AVSpec_1705

Fórum   bejelentkezés

Felhasználó

Jelszó

Regisztráció

Feliratkozás hírlevélre

Projektorok böngészésére, összehasonlítására használja a
» teljes listát,
az igényei szerinti projektor kiválasztására a
» projektorkeresőt,
konkrét gyártó és típus kiválasztásához pedig kövesse az alábbiakat:

Kiválasztott termékek

Nincs termék kiválasztva

Cégnév:

Név:

Telefonszám:

E-mail cím:

Egyéb közölnivaló

Bérlés

Ha projektort, és a vetítéshez szükséges más kellékeket sze- retne bérelni, elég kitöltenie egy bérlési űrlapot, és munkatársaink emailben, telefonon vagy szemé- lyesen megkeresik Önt.

Bérlési űrlap

benq_1707_2dnn_1610dbal

UHD-4K DLP házimozi-projektor

Acer V7850

 

2017. július 

 

Az idei februári ISE kiállításon már láthatóak voltak az Acer új UHD-4K DLP projektorai, a V7850 és a H7850, valamint az előd V9800-as (az Acer első UHD projektora), amelyekbe a Texas Instruments DMD chipjét építették be. Április végén azután a gyártó hivatalosan is bejelentette a két új UHD-4K projektor forgalmazását. Hasonló készülékekről van szó, a különbség elsősorban a fényerőben van, és abban, hogy a V7850-es jobban megfelel a szigorúbb házimozi-vetítés követelményeinek. Mi most ennek a projektornak a teszteredményeit tesszük közzé.


Acer V7850

 

2017. július 

 

Az idei februári ISE kiállításon már láthatóak voltak az Acer új UHD-4K DLP projektorai, a V7850 és a H7850, valamint az előd V9800-as (az Acer első UHD projektora), amelyekbe a Texas Instruments DMD chipjét építették be. Április végén azután a gyártó hivatalosan is bejelentette a két új UHD-4K projektor forgalmazását. Hasonló készülékekről van szó, a különbség elsősorban a fényerőben van, és abban, hogy a V7850-es jobban megfelel a szigorúbb házimozi-vetítés követelményeinek. Mi most ennek a projektornak a teszteredményeit tesszük közzé.

 

A TI 4,15 millió pixeles chipjével (amelyet 2015-ben mutatott be a Texas Instruments) szerelt első projektorok már a 2016-os ISE rendezvényen megjelentek a DLP mellett elkötelezett gyártók standján (BenQ, Hitachi, Optoma), de inkább prototípus kísérleti darabok formájában, mintsem kiforrott modellekként. Nem sokkal később kijött az Acer V9800-as modellje is. Idén áprilisban pedig az Acer bemutatta a fent említett két típust – már piacképes kivitelben, és a V9800-asnál jóval kedvezőbb áron.

 

01a.jpg

 

Főbb gyári adatok

 

  • Technológia: TI 1-chipes DLP, 4K UHD
  • Fénymodulátor: 0,67”-es DMD chip
  • A chip natív felbontása: 2716 x 1528 pixel
  • A projektor natív felbontása: 3840 x 2160 pixel (pixel shift módszerrel)
  • Max. felbontás: 4120 x 2160 pixel
  • Jelfeldolgozás: 10-bites
  • Fényerő: 2100 lumen
  • Fényforrás: 240 W-os UHP lámpa
  • Zoomátfogás: 1,6 x-es
  • Zoom- és élességállítás: kézi
  • Lens shift: kézi, függőlegesen +15%
  • Vetítési arány: 1,39 – 2,22:1
  • Beépített hangszóró: 2 x 5 W
  • Méretek: 398 x 298 x 115 mm
  • Tömeg: 5,5 kg

 

A Texas Instruments konzumer 4K DLP chipje

 

A TI a profi 3-chipes DLP moziporjektorokba már jóideje gyártja a natív 4K felbontású DMD chipeket. 2015 októberében azonban a cég (egy szűk körű bemutatón) előállt a fogyasztói piacra készítendő projektorokba szánt „kvázi-4K” felbontású mikrotükrös (DMD) lapkával, amelyen 4,15 milló tükröcske található (pontosan 2716 x 1528), átlómérete pedig 0,67”, szemben a 3-chipes projektorokba szánt natív 4K felbontású, 1,4”-es, és nagyon drága chipekkel.

 

02b.jpg

A bal oldalon látható 0,67"-es DMD lapka az 1-chipes 4K DLP projektorokban általánosan használt TI chip

 

Az UHD/4K formátumú képek natív megjelenítéséhez azonban több mint 8 millió pixel szükséges (az UHD-hez kb. 8,3 millió pixel). Ezért a TI a már ismert „pixel shift” eljárás egy sajátos változatát fejlesztette ki. Egy pici lengőtekercs (amelyet természetesen a megfelelő frekvenciájú jel hajt meg) elektromágneses mozgatással tologat egy optikai elemet (Optical Actuator), amely a pixeleket 1/2 pixellel felfelé és 1/2 pixellel jobbra tolja, majd visszatér alaphelyzetébe. Persze mindehhez egy képfeldolgozó algoritmus is tartozik, amely a több mint 8 millió pixel képinformációt a vászonra „varázsolja”. A pixelek tologatása olyan gyorsan történik, hogy a látásunk egyetlen képpé integrálja a két képet. A Texas Instruments technológiája az XPR nevet viseli. (A Barco – a működési elvet változatlanul hagyva – kicsit módosított a jelfeldolgozáson, és a „saját” technológiáját, az SSP – Single Step Processing – alkalmazza.)

