AVSpec_1705

Fórum   bejelentkezés

Felhasználó

Jelszó

Regisztráció

Feliratkozás hírlevélre

Projektorok böngészésére, összehasonlítására használja a
» teljes listát,
az igényei szerinti projektor kiválasztására a
» projektorkeresőt,
konkrét gyártó és típus kiválasztásához pedig kövesse az alábbiakat:

Kiválasztott termékek

Nincs termék kiválasztva

Cégnév:

Név:

Telefonszám:

E-mail cím:

Egyéb közölnivaló

Bérlés

Ha projektort, és a vetítéshez szükséges más kellékeket sze- retne bérelni, elég kitöltenie egy bérlési űrlapot, és munkatársaink emailben, telefonon vagy szemé- lyesen megkeresik Önt.

Bérlési űrlap

benq_1707_2dnn_1610dbal

Natív 4K projektor HLG HDR képességekkel

Sony VPL-VW550ES

 

2017. május

 

Tavaly ősszel mutatta be a Sony natív 4K felbontású, SXRD technológiát alkalmazó, akkor legújabb házimozi-projektorát, amely a két előd, a VW320SE és a VW520SE továbbfejlesztésének tekinthető. Küllemét és jellemzőit tekintve nagyon hasonló a VW520SE-hez, amely egy évvel korábban jött ki, de a Sony csakhamar megszüntette a gyártását, és a mostani vizsgálatunk tárgyát képező VW550ES modellel váltotta le.


Sony VPL-VW550ES

 

2017. május

 

Tavaly ősszel mutatta be a Sony natív 4K felbontású, SXRD technológiát alkalmazó, akkor legújabb házimozi-projektorát, amely a két előd, a VW320SE és a VW520SE továbbfejlesztésének tekinthető. Küllemét és jellemzőit tekintve nagyon hasonló a VW520SE-hez, amely egy évvel korábban jött ki, de a Sony csakhamar megszüntette a gyártását, és mostani vizsgálatunk tárgyát képező VW550ES modellel váltotta le.

 

Gyári adatait és sok mérhető jellemzőjét tekintve a felületes szemlélő számára az új típus valóban nem sokban különbözik közvetlen elődjétől, azonban a tüzetesebb vizsgálat feltárt néhány fontos finomítást, amelyek miatt célszerű volt új nevet adni a korábbi VW520ES-nek.

 

01.jpg

 

Mivel az előd projektor tesztje és gyári adatai oldalunkon megtalálható, csak röviden idézzük fel a fő jellemzőket, és inkább a továbbfejlesztés eredményeire hívjuk fel a figyelmet.

 

Emlékeztető, néhány kisebb különbség, valódi továbbfejlesztés

 

Mint említettük, a küllemet illetően semmi nem változott, attól eltekintve, hogy a tesztelt új VW550ES fekete színű volt (igazi sötét házimozi szobába szánva), míg a korábban nálunk járt VW520ES inkább egy nappaliba illett a fehér színével. Egyébként mindkét típust gyártják, illetve gyártották feketében és fehérben is.

 

A csatlakozófelület ugyancsak megegyezik, de azért itt már van egy apró, de fontos eltérés. Az új modellen mindkét HDMI 2.0 bemenet (valójában 2.0a verzió) „HDCP-compliant”, azaz mindkettőre küldhetünk jogvédett tartalmat, a megjelenítés nem fog gondot okozni. Az előd modellen csak az egyik HDMI bemenet volt erre alkalmas.

 

02.jpg

 

A fő gyári jellemzők közül itt csak néhány adat emlékeztetőül (a többi megtalálható a VW520ES már említett tesztjében): 3 db 0,74”-es SXRD chip, 4096 x 2160 pixel natív felbontás, 1800 lumen fehér és színes fényteljesítmény, 280 W-os UHP lámpa, 410 W fogyasztás stb. Csak a teljesség kedvéért említünk ismét egy apró különbséget: a VW520ES 17 nyelven „beszélt”, az új modell törökül is tud, így 18 menünyelv közül választhatja ki a felhasználó a neki tetszőt.

