funkciókkal.

A 2D képminőséget csak dicsérni lehet, a 3D-t nem volt időm ellenőrizni, de az 1800 lumen max. fényerő minden bizonnyal elegendő a kellemes 3D élményhez.

A dobozból kivett vetítőt – ha mozizásra akarjuk használni – ajánlatos kalibrálni, mivel a legjobb gyári beállítás is eltéréseket mutat a referenciától. A jó hír az, hogy a projektor kiválóan kalibrálható.

 

A Full HD és a 4K-ban masterelt Blu-ray filmeket szépen fel lehet hozni a 4K felbontás közelébe a Reality Creation 2-es változatának kiegyensúlyozott használatával.

A Sony 4K projektorok natív 4K felbontása a házimozi-projektorok világában szinte egyedülálló (csak a Meridian és a Sim2 készít hasonlót, de más microdisplay chipeket használva, kb. tíz-húszszoros áron, mint a Sony).

A HDR-rel kapcsolatban – mint a fenti hosszú fejtegetésből kiderül – fenntartásaim vannak, de szerintem a Sony is „első fecskének” szánta ezt a készüléket, a közeljövő majd igazolja vagy cáfolja ennek értelmét.  

 

A 10.000 dolláros árat persze soknak találtam, de ha az első Sony 4K projektor, a VW1000ES árát nézem (25.000 dollár), akkor talán nem is olyan sok ez az összeg egy igazi high-end házimozi-projektorért. A hazai ár e sorok írásakor még nem ismeretes.

A készüléket az AVmax Hungary Kft.-től kaptuk meg tesztelésre.

 

10_DSC07544.jpg

 

Értékelés 

 

Ami tetszett

- Lehengerlő képminőség

- Valódi 4K natív felbontás

- A Reality Creation 2 működése (Full HD, illetve „4K mastered Blu-ray” esetében)

- Nagy fényerő (3D-hez is elegendő), nagy dinamikus kontraszt

- Nagy zoom és lens shift

- Az írisz fix, kis lépésekben lehetséges szabályozása

- Kiváló kalibrálhatóság

 

Ami kevésbé tetszett

- A legjobb mozis gyári beállítást is kalibrálással kell finomítani

- Magas ár

 

Főbb gyári adatok

 

Microdisplay: 3 db 0,74”-es SXRD panel

Natív felbontás: valódi „mozis” 4K (4096 x 2160 pixel)

Kontrasztarány: 300.000:1 (dinamikus, maximális)

Fényerő: 1800 ANSI lumen

Zoomátfogás: 2,06x

Vetítési arány: 1,38 – 2,83:1

Lens shift: +85%, -80% függőleges, ±31% vízszintes

Élesség-, zoom- és lens shift-állítás: motoros

Fényforrás: 280 W-os UHP lámpa

3D szinkronjel: RF

Javasolt aktív 3D szemüveg: TDG-BT500A

Működési zaj: 26 dB

Méretek: 496 x 202 x 464 mm

Tömeg: kb. 14 kg

 

Nagy Á.

‹‹‹ További Tesztek