LG PA1000

 

2014. június

 

Eredeti szándékunk szerint a Full HD felbontású, 1000 lumenes LG PF80G típusú vetítőt szerettük volna tesztelni, mivel az ára a piacon lévő LED-es dedikált házimozi projektorokénak töredéke, és a gyári adatlap szerinti fényerőt és a készülék teljes körű színmenedzselő rendszerét biztatónak találtuk ahhoz, hogy alaposan szemügyre vegyük. Sajnos Magyarországon nem volt hozzáférhető példány ebből a típusból, ezért végül egy hasonló felépítésű, de sajnos nem Full HD, hanem WXGA (1280 x 800) natív felbontású, inkább „multimédiásnak” nevezhető LG projektor került a tesztasztalra: egy vadonatúj típus, amelynek még az Interneten sem volt semmilyen nyoma. A teszt már csak ezért sem volt érdektelen, ráadásul a CMS rendszere ugyanolyan, mint a PF80G-é…

 

Ismerkedés

 

Az A4-es lapformátumnál jóval kisebb területet foglaló, 1,2 kg-os ultrahordozható készülék külső hálózati tápegységről (AC/DC adapter) működik. Adatlapja szerint a DLP chip átlója 0,46”, natív felbontása 1280 x 800 pixel, tehát a natív képformátum 16:10-es. Már ez is sejtetni engedi, hogy prezentációs/multimédiás „mindenes” projektorról van szó. A „lámpás” hagyományos egychipes DLP technológiától eltérően azonban nincs benne színkerék, hanem a három (R, G, B) LED elektronikus kapcsolgatásával érik el az időosztásos képalkotást. A LED-ek viszonylag gyorsan kapcsolgathatók (DLP chip és a vezérlése pedig szintén elég gyors ehhez), így a szivárvány effektus szinte észrevehetetlen (sajnos vagy szerencsére én amúgy sem vagyok érzékeny rá).

 

 

A gyárilag specifikált fényerő 1000 ANSI lumen, bár ezt az adatot a használati útmutató nem tartalmazza. Valójában ekkora fényerőt (helyesen: fényáramot) messze nem sikerült kicsikarni a készülékből, bármennyire próbáltam játszadozni a különböző üzemmódokkal és színhőmérsékletekkel. Érdemes még megemlíteni az 50%-os ofszetet, ami azt jelenti, hogy a gépet vízszintesen elhelyezve az optikai tengely pont a kép alsó szélét döfi. Trapézkorrekció persze van a projektorban, tehát függőleges irányban van mozgástér az elhelyezésben, optikai zoom azonban nincs, így a képméretet a távolság változtatásával tudjuk állítani (vagy fordítva). A kis készülékben 2 db 3 W-os hangszóró is található.

Ami az objektívet illeti, csodát ne várjunk, a projektor mérete és rendeltetése eleve behatárolja a különleges minőségi elvárásokat. Némi kromatikus hiba mutatkozik a kontúrok mentén, de ez csak közelről észrevehető, egyébként ebben a kategóriában átlagosnak mondanám az objektívet.

 

 

Sokat elárul a megcélzott felhasználási területről a hátlap a csatlakozókkal.

A HDMI ma már minden projektoron kötelező, itt azonban ez kiegészül az MHL (Mobile High definition Link) protokollal is, amely gond nélkül lehetővé teszi az okoskészülékek képének/hangjának átvitelét („tükrözését”) a projektorra – persze, csak ha okoskészülékünk is támogatja az MHL-t. A hagyományos PC-s prezentációkhoz találunk egy analóg RGB (VGA) bemenetet – ez komponens bemenetként is használható a megfelelő adapterkábellel –, van egy A/V hüvely az analóg kompozit videó és a hozzá tartozó sztereó hang csatlakoztatásához, továbbá egy fejhallgató-kimenet, amelyet természetesen a hangosításhoz is felhasználhatunk, hiszen a 3 W-os belső hangszórók nem elégítenek ki minden igényt.

 

 

Azért is érdemes többet tudó külső hangrendszert használni, mert a PA1000-nek hatféle gyári hangbeállítása van a tartalom jellegéhez illeszkedően, de ezen túl más fejlett audio szolgáltatásokat (Clear Voice II, Virtual Surround) és ötsávos ekvalizert is tartalmaz.

 

 

Külön kell beszélnünk a PC-nélküli vetítéshez kialakított USB portról, amelybe akár 32 GB-os USB flash meghajtót, akár 1 TB-os merevlemezt bedughatunk (ez utóbbit persze célszerűen külön táplálva), és a beépített médialejátszó, illetve fájlolvasó a fotó-, video-, audio-, PDF, PowerPoint, Word és Excel fájljainkat könnyedén lejátssza, megjeleníti (MY MEDIA). Ami a multimédiás (fotó/videó/audió) fájlokat illeti, a szokásos mai formátumokat gyakorlatilag mind tudja kezelni a készülék – némi fájlméret-korlátozással.

 

 

A bemenetválasztó menüben találunk még egy érdekességet. Az LG projektora fel van készítve az Intel által kifejlesztett WiDi technológia használatára, ha vezeték nélküli kapcsolaton szeretnénk egy notebook vagy tablet képét és hangját átküldeni a projektornak. Feltétel: olyan notebook vagy tablet (vagy 2 az egyben készülék) használata, amelybe az Intel WiDi technológia hardver szinten is be van építve, és emellett futtatjuk a WiDi szoftvert. Az összeköttetés létrehozásának menete a használati útmutatóban részletesen megtalálható.

 

A PA1000-es 3D Ready projektor, amin nincs mit csodálkoznunk, hiszen a mai DLP projektorok kivétel nélkül alkalmasak legalább a 120 Hz-es aktív 3D vetítésre a DLP Link rendszer és egy DLP Link szemüveg segítségével. Más kérdés, hogy a felbontás általában korlátozott (kisebb a chip natív felbontásánál), esetünkben is max. XGA felbontású lehet a PC-ről a HDMI bemeneten vagy a VGA bemeneten beküldött 3D kép.

 

A távvezérlő jól megtervezett darab, funkcionálisan is átgondolt és sokoldalú, az ilyen kis hordozható gépeknél ritkán találkozunk ilyennel. Egyetlen hátránya – de ez elég kellemetlen – hogy a navigációs gomb, amely elsőre körgyűrűnek látszik, valójában egy enyhén befelé (az OK gomb felé) lejtő csonkakúp, így lényegében egy mélyedésben lévő gomb széleit kell nyomogatni a navigációhoz. Egy gyermekkéznek talán nem okoz gondot, de egyébként elég macerás a nyomogatása.

 

 

Menürendszer

 

A szokásos komplex beállító OSD rendszer (Picture, Audio, Time stb., összesen hat almenü) mellett külön menüt kapott a MY MEDIA (az USB porton csatlakoztatott tartalom kezelése) és a bemenetválasztás (INPUT) – ezek a távvezérlőn is külön gombbal elérhetők. Van egy Gyorsmenü (Q.MENU) gomb is a távvezérlőn, ezzel azok az opciók érhetők el direktben, amelyeket a tervezők szerint a leggyakrabban igényel a felhasználó (pl. képformátum, hangerő, képi üzemmódok stb.)

 

Nézzük a számunkra legérdekesebb képbeállító (PICTURE) menüt. Itt legelöl szerepel a Energiatakarékosság (Energy Saving), amely – bár nem vitatom fontosságát – talán mégsem egy elsődleges képi paraméter. Egyébként három állása van (Minimum, Medium, Maximum), de ha nem a minimumot (értsd: minimális takarékoskodás, vagyis legnagyobb fogyasztás) választjuk, akkor a bűvös 1000 lumentől elmondhatatlanul távol kerülünk. Vagyis ha jót akarunk magunknak, „Minimum” állásban kell használnunk, még az elérhető legnagyobb fényerejű üzemmódban is. Igaz, ilyenkor a ventillátor egy kicsit jobban pörög, de a biztosítékot nem fogja kiverni. A „Minimum” egyébként is azt sugallja, hogy még ebben az állásban sem nulla a takarékoskodás (mihez képest?), úgyhogy megnyugodva hátradőlhetünk: bár minimálisan, de eleget tettünk a környezettudatosság elvárásának.

 

A képi üzemmódokból a kínálat gazdag: 6 gyári beállítás (preset) és 2 egyénileg beállítható (Expert1, Expert2) mód közül választhatunk.

 

 

A gyári üzemmódokat is módosítani lehet anélkül, hogy a nevük megváltozna, pontosabban az illető üzemmód neve mellett megjelenik a „(User)” kiegészítés. Tehát pl. a Standard-ból lesz Standard (User). A preset módosíthatósága alapjában jó megközelítés, és más gyártóknál is szokás (néhány más gyártónál viszont nem). Így egy kiválasztott képi mód jó kiindulópont egy finomabb beállításhoz. Csakhogy a későbbi mérések azt mutatták, hogy alig-alig van eltérés a gyári presetek között, ha a mérés előtt egy reszetet csinálunk (Picture Reset). Ez még nem lenne gond, de alapállapotban túltelített, és színezetben is a kívánatostól (pl. sRGB) jócskán eltérő alapszíneket kapunk, az RGB együttfutás ugra-bugrál, a gamma pedig az alsó tartományban túl alacsony.

 

Árnyalja a fent mondottakat, hogy bizonyos üzemmódokban vannak „tiltott” menüpontok, amelyek másokban megjelennek (Advanced Control vagy Expert Control). Ezek pontosan azok az üzemmódok, ahol plusz szolgáltatásokat kapunk a finomabb képbeállításokhoz. Az Advanced Control menüben kevesebbet (ez része pl. a Standard módnak): pl. bekapcsolhatjuk a dinamikus kontrasztot, a nagy színterjedelmet (de milyen forrásjelhez?), állíthatjuk a bőr, az ég vagy a fű színét, és lehetőség van háromféle gamma érték választására.

 

 

Az igazán mélyebb beavatkozás lehetősége az Expert Control almenüben nyílik meg, ez azonban csak a Cinema módban és az egyénileg beállítható módokban (Expert1, Expert2) található meg. Kiemelendő az RGB együttfutás állíthatósága az alsó és felső tartományban (2 pont) vagy akár a szürkeskála 22 pontján (!), az R, G, B alapszínek arányának változtatásával, ezen felül a „6-axis”, vagyis teljes körű CMS (színmenedzselő) rendszer, ami azt jelenti, hogy a 3 elsődleges és a 3 másodlagos alapszínre is külön-külön szabályozható a színezet, a telítettség és a fénysűrűség (ez összesen 18 paraméter). Azt persze majd a mérések fogják megmutatni, hogy mennyire pontos kiegyenlítésre alkalmas a rendszer ebben a konkrét projektorban.

 

Annyi azonban biztos, hogy ilyen kategóriájú LED-es projektorban még nem találkoztunk ilyen lehetőségekkel.

Ugyancsak a Cinema és az Expert módokhoz kötött a dinamikus kontraszt (Dynamic Contrast). A különös csak az, hogy a menü szerint más üzemmódokban is bekapcsolható, pl. a Standard módban, a kontraszt mégsem növekszik. Ez lehet az általunk vizsgált demo gép egyedi problémája is.  

 

Az Expert Control „kétablakos” almenü tartalmazza azokat a beállító elemeket, amelyekkel a színhőmérséklet és a szürkeskála uniformitása (az RGB együttfutás), valamint a színpontok és a színtartomány beállítása – elvileg – elvégezhető. A képen kiemelt Wide színterjedelmet természetesen Standard-ra kell állítani, ha az sRGB/Rec. 709 szabványt tekintjük referenciának

 

Mérések, vetítés

 

Praktikus okokból kb. 180 cm széles képet vetítettem (16:10-es formátum esetén a képfelület 2 m2, ezzel könnyű számolni a továbbiakban, emellett az első benyomás – a nem túl nagy fényerő – nem indokolta nagyobb kép választását). Különféle képanyagok nézegetése után HDMI bemenetről (BD lejátszóról és PC-ről) VGA bemenetről (PC-ről) és USB drive-ról (fotók, videók) – ezzel némileg begyakorolva a menü kezelését és a navigációt, egyúttal szubjektíve valamelyest ellenőrizve a képminőséget – következtek az objektívnek mondható műszeres mérések. Ismételten alapállapotba hozva a gyári beállításokat három presetet választottam ki a vizsgálatra (Vivid, Standard, Cinema).

 

A fényerőmérések a fenti sorrendben a következő értékeket adták: 406, 414, ill. 336 lumen.

Relatíve kis környezeti megvilágítás mellett (10-20 lux) ez a fényerő a 180 cm széles képen még elfogadható (nem fárasztóan kicsi) fénysűrűséget nyújt.

Az így mért „default” fényerő azonban túl kicsinek tűnt a specifikált értékhez képest, ezért az alapértelmezett színhőmérséklet megváltoztatásával próbáltam kihozni a maximumot a projektorból. (Említettem, hogy ilyenkor az üzemmód neve „(User)” toldalékkal bővül). És valóban, a Low, Medium és High színhőmérséklet mellett van egy Natural (természetes) beállítás is, amelyben hangsúlyozottan jelenik meg a zöld-sárgászöld komponens. Ezzel a „trükkel” a fenti fényerő értékek így változtak: 664, 640 és 360 lumen. Az 1000 lument sehogy sem sikerült „kifacsarni” a szerkezetből. 180 cm-es képen azonban a 600+ lumen már szép fényes képet tud adni (100 cd/m2 körüli fénysűrűség). A fehérpont jelentős eltolódása miatt viszont ez a beállítás egyáltalán nem „természetes”, és inkább csak prezentációhoz használható. Valamit valamiért: vagy ragaszkodunk a nagy fényerőhöz a színhűség rovására, vagy megelégszünk kisebb fényerejű, de színhelyesebb képpel. Van még egy lehetőségünk: a kép méretének csökkentése.

 

A kontrasztmérés – szintén a fenti három alapüzemmódban, kikapcsolt Dynamic Contrast mellett – csaknem egyforma 700:1 körüli eredményt adott. Ezzel szemben Cinema vagy Expert módban, a legmagasabb (High) állásba kapcsolt Dynamic Contrast mellett a szinte hihetelen 102000:1 kontrasztarányt kaptam. (Megjegyzés: Low és Medium állásban semmilyen hatása nem volt a Dynamic Contrast-nak, valószínűleg ez is a demo készülék egyedi hibája lehet.)

 

Térjünk most rá a koloriméterrel elvégzett alapszínek, színtartomány, színhőmérséklet és gamma mérésekre.

Mint fentebb említettem, a megmért (Vivid, Eco, Standard, Cinema) reszetelt gyári beállítások között a színpontok helyzetében, a meglehetősen hektikus RGB együttfutásban, a gamma változásának jellegében meglepő módon nem voltak lényeges eltérések. Az átlagos gamma 1,93 és 2,05 között volt, de ezen belül az alsó tartományban akár 1,6 alá is csökkent, a színhőmérséklet pedig az alapbeállításokban Low, azaz alacsony – ennek megfelelően kb. 5700 és 6200 K között mozgott (a fehérpont a vörös/sárga irányában van eltolva).

Az összes (default gyári módokban) mért diagramot és görbét feleslegesnek találom bemutatni, ezért a szemléltetés kedvéért a Standard módot választottam ki, amelytől, mondjuk már csak a neve alapján elvárható lenne, hogy közelítőleg megfelel az sRGB (vagy ami ebből a szempontból ugyanaz, a Rec. 709) kívánalmainak.

 

A gyári Standard képüzemmódban a gamma 40%-os jeltől fölfelé egyenletesen 2,1 körüli, de 10%-nál már csak 1,6, az átlagos gamma 2 körüli. A szürkeskála a felső tartományban némi „zöld beütéssel” még elfogadható, de 50% alatt egyre csökken a színhőmérséklet (a vörösből több, a kékből kevesebb lesz), tehát itt már RGB együttfutásról nem beszélhetünk. Az átlagos színhőmérséklet 6100 K. A mért színháromszög (fehér háromszög) jelentősen nagyobb a szabványosnál (fekete háromszög), és a színek is pontatlanok. Az egyes alapszínekhez tartozó fénysűrűség (luminancia) értékek a zöld, a kék és a bíbor esetében túl nagy eltérést mutatnak

 

Ezek után – tudva, hogy ezt a projektort a tervezői ellátták a megfelelő OSD kezelőszervekkel az RGB együttfutás és a színhőmérséklet, továbbá a hat alapszín mindhárom jellemzőjének beállításához (CMS) – kísérletet tettem a lehető legjobb kalibrált állapot elérésére. Mindez az Expert Control menüpont alatt tehető meg, amely viszont csak a Cinema és az Expert módokban „él”. A Expert1 módot kiválasztva, kitartó állítgatás után valóban sikerült egy többé-kevésbé elfogadhatóan kalibrált állapotot elérni. (Némileg nehezítette a méréseket, hogy a menü „szétnyitása” a beállítások elvégzéséhez csaknem a teljes képfelületet elfoglalja, így a mérőműszert a kép szélső sávjára kellett gondosan beirányozni.)

A CMS elég jól működik a projektorban, de azért a végeredmény nem mondható tökéletesnek, sajnos a színek állítgatása nem teljesen független egymástól, és bizonyos színeknél némelyik paramétert egyszerűen nem lehet a pontos értékre állítani (a luminancia-eltéréseket fel sem tüntettük, pedig ezek is befolyásolják a színvisszaadást). Tekintve, hogy nem dedikált házimozi projektorról van szó, némileg megengedők lehetünk a kisebb hiányosságok elfogadásában. Az eredmény alább látható.

 

Az Expert1 (felhasználói) módban kitartó állítgatással elérhető állapot. A gamma jól megközelíti a kívánatos 2,2 értéket, csak az alsó és a felső tartományban nagyobb egy picit (átlagosan 2,23). A színhőmérséklet 6551 K, ami csekély mértékben tér el a szabványos 6504 K-től. A középső ábrán látható, hogy az RGB együttfutás csaknem a teljes tartományban szépen kiegyenlített. A színtartomány ugyan még mindig nem tökéletes, a kék és a vörös eltolódása miatt a háromszög alsó éle a bíborvonal felé csúszott el, de összességében az alapszínpontok majdnem a helyükön vannak, és a színháromszög elfogadhatóan megközelíti a referenciát. A luminancia-értékek eltérései még a kalibráció után is túl nagyok a vörös, a kék és a bíbor esetében (a képen nincs feltüntetve)

 

Összegzés

 

Az LG PA1000 egy újabb állomása a LED-es DLP vetítők fejlesztésének a multimédiás/prezentációs kategóriában, bár az ígért fényteljesítményt nem tudja nyújtani. Igaz, ezen a téren a többi gyártó sem remekel, a beígért lumen értékek nem életszerűek, még ha valamilyen „trükkel” sikerül is a közelükbe varázsolni a gépet.  

Az LG projektorának újszerűségét abban látom, hogy beépített egy olyan színhőmérséklet-szabályzó és CMS rendszert, amellyel valóban hatékonyan avatkozhatunk be a készülék színvilágába, illetve megkísérelhetjük beállítani a szabványos értékeket. Az eredmény nem tökéletes, de legalább nem állunk eszköztelenül a feladat előtt.

A másik kiemelendő tulajdonság a WiDi funkció integrálása a projektorba, de megjegyzendő, hogy ehhez a forrásoldalon is a megfelelő PC vagy tablet + szoftver szükséges.

Jeles tulajdonság a sokféle fájlformátum fogadásának képessége egy USB drive-ról, de ezt ma már sok LED-es (és sok hagyományos) projektor tudja.

 

Értékelés

 

Ami tetszett

 

- Kis méret és tömeg

- Elegáns kivitel

- Jól megtervezett távvezérlő

- Korrekt menürendszer az RGB együttfutás és a színhőmérséklet beállításához (bizonyos üzemmódokban)

- Teljes CMS (színmenedzselő) rendszer

- Bekapcsolható dinamikus kontraszt

- WiDi képesség

- 2 x 3 W beépített hangszóró

- Blu-ray film közvetlen lejátszása a HDMI bemeneten keresztül

- Széles körű multimédia lejátszási képességek, PC-nélküli vetítés USB drive-ról

 

Ami kevésbé tetszett

 

- Erősen pontatlan gyári üzemmódok, túltelített alapszínekkel

- Az ígértnél kisebb fényerő

- Nagyon szűkszavú gyári specifikáció

- Külső tápegység szükségessége

 

Főbb gyári adatok

 

DLP chip mérete: 0,46”

Natív felbontás: WXGA (1280 x 800)

Vetítési távolság: 0,9 - 3,06 m

Vetítési arány: 1,38:1 (számított érték)

Offset: 50%

Beépített hangszóró: 2 x 3 W

AC/DC adapter: 19 V/5,79 A

 

jehu