A vetítőernyőről bízvást elmondhatjuk, hogy valójában több, mint “kellék”, a vetítőrendszer szerves és fontos részét képezi, egyesek szerint legalább olyan fontos (ha nem fontosabb) a megfelelő ernyő kiválasztása az adott vetítési feladathoz, mint a projektoré.Anyagukban, mechanikai kivitelükben, fényvisszaverési tulajdonságaikban, formátumukban (a szélesség és a magasság aránya), a színtartósságot és a tisztíthatóságot tekintve nagyon különböznek egymástól a különféle gyártók különféle árfekvésű vetítőernyői. A kínálat szinte áttekinthetetlenül gazdag, ráadásul a fejlesztés sem állt meg. A megbízható, jó minőséget produkáló gyártók köre azonban elég jól ismert, és ezek termékei nagyrészt Magyarországon is hozzáférhetőek.
A választás nehézsége abban van, hogy az ernyőnek gyakran egymásnak ellentmondó követelményeknek kell megfelelnie, és persze abban, hogy a vetítési körülmények és lehetőségek általában egyediek, így minden feladat egyedi megközelítést igényel. Mivel a vetítőernyőkkel a Tudásbázis rovatunkban részletekbe menően foglalkozunk majd, itt inkább csak bemutatjuk a különböző típusú, fajtájú vetítőernyőket.
Mechanikai kivitel
Ebből a szempontból megkülönböztethetünk hordozható (állványos, kinyitható/összecsukható) ernyőket, fixen mennyezetre vagy falra szerelhető ernyőket, ezen belül is kézzel vagy motorosan (pl. távvezérlővel) fel-le tekerhető ernyőket, vagy pedig keretre szilárdan rögzített (feszített) ernyőket stb.
Külön sajátos kategóriát képeznek a hátulról vetíthető ernyők, amelyek lehetnek merevek (kemény anyagúak) vagy ritkábban hajlékonyak is, de anyagukban és struktúrájukban nagyon eltérőek az elölről vetített vásznaktól (pl. áttetszőnek kell lenniük), és általában az áruk is jóval magasabb. A mindennapi vetítési feladatokra hátsó vetítést ritkán használnak, ezért a továbbiakban túlnyomórészt az elölről vetített ernyőkkel foglalkozunk, noha észben kell tartanunk, hogy pl. az összes projektoros televízió hátsó vetítéssel működik, és ha módunk van a projektor elhelyezésére a vászon mögött, akkor nagyon sokat nyerhetünk. A hátsó vetítésre kifejlesztett különleges ernyőkkel ezért egy külön cikkben foglalkozunk majd a Tudásbázis rovatunkban.
Az ernyőválasztás szempontjából talán a mechanikai szempontok mérlegelése a legegyszerűbb, hiszen a helyiség adottságai és az anyagi lehetőségek ezt elég egyértelműen meghatározzák.
Fényvisszaverési tulajdonságok
Két nagy csoportba sorolhatjuk a vetített felületeket ebből a szempontból: a minden irányban egyformán visszaverő diffúz ernyőkre, és az “irányított”, szűkebb térrészbe visszaverő ernyőkre. Ebben az összefüggésben beszélünk az ernyő “nyereségéről” (gain), amely lehet egynél kisebb vagy nagyobb értékű is. Megállapodás szerint 1-nek tekintjük a nyereséget vagy visszaverőképességet a referenciafelületnek elfogadott báriumszulfát vagy magnéziumkarbonát bevonatú felület esetében. A frissen meszelt fal nyeresége 1-hez közeli, kb. 0,9. A fény egy részét elnyelő (szürke) diffúz ernyők nyeresége kb. 0,6-től indul, a nagy nyereségű, szűk irányszögű ernyőké pedig elérheti az 5-6 értéket, sőt a hajlított, ezüstbevonatú parabolikus ernyőké akár ennek a kétszeresét is. Ez utóbbiakat a kis fényerejű CRT projektorokhoz használták előszeretettel, manapság nem nagyon találkozunk velük.
A mai ernyők hordozóanyaga a leggyakrabban valamilyen szálerősítésű műanyag (pl. üvegszál-erősítésű PVC), erre viszik fel több technológiai lépésben a fényvisszaverő réteget, azaz magát a megvetített felületet, amely a nyereséget meghatározza.
Azt hihetnénk, hogy a minél nagyobb nyereség a cél, ez azonban nem így van: ha széles nézőteret és színhű képet szeretnénk, kívánatosabb az ún. mattfehér (diffúz fehér) vászon, amely a fentiek szerint 1-hez közeli nyereségű, szórási szöge, és ezzel a nézési szöge pedig 180 fok.