 

A fő különbség a D-ILA és a 3LCD projektorokban alkalmazott pixel shifthez képest, hogy ezekben két Full HD képből „áll össze” az UHD kép (vagyis a natív 4K felbontás helyett pixelszámban ennek felét, kb. 4,15 millió pixel információját kapjuk. A TI módszere (illetve a chip natív pixelszáma) viszont két „fél-4K”, azaz kb. 4,15 millió pixeles képből csinál 8,3 millió pixeles UHD képet a pixel-eltolással. A szubjektív különbség azonban nem ennyire markáns. A „4K enhancement” pixel shiftes D-ILA és 3LCD projektorok mondjuk a natív 4K felbontás 80-90%-ának illúzióját adják. Videó vagy film vetítésekor nehezen megkülönböztethető a 2 x Full HD pixel shiftes 4K a valódi natív 4K-tól, de extra nagy felbontású grafika vagy kis betűméretű szöveg esetében már látszik a különbség. Természetesen a nézési távolságtól függően.

 

A TI chip esetében ténylegesen megjelenik a natív 4K információ a képen, igaz, időben nagyon gyors egymásutánban kivetített két „fél-4K” képből összerakva. Az egypixeles vonalakkal végzett tesztek azt mutatják, hogy a 4K natív felbontás ez esetben ellenőrizhetően megvan. Emellett az egychipes DLP 4K megoldás javára írható az is, hogy nem léphet fel (mégoly kis) konvergenciahiba sem, ami a D-ILA és a 3LCD vetítőknél esetleg gondot okozhat.

Tehát elfogadhatjuk azt a – mérésekkel alátámasztott – tényt, hogy a 2716 x 1528 pixeles DLP chipes pixel shiftes projektorok teljesítik ugyanazt az elvárást, mint a natív 4K felbontású társaik. Az az érdekes helyzet állt elő (nemcsak a pixel shiftnek, hanem a képfeldolgozó és a tükröcskéket vezérlő algoritmusnak köszönhetően), hogy noha a fénymodulátor natív felbontása valójában fele akkora, mint a forráskép natív felbontása, a kapott eredmény mégis egy natív 4K kép lesz. Ezek után felmerül a kérdés, hogy beszélhetünk-e ez esetben natív 4K (UHD) felbontású projektorról? A szakemberek többségének válasza az, hogy igen.

Ezek után lássuk közelebbről magát a projektort!

 

Ismerkedés a projektorral

 

A készülék határozottan kisebb és könnyebb lett (5,5 kg) mind az előd V9800-asnál, mind a konkurencia 4K DLP projektorainál. Persze ez önmagában nem feltétlenül előny (ha a lényegesen kedvezőbb árat nézzük a V9800-ashoz képest, akkor joggal gondolhatjuk, hogy a gyártónak be kellett vállalnia költségcsökkentő kompromisszumokat), de nem is baj, hogy nem kell egy 15 kg-os gépet emelgetni.

A V7850-es fehér kivitelben kerül forgalomba, ami nagyon mutatós ugyan, de egy igazi házimoziba talán jobban passzolna a fekete szín. Egyébként a kivitele ergonomikus, az élesség és a zoom kézi gyűrűvel állítható, az objektív függőleges tologatásához ki kell pattintani egy kisebb gombot a projektor tetején, majd csavargatnunk a képmagasság állításához.

 

03.jpg

 

A függőleges lens shift tartomány nem túl nagy, de alapvetően elegendő a beigazításhoz, mert a projektornak van egy alap-offsetje (azaz alapállapotban az optikai tengely nem a kép közepét döfi, hanem nagyjából egyvonalban van az alsó, vagy fordított állásban a felső élével). Mivel vízszintesen az objektív nem mozgatható, a projektort mindenképpen középvonalban kell elhelyezni.

A magassági pozícionáláskor, ha nagyon muszáj, a max. ±15 fokos digitális trapézkorrekció is bevethető, de ennek természetesen felbontást rontó hatása van.

 

Az objektív gyakorlatilag be van süllyesztve a házba (csak az élességállító gyűrű áll ki az előlap síkjából), de a biztonság kedvéért kapott egy lencsevédő sapkát. Az 1,6x-es zoom szokatlanul nagy a DLP projektorok világában, az 1,39 – 2,22:1 vetítési arány elég  nagy teret enged a vetítési távolság megválasztásában. Természetesen azzal számolnunk kell, hogy – mint gyakorlatilag minden projektornál – távoli vetítésnél, tele állásban a fényerő kisebb lesz, mint nagylátószögű pozícióban.