Talán mondanunk sem kell, hogy a távvezérlő ugyanaz az RM-PJ24-es típus.

 

A nagyobbnak mondható eltérések – ezek a menüben is tükröződnek – a HDR-hez és a vele kéz a kézben járó WCG-hez, azaz a 4K megjelenítők új nemzedékének (ide értve a síkpaneles kijelzőket is) kiterjesztett dinamikatartományához (High Dynamic Range) és széles színtartományához (Wide Color Gamut) kapcsolódnak.

 

Színek, kalibrálás, egyebek

 

A fentiekben felsorolt különbségeken kívül a VW550ES tulajdonságai – az egyedi példányok közötti egyébként is meglévő szórástól eltekintve – megegyeznek a korábban vizsgált VW520ES jellemzőivel. Ettől függetlenül kíváncsiságból elvégeztük ezen a projektoron is a színvisszaadáshoz kapcsolódó méréseket, illetve kalibrációt.

 

Itt most a gyors kalibráció eredményét közöljük. A mért értékek alig különböznek a korábbi modellnél meghatározottaktól.

 

03a_jav.jpg

03b.jpg

03c.jpg

03d.jpg

Az elsődleges és a másodlagos színek, továbbá a fehérpont pozíciója nagy pontossággal megegyezik a Rec. 709 referencia-színpontok helyével (felső ábra). Az RGB együttfutás, a legalsó tartományt kivéve csaknem tökéletes, a színhőmérséklet a D65-höz nagyon közeli (6465 K). A gamma futása egyenletes, értéke 2,16. A luminancia-értékekkel sincs gond. Végső soron az átlagos deltaE = 2,3, ami jónak mondható. A kalibráció egyébként tovább pontosítható, ha elég türelmesek vagyunk 

 

Megmértük még azt is, hogy a kisebb telítettségű színpontok mennyire igazodnak a referencia-értékekhez, mivel a belső színek pontossága is nagyon fontos egy valódi színes kép tartalmának színhű megjelenítéséhez.

 

04.jpg

A projektor színpontosságának jellemzése a kisebb telítettségű belső pontok megmérésével. A 100%-os színpontokon kívül a 25, 50 és 75%-os telítettségű elsődleges és másodlagos színek pozíciója (kis köröcskék) látható a referenciapontokhoz (négyzetekhez) képest


A kapott eredmény – akárcsak az előd projektornál – nagyon jónak mondható. Lényegében csak a 75%-os bíbornál látható egy észrevehetőbb „kilengés” a színezettségben.

Itt jegyezzük meg, hogy a VW550ES vizsgálatát a DREAMCINEMA egyik házimozi-szobájában végeztük, a projektor a mennyezetbe süllyesztett felső állásból vetített, 4,4 m távolságból, 2,6 m széles matt fehér ernyőre:

 

05b.jpg

 

A fenti kalibráció és a hozzá kapcsolódó mérések mind a Rec. 709 HD színtér beállítása mellett történtek, noha a VW550ES legnagyobb nóvuma éppen az, hogy a 4K felbontáson túl kétféle HDR formátum fogadására és kezelésére is alkalmas.

Az egyik a HDR10 nyitott és szabadon felhasználható HDR szabvány, amely egy fokkal elmarad a legigényesebb Dolby Vision HDR (ez volt az elsőként megjelent HDR ajánlás) szerinti kontrasztaránytól, és a színenkénti kvantálás is 10-bites 12 bit helyett, azonban a készülékgyártóknak (amellett, hogy egyelőre a televíziógyárak nem nagyon képesek minimum 4000 cd/m2-es paneleket gyártani) nem kell jogdíjat fizetni a Dolbynak, és nem szükséges a Dolby Vision által megkövetelt hardver beépítése sem. A HDR10-et használják az UHD HDR Blu-ray lemezek, továbbá a HDR játékokhoz a Sony a PlayStation 4-nél és a Microsoft az Xbox One S-nél. A jelek szerint a HDR10 lehet a „kötelező” HDR formátum, míg a többi opcionálisan szerepelhet.

 

Pontosabban az elterjedt vélekedés szerint a jelenleg „rivalizáló” három formátum közül a legjobb minőségű Dolby Vision lehet a (szerintem távolabbi) jövőben a mozik uralkodó HDR formátuma, a HDR10 a legelterjedtebb „konzerv” formátum, míg a HLG, amelyről hamarosan több szót ejtünk, az élő műsorterjesztésben (streamingben is) veheti át a főszerepet.

 

A másik HDR formátum, amelynek megjelenítésére projektorunk alkalmas, éppen a most emlegetett HLG (Hybrid Log Gamma), amely ugyan főképp a televízió-készülék számára lehet fontos, de ha azt nézzük, hogy az UHD-ben készült nagy sporteseményeket és a népszerű televíziós sorozatokat (akár letöltve) egyre többen szeretnék nézni vetített formában, akkor igazi és dicséretes újdonságnak számít a Sony VW550ES HLG megjelenítési képessége.

 

Fontos még megjegyezni, hogy míg a HDR10 a kép- és hangjellel együtt ún. sztatikus metaadatokat küld megjelenítőnek a helyes HDR megjelenítéshez, a HLG – a televíziójeleknél megszokott módon – csupán „járulékos információt” (amely nincs előre belekódolva a tartalomba, azaz nem metaadat) juttat el a HDR-ről a kijelzőhöz, emellett visszafelé kompatibilis az SDR készülékekkel, amelyek nincsenek felkészítve a HLG HDR megjelenítésére.

 

Mielőtt azonban részletesebben bemutatnánk a projektor HDR10 és HLG HDR képességeit, ejtsük néhány szót általánosságban a HDR-ről és a hozzá kapcsolódó WCG-ről.

 

Röviden a HDR-ről és a WCG-ről

 

Mind a nagy dinamikatartomány, mind a széles színtartomány mibenlétét könnyű meghatározni és megérteni. Induljunk ki abból, hogy látásunk lehetőségei mostanáig jóval tágabbak voltak, mint amit az eddigi szabványok – mind dinamikában, azaz kontrasztarányban, mind színtartományban (Rec. 709 a HD-ben, illetve DCI P3 a mozikban) képesek voltak nyújtani. Abban sincs semmi kivetni való, ha a mozgóképpel foglalkozó szakemberek – amint a technika fejlődése ezt lehetővé teszi – megpróbálják mind a képen reprodukálható egyidejű kontrasztarányt, mind a színtartományt növelni. A jelek szerint ennek ideje mostanában jött el.

Erről a témáról bővebben írtunk egy másik tesztben.

 

Ez nem jelenti azt, hogy minden tekintetben „utol lehet érni” a látásunkat, de az mindenképpen dicséretes, hogy közeledni próbálunk ezekhez a határokhoz. Persze ez nem kevés problémát is felszínre hoz, hiszen a kép élő felvételétől (vagy mesterséges előállításától) egészen a képernyőn, vásznon való megjelenésig a teljes láncban érvényesíteni kell ezt a törekvést.

 

06_.jpg

A valóság, a látórendszerünk (Human Visual System), a TV (jövőbeni és jelenlegi) és a mozi (jelenlegi) dinamika-tartományának összehasonlítása. Ezt az ábrát már egy korábbi tesztünkben közöltük, de itt szükségesnek látszik újra megmutatni.  

A jövő TV-jére vonatkozó kérdőjel az ábrán azt jelzi, hogy mekkora legyen (illetve mekkora lehet) a HDR-képes televíziók, és tegyük hozzá, hogy az egyéb kijelzők reálisan megvalósítható dinamikatartománya. A Dolby szerint a vizsgálatokba bevont nézők 84%-a találta megfelelőnek a 0,005 – 10.000 cd/m2 dinamikát, ami 2.000000:1 egyidejű kontrasztaránynak felel meg. Ez csak nagyon speciális és nagyon drága síkpanellel valósítható meg, így jelenleg a Dolby által megcélzott tartomány 0,04 – 4000 cd/m2, ami még mindig túlzásnak tűnik az 1.000000:1 kontrasztarány követelményével. Azonban mint jövőbeni célkitűzés, elfogadható (ábra: Dolby Laboratories)

 

A HDR10 reálisabb követelményeket támaszt, mint a Dolby Vision. A maximális fényerő alsó határát 1000 cd/m2-ben (az OLED-re 540 cd/m2-ben) határozza meg, a feketeszint felső határát pedig 0,05 cd/m2-ben (az OLED-re 0,0005 cd/m2-ben). Alapesetben tehát az egyidejű kontraszt követelménye 1000/0,05 = 20.000:1. Mindezek az adatok persze inkább célkitűzések, mintsem holnaptól megkövetelt merev szabályok. Ha ez így lenne, akkor a jelenlegi projektorok eleve elesnének a HDR legalább közelítő megjelenítésének lehetőségétől, a vetítés elvéből fakadó kis egyidejű kontrasztarány miatt (a jelenlegi technológiákat feltételezve).

  

Ha a képfelvétel és a képfeldolgozás oldaláról nézzük, a HDR-hez szükséges kamerákkal és számítástechnikával van a legkisebb gond, mivel a technika mai szintje itt már nem akadálya a nagy dinamikatartománynak és a hatalmas színtérnek (bár a Dolby Vision szigorú követelményei még így sem teljesülnek). A mai legjobb digitális filmkamerák kb. 15 blendét tudnak átfogni, a fehér és a fekete maximális aránya 2 a tizenötödiken, azaz kb. 33.000:1.) Természetesen a színmélységet, azaz a színenkénti kvantálást is növelni kell minimum 10 bitre (a Dolby Vision esetében 12 bitre), a korábbi 8 bithez képest stb.

 

Azt kell megérteni, hogy a HDR térnyerése – mivel nemcsak többféle formátumról, hanem rendszerekről van szó – időt igényel. Egy folyamatról van szó, nem egy egyszeri aktusról, bár az szabványosítás néha ezt a látszatot kelti.

A HDR startpisztolyát a ma már brutális fényerejű LCD síkpaneles kijelzők (illetve ezek gyártói) húzták meg, azaz a kezdeményezés a tévékészülékek (és a nagy signage panelek) fejlesztőitől indult, és a jelszó az volt (és ma is az), hogy ne csak „sok” pixel (4K, vagy később 8K) legyen, hanem a pixelek „jók” is legyenek, ami pontosan a nagy dinamikatartományt és a nagyobb színteret jelenti. Ezek a panelek a színeket tekintve is elég jól megközelítik (ha nem is érik el) a Rec.2020 szabványban nagyvonalúan megcélzott színtartományt. A Rec.2020 alapszínei ugyanis per definíció spektrálisan tiszta monokromatikus színek, amelyeket egyelőre csak lézerrel lehet előállítani, amit viszont pont a síkpanelek nem tudnak használni.

A HDR-hez általánosságban megcélzott széles színtér szemléltetésére bemutatjuk a sokak számára már ismert ábrát a Rec. 709 (HDTV) és a DCI-P3 (digitális mozi) színterének feltüntetésével:

 

07__gamut.jpg

A háromféle színtérhez tartozó háromszögek az xyY színdiagramon. A fehérpont a D65, ámbár a szabvány szerinti DCI-P3 mozis színtérhez 6300 K-es fehérpont tartozik, de ezt is D65-tel szokás jelölni. A teljes Rec. 2020-as színtér reprodukcióját a KIJELZŐKTŐL nem követelik meg az ajánlások. A Dolby Vision a Rec.2020 és a DCI színtér közötti terjedelmű színtartományt feltételez, a HDR10 és a többi HDR formátum pedig a DCI-P3-ast megközelítő (pl. 90%-os) színtartományt igényel

 

Nem tartozik szorosan ide, de a „jobb pixelek” igénye még egy dolgot jelent, ami most még nincs annyira előtérben, de hamarosan felzárkózhat: a HFR-t, vagyis a nagyobb másodpercenkénti képkockaszámot a felvételi oldalon. Itt egyelőre indulatos vita dúl a 24 kép/s hagyományos film hívei és a megnövelt képfrekvenciával kísérletezők között, de mindenesetre elkészült az első 120 kép/s felvételi sebességgel forgatott nagyjátékfilm, Ang Lee tajvani filmrendező Billy Lynn’s Long Halftime Walk című filmje (igaz, nem minden jelenetben használják ezt a frame rate-et). Nincs kizárva azonban, hogy a most felnövő generációk már nem fogják elborzadva nézni a 24 kép/s-nál nagyobb kockasebességgel készült filmeket.

 

A projektorok és a HDR

 

Visszatérve a HDR-re, a projektorok szempontjából nem túl kedvező helyzet abból ered, hogy a HDR kiteljesítéséhez szükséges nagy egyidejű kontraszt előállítása jelenleg nagyon nehéz, sőt inkább lehetetlen, és hasonlóképpen a Rec.2020 szerinti színtartomány létrehozása is korlátokba ütközik (kivéve a világ néhány nagy mozijában használt RGB lézerprojektorokat), bár mint fentebb utaltunk rá, a kijelzők esetében a színtartományt tekintve minden HDR formátum „engedékeny”– mivel természetesen nem is tehetne mást.

 

Ha a kontrasztarányt nézzük, itt a projektorok maximális fényereje, pontosabban a nagyméretű vásznon létrehozható maximális fénysűrűség jelent komoly akadályt, amellett, hogy a megkívánt rendkívül alacsony feketeszintet csak nagyon erőteljesen kontrollált környezeti fényviszonyok mellett lehet (elvileg) biztosítani. Tehát nemcsak a Sony projektoraira, hanem az összes házimozi- és moziprojektorra igaz, hogy nagy erőfeszítések árán igyekeznek ugyan helyesen reprodukálni a HDR-rel készült 4K filmeket, de ha a követelményeket komolyan vesszük, akkor csak közelítő – bár elfogadható – megoldás lehetséges.

 

A VW550ES teljesítménye HDR10-ben és HLG-ben

 

HDR10-es 4K jel már a korábbiakban is rendelkezésünkre állt egy demo filmrészleteket lejátszó Sony F1 BOX 60P készülékről, de a VW520ES-sel végzett korábbi vizsgálatainknál sajnos a vetítés nem nyújtott kielégítő eredményt (lásd a VW520ES tesztjét).

Időközben sikerült beszerezni egy valódi UHD HDR Blu-ray lemezt (a Luc Besson rendezte Lucy című filmet), amelyet egy OPPO lejátszóról lejátszva a lehető legjobb, és teljesen szabványos 4K HDR10 jelet tudtuk a VW550ES-re küldeni.

 

A VW550ES menüjében mód van a HDR funkció be- és kikapcsolására, illetve a váltásra a Rec.709 és a Rec.2020 színtér között, kivéve, ha a projektor automatikusan HDR-re kapcsolt, mert ekkor már nem lehet színteret váltani. Persze tudjuk, hogy a Rec.2020 jelölés valójában a DCI-P3-hoz közeli színtartományt jelent a projektor esetében. Emellett van egy külön beállítási lehetőség a „HDR kontraszt” (Contrast(HDR)) növelésére vagy csökkentésére, amellyel próbálkozhatunk a szubjektív hatást javítani. A tapasztalat szerint ezt legtöbbször kb. középállásban vagy annál kicsit magasabb osztáson érdemes használni.  

HDR/Rec.2020 beállításban a projektor azonnal felismeri és értelmezi a bejövő HDR jelet, esetünkben a HDR10 formátumot, és máris megjelenik – a fentebb részletezett korlátozásokkal – a HDR kép. A hatás kétségtelenül meggyőző: a HDR jól észrevehető előrelépést jelent az SDR-hez képest, dinamikában és színekben is.

 

A hatás szemléltetésére fotókat készítettünk mind a HDR/Rec.2020 üzemmódban, mind a hagyományos Rec.709 módban, kikapcsolt HDR mellett. A képek persze csak „tájékoztató jellegűek”, mert egy sRGB monitoron nézve (és a fotókat sRGB-ben készítve) természetesen nem azt mutatják, amit a helyszínen a valóságban láttunk. Mégis, közelítőleg érzékeltetik a HDR és az SDR közötti különbséget.

 

8a.jpg

8b.jpg

Egy kimerevített képkocka fotója a „Lucy” című 4K HDR10-es Blu-ray filmből. Mind a dinamika, mind a színvisszaadás HDR módban láthatóan szélesebb, mint kikapcsolt HDR mellett, habár mind a fényképezés, mind a megtekintésre használt monitor torzítja a valódi viszonyokat

 

A másik próba elvégzéséhez – nevezetesen a projektor HLG HDR megjelenítésének ellenőrzéséhez sokáig kellett vadásznunk egy megfelelően kódolt HLG anyagot. Bár a BBC és néhány műholdas csatorna időnként sugároz HLG HDR-ben, megfelelő műholdas vevőberendezés nem állt rendelkezésünkre a tesztelés helyszínén. Végül sikerült egy nagyon jó minőségű, 4 perc 58 másodperces UHD demo filmet letölteni (Demo Ultra HD HDR (HLG version) "Cymatic Jazz" by LG – Astra 19,2 fok, „HLG teststream” csatorna), amelynek fő paraméterei: Rec.2020 színtér, MP4 formátum, HEVC kodek, 61,8 Mb/s bitráta, 10 bit színmélység, 59,94 fps. Ez nekünk pont megfelelt, és egy „mindenevő” kínai lejátszóval (HiMedia Q10 Pro) kifogástalan minőségben sikerült lejátszani. A VW550ES HLG kezelése megdöbbentően jól mutatott a vásznon.

 

A projektor most is automatikusan felismerte a HDR formátumot, és a lejátszóval ki lehetett íratni a fájl néhány paraméterét:

 

09.jpg

 

Néhányszor végignézve a filmet, kiválasztottunk pár olyan jelenetet, ahol a világítás és a színek jól érzékeltet(he)tik a HLG HDR és az SDR (HDR off és Rec.709) közötti különbséget.

Ezek közül mutatunk be most egy képkockát az előzőekhez hasonlóan kétféle módban lefotózva:

 

10a.jpg

10b.jpg

A Hybrid Log Gamma HDR kép és a hagyományos SDR közötti különbség közelítő szemléltetése. A vászon fényképezése és az általánosan használt monitorok színtere nem teszi lehetővé az eltérés pontos visszaadását. Így is megfigyelhető azonban a HLG-nek az a sajátossága, hogy SDR-ben megjelenítve a középső tónustartomány kissé összenyomódik (lásd a zenész arcát)

 

Összegzés

 

A VPL-VW550ES szinte azonos a VW520ES előddel, egy dologban azonban nagyot lépett előre, ez pedig a 4K HDR megjelenítés. Egyrészt a HDR10 kezelését is sikerült „rendbetenni” és értékelhető eredményt elérni, másrészt sikerült bővíteni a fogadható HDR formátumok körét a BBC és az NHK által műsorterítési célokra kifejlesztett Hybrid Log Gamma HDR-rel. A nagy dinamikatartomány és a széles színtér megjelenítése meggyőző, bár a jelenlegi vetítéstechnika korlátai miatt nem lehet teljesen kihasználni a HDR specifikációk lehetőségeit (idáig egyetlen projektorral sem). A Sony ugyanakkor elérte azt, amit egy projektorral 4K HDR-ben el lehet érni, és ezért megérdemli a piros pontot.

 

Köszönet a DREAMCINEMA-nak és üzletágvezetőjének, Mittler Ivánnak a tesztelésben nyújtott értékes segítségért.

 

N. Á.

‹‹‹ További Tesztek