A nagyobb nyereség szükségszerűen együtt jár a nézési szög szűkülésével, illetve a képminőség irányfüggőségével. Mégis, ha nagy felületi fénysűrűségre van szükségünk, de pl. a projektorunk fényereje túl kicsi a helyiséghez vagy a vászonmérethez, netán túl világos van a teremben, kompromisszumot kell kötnünk, és adott esetben nagy nyereségű vetítőernyőt kell választanunk. Ilyen pl. a gyöngyvászon (glass-beaded screen), amelynél a felületi bevonat pici fényvisszaverő üveggyöngyöket tartalmaz, és a nyeresége egy ±15 fokos szögtartományban akár 3 fölött is lehet, azonban ezen a térészen kívül gyorsan csökken. Ehhez hasonló a “gyöngyszerű” (pearlised) ernyő, amelynek azonban a nézhetőségi szögtartománya szélesebb, a nyeresége valamivel kisebb, 2 körüli. Használják még a kiugróan magas, 5-nél nagyobb nyereségű ezüst bevonatú vetítőernyőket is, amelyek erős környezeti fény mellett is megállják a helyüket – természetesen csak egy szűk nézési tartományban.
Egy nagyon fontos dolgot még meg kell említenünk! A nagyobb nyereségű, irányhatású vásznaknak is két fajtája van: az, amelyik a projektorból érkező fényt ugyanabba az irányba veri vissza, és az, amelyik “tükörszerűen”, a merőlegeshez képest ellentétes szögben veri vissza. Az előbbiek az alsó projektorpozícióból való vetítésre alkalmasak, míg az utóbbiak a mennyezeti vetítéshez készülnek.
A kontraszt
A kontrasztos képhez egy jó kontrasztarányú projektor és sötét környezet kell – a fehér vetítőfelület adott. A vetítőernyő típusa tehát (frontvetítésnél) közvetlenül nem tudja befolyásolni a kontrasztot, mivel a projektor feketét nem tud vetíteni, hanem csak a vászon megvilágítatlan fehér felületét tudjuk „feketeként” érzékelni. Ez pedig csak akkor lehetséges, ha a szóban forgó felületrészt nem éri fény. Némelyik gyártó szürke vetítőernyőkkel próbálkozik, amelyek valóban képesek a kontraszt valamelyes növelésére, azonban spektrálisan szigorúan semleges szürkének kell lenniük (a színek miatt), és persze a fehér egy részét elnyelik, tehát jóval nagyobb vetítési fényerőt igényelnek. A másik kivétel, amikor az ernyő „beleszól” a kontrasztba, a hátulról vetítés esete, itt ugyanis szürkés-feketés áttetsző ernyőkről van szó, amelyekkel valóban sokkal jobb kontraszt érhető el. Ráadásul, ha zárt dobozról van szó, az ernyő belső oldalát nem érheti külső, zavaró fény.
A formátum és a méret
Az a jó, ha a vetítési felület formátuma igazodik a vetített kép saját formátumához, ami tipikusan lehet a legelterjedtebb 4:3, vagy a HD videó és a film világából ismert 16:9 vagy 21:9 (Cinemascope film), de lehet akár 3:2 (digitalizált diaképek vagy D-SRL digitális fotók), vagy pl. 16:10 vagy 15:9 (számítógépes formátumok).
Amennyiben nincs egy „uralkodó” vetítési képformátumunk, tehát amelyben a leggyakrabban vetítünk (és így ennek megfelelő vászonformátumot választhatunk), akkor itt is kompromisszumot kell kötnünk. A legjobb kompromisszum, ha van egy jó nagy vetítőernyőnk, és abból fekete takarásokkal mintegy „kitakarjuk” az éppen kívánt formátumot. Ilyen ernyőket gyárilag is készítenek, a kitakarás motorosan, távvezérléssel is megoldható – csak az a kérdés, hogy mennyire mélyen kell a zsebünkbe nyúlnunk. Jobb hiján a kitakarást házilag is megoldhatjuk. Ellentétben a televíziós képernyővel, vetítéskor a fekete szegélyek nem lesznek zavaróak – ha sötétben nézzük a képet.
A vetítővászon optimális méretét a helyiség nagysága és a nézők elhelyezkedése (az ülések és az üléssorok száma) határozza meg. Kiválasztáskor a következő egyszerű hozzávetőleges szabályokat tartsuk szem előtt: 1) az ernyő magassága legyen kb. hatoda az ernyő és az utolsó sor távolságának, 2) az ernyő és az első sor távolsága legyen kb. kétszerese az ernyő magasságának, és 3) az ernyő alsó szélének magassága minimálisan 1,2-1,3 méterre legyen a padló szintjétől. Otthoni körülmények között, ha a széksorok között nincs szintkülönbség, az ernyő alsó széle kb. 0,8 m-re lehet a padlótól. Mindezeket a szabályokat persze a formátumról írottak fényében, csak adott oldalarány esetében tudjuk jól értelmezni.
Ernyőgyártók
A fentiekben vázlatosan érintett ernyőfajtákat és azok alváltozatait a legkülönbözőbb fantázianeveken kínálják a különböző gyártók. Lássunk ebből egy rövid áttekintést a tájékozódás okán! Saját oldalunkon ugyanis a kellékeket egyelőre nem foglaltuk külön adatbázisba, látogatóinkat viszont szeretnénk eligazítani, ha vetítőernyőre van szükségük.
A legismertebbek közül néhány, hazánkban is beszerezhető márka, a teljesség igénye nélkül (ábécé sorrendben):
Da-Lite
Az amerikai Da-Lite termékei ötvenezer forintnál kezdődnek. Ez a legalsó kategória, a komolyabb anyagú és méretű ernyők jóval százezer fölött indulnak. Az egyik legismertebb gyártó a vetítővásznakon kívül számos prezentációs terméket is készít.
DNP
A japán Dai Nippon Printing tulajdonában lévő dán céget 1989-ben alapította tulajdonosa, vetítőernyők világméretű gyártására. Mára vezető pozíciót szerzett a megjelenítés néhány területén, főleg a professzionális alkalmazásokban. Házimozihoz használható ernyői is alapvetően ilyen célokat szolgálnak, áruk ehhez mérten igen magas, forintban mérve százezres nagyságrendben kell indulásként is gondolkozni.
Draper
A cég vásznai negyvenezer forint körül indulnak, házimoziban jól használható, nagyméretű eszközöket viszont 120-150 ezer körül vásárolhatunk. A nagy múltú amerikai cég alapítói már 1957-ben készítettek vetítőernyőt. Termékeik ma is folyamatos fejlesztések eredményeképpen készülnek.
Goo Systems
A kanadai Goo Systems egyelőre nem olyan ismert név, mint a hagyományos vetítőernyők némelyik előállítója. Technológiája azonban korszakalkotó, hiszen ernyő helyett festéket kínál, mely megfelelően előkészített felületre felhordva, kiváló minőségű, vetíthető felületet ad. A gyártó szerint a Screen Goo a „csináld magad” otthoni használattól kezdve a legnagyobb szolgáltató és ipari alkalmazásokon át a videoipar teljes egészében használatos. Egy liter Screen Goo festék 4-5 m2 felületre elegendő, ára ötvenezer forintról indul, a nagyobb kiszerelés természetesen olcsóbb.
Projecta
A holland Projecta 1991 óta a Da-Lite része. Prezentációs és házimozi célokra is forgalmaz vetítővásznakat és kiegészítőket. Vásznai között szinte minden változat megtalálható, matt és fényes, valamint hátulról vetíthető kivitelű is. Áruk néhányszor tízezer forinttól indul, a házimozi céljára használható változatoké mérettől és szolgáltatásoktól függően 50-60 ezer és félmillió forint között van.
Screenline
A harminc fős, megjelenítésre specializált cég Olaszországban készíti termékeit, kb. 15 éve. Vetítőernyőik viszonylag alacsony árfekvésűek, húszezer forint körül indulnak, és a jobb minőségűek között is jócskán akad százezer forint alatti. A különféle ernyőkhöz számos kiegészítő is vásárolható.
Stewart
A Stewart Filmscreen talán a legismertebb a néhány nagy gyártó közül. Ennek megfelelően termékeik között akár hétszámjegyű összegbe kerülő vetítőernyőket is találunk. A cég 1947. óta van az amerikai piacon, azóta folyamatosan professzionális vetítőernyők tervezésével és gyártásával foglalkozik, amelyekkel számos elismerést söpört be a különböző megmérettetéseken. Magyarországon egy jól használható Stewart vászon ára nagyjából félmillió forintnál kezdődik.
Vutec
A floridai cég 1970 óta foglalkozik vetítőfelületek tervezésével és gyártásával, speciális alkalmazásokra is. A legalacsonyabb árfekvésű ernyők néhányszor tízezer forinttól indulnak. Viszonylag nehézkes hozzájuk jutni Magyarországon.
További információk az Interneten:
www.da-lite.com
www.dnp.dk
www.draperinc.com
www.goosystems.com
www.projecta.nl
www.screenline.it
www.stewartfilm.com
www.vutec.com