 

04.jpg

 

A projektor hátoldalán gazdag csatlakozófelületet találunk. A két HDMI bemenet közül a HDMI1-es 1.4 verziójú, ez nem alkalmas 4K/UHD jel fogadására, a HDMI2 viszont 2.0-ás és a 4K felirat is jelzi, hogy UHD forrásunkat ide kell csatlakoztatnunk. Emellett az MHL kompatibilitás is ezen a bemeneten realizálható. A további csatlakozók: VGA bemenet és kimenet (monitor), 3,5 mm-es audio jack be- és kimenet, RS232 soros vezérlőport, RJ45-ös LAN csatlakozó, egy USB szervizport, egy USB 5 V-os tápfeszültség-kimenet és egy 12 V-os egyenfeszültségű kimenet.

 

05a.jpg

 

Még a távvezérlőről ejtsünk néhány szót. Egy csomó menüfunkció közvetlenül elérhető róla, az áttetsző gombok kb. 10 másodpercre kivilágíthatók, feltűnő kék fénnyel. Kifogásolni valót nem találtunk rajta, a navigáció még sötétben is könnyű vele a gombok célszerű elhelyezésének köszönhetően, mint az alábbi kép is mutatja.

 

06.jpg

 

Képernyőmenü, extra szolgáltatások

 

Az OSD menürendszer első látásra pont olyannak tűnik, mint bármely Acer Full HD projektoré – azaz kevés jele látszik, hogy 4K-UHD projektorról van szó. Az Information menüpont a Setting almenüben persze megmutatja nekünk a bemeneti jel paramétereit, és még néhány más adatot.

De miért is különbözne oly nagyon az OSD, amikor ma még egy 4K vetítőt is leginkább Full HD filmekkel „etetünk”? Igaz, a 4K erősödik, és egyre több a 4K Blu-ray film, a sugárzott és a streaming 4K műsor, sok amatőr kamera, sőt okostelefon is tudja a 4K videót.

 

07.jpg

Az OSD első almenüje a szokásos beállítási lehetőségeket kínálja, de a többi négy is ugyanezt teszi. Az egyes pontokon belül azonban már találunk érdekességeket, extrákat

 

A menü koncepciójában és küllemében is követi az Acer hagyományokat. Öt almenüje a Color, az Image, a Setting, a Management és az Audio, és ezek – néhány egyedi sajátosságtól eltekintve – lefedik a szokásos opciókat. Az egyes pontokban azután felfedezhetünk jelentős különbségeket is.

 

Pl. a képi módok (Display mode) listája 10 opciót kínál, ezekből 9 gyári beállítás. Ezekhez fixen hozzárendelt fényerő/kontraszt, színhőmérséklet, gamma stb. tartozik. Bármihez hozzányúlunk, a beállítás rögtön a tizedik, User (felhasználói) módba vált, ahol aztán szabadon állítgathatunk mindent, amit a projektor lehetővé tesz.

 

08.jpg

 

Reset után, ami a tesztekben a kiinduló állapot, a V7850 Standard módba vált, és néhány más jellemző is visszaáll alapértékre. Ez pl. az Eco módot illetően Off (azaz normál lámpamód), a menü pedig 15 másodpercig látható a képen, ha semmihez nem nyúlunk hozzá. Az Acer szerencsére végre lehetővé tette a véges idő átállítását úgy, hogy a menü a képen marad mindaddig, amíg kézzel el nem távolítjuk (Manual beállítás). Ez rengeteg idegeskedéstől kíméli meg a tesztelőt és a normál felhasználót is, hiszen az állítgatáskor nem tűnik el hirtelen a szemünk elöl a menü, ha egy kicsit töprengünk a látottakon. (Az Eco mód, a Menu Display Time és a többi hasonló funkció beállítása értelemszerűen nem kapcsolja át User-be a képi módot.)

 

09.jpg

A lámpamódot az Eco Mode pontban tudjuk normál vagy gazdaságos (lámpakímélő) üzemmódra állítani. Méréseink szerint bekapcsolt Eco módban a fényerő a 67%-ára csökken, és a lámpa élettartama a gyártó szerint 10.000 órára nő. A gyári képi módok pontossága azonban némileg csökken

 

A gammát 9-féle gyári beállítás közül választhatjuk ki, és ha ezeket az adott képi módban mind végigmérjük, akkor kiválaszthatjuk az optimálisat az adott képi módban. Jobban örültünk volna azonban, ha lehetőség lett volna a gamma pontról pontra való beállítására (habár ezt a szolgáltatást nagyon kevés vetítőben találjuk meg).

 

A képminőség szempontjából fontos opciók a Color/Advance almenüben találhatók. Itt állítható a szürkeskála alsó és felső tartományának színegyensúlya (RGB Gain/Bias). Van egy AcuEngine pont is itt, amellyel eddig nem találkoztunk (valószínűleg a „visual acuity” fogalmához kapcsolódik az elnevezés, amit szabadon úgy értelmezhetünk, mint látásunk szubjektív ítéletét. Az AcuEngine AcuColor és AcuMotion alpontjai a színek javítását, illetve a képinterpolációt teszik lehetővé. A Dynamic Black használata bizonyos képtartalmