Projektorok böngészésére, összehasonlítására használja a
» teljes listát,
az igényei szerinti projektor kiválasztására a
» projektorkeresőt,
konkrét gyártó és típus kiválasztásához pedig kövesse az alábbiakat:
Bérlés
Ha projektort, és a vetítéshez szükséges más kellékeket sze- retne bérelni, elég kitöltenie egy bérlési űrlapot, és munkatársaink emailben, telefonon vagy szemé- lyesen megkeresik Önt.
Gamma és gammakorrekció I-II.
2011. július-szeptember
A projektorok kalibrációjáról szóló írásunkban szóba került, hogy mennyire fontos (egyebek mellett) a gamma megfelelő beállítása ahhoz, hogy a forrás képét a vetítő korrekt módon reprodukálja. Érdemes azonban a gamma fogalmát közelebbről is szemügyre venni. A cikk végére talán kiderül, hogy miért…
Mire (nem) használhatók a kezelőszervek?
60 éves hiedelmek
2011. május-június
A kijelző/megjelenítő eszközökön, köztük a projektorokon is – ma már többségükben a képernyőmenüben állítható formában – nem kevés kezelőszerv, beállító eszköz található. Nagy részükkel nincs különösebb baj, a rendeltetésük egyértelmű és világos.
Néhány fontos, talán a legfontosabbak közé tartozó beállító elem azonban elnevezésénél fogva végletesen félrevezetheti a felhasználót. Ezekről szeretnénk most egy rövid eszmefuttatást közreadni.
Igaz mese a fényről
(2009. december)
Minden, ami fény és szín a Földön és az Univerzumban, nem más, mint elektromágneses sugárzás. Ennek a sugárzásnak túlnyomó része ma már a csillagokból származik, a bennük lejátszódó termonukleáris fúzió kísérő jelenségeként. Ez azonban nem volt mindig így! A csillagok létrejötte előtt is volt elektromágneses sugárzás, de csak az utóbbi évtizedekben tisztázódott, hogy hogyan, mikor és miért vált „átlátszóvá” a Világegyetem, még a csillagkeletkezés előtt. Bár a vetítéstechnika témaköréhez nem túl szorosan kapcsolódik ez a kérdés, talán mégsem érdektelen, hiszen a kép és a fény elválaszthatatlanok egymástól.
Felbontás: a képminőség egyik meghatározója
(2009 május)
A képet – így a vetített képet is –, illetve a leképező, képalkotó, képátviteli, képrögzítő stb. eszközöket jellemző egyik legizgalmasabb, ám gyakran félreértett és félremagyarázott fogalom a felbontás (felbontóképesség, régiesen: feloldás). A gyenge felbontás, azaz a finomabb képrészletek összemosódása – bármi is okozza ezt a KÉPFELVÉTEL – TOVÁBBÍTÁS – FELDOLGOZÁS – RÖGZÍTÉS – MEGJELENÍTÉS láncban – az „életlenség” érzetét kelti a nézőben (persze a nézési távolság függvényében), ezért általánosságban kívánatos a minél nagyobb felbontás a lánc végén megjelenő képet tekintve, az ésszerűség határain belül. Az „ésszerűség” itt a szemünk korlátainak figyelembe vételét jelenti. Az elérhető felbontást a leggyengébb láncszem határozza meg, azaz az, amelynek a legkisebb az információáteresztő képessége.
Lumen, lux, kandela…
(2009 március)
A projektorok – mint minden más megjelenítő eszköz – fénnyel dolgoznak. Sok más megjelenítőtől, kijelzőtől eltérően azonban a manapság használt projetorok túlnyomó többségében a fényt egy nagyteljesítményű kisüléses lámpa szolgáltatja. Vannak persze másfajta projektorok is (CRT, LED, lézer), de ezek jelentősége a gyakorlatban - már vagy még - elenyésző.
A projektorok persze csak "segédeszközként" használják a fényt, mert a vetítéshez ez nélkülözhetetlen, és ezért a fényforrás nagyon is fontos része egy vetítő szerkezetnek, azonban ez csak az érem egyik oldala. Akár mozgóképet, akár állóképet vetítünk, a fényt képtartalommal kell „megtölteni”, azzal kell „modulálni” – innen a képmodulátor vagy képalkotó eszköz elnevezés, ami a képjellel vezérelt LCD, DLP, LCoS chipet jelenti a projektorokban.
Maradva azonban egyelőre a fénynél, cikkünk célja a gyakran félreértett és félremagyarázott legfontosabb fénytechnikai mennyiségek, fogalmak tisztázása. Ezután lépünk majd tovább a színek, utána pedig a képalkotó technológiák világába.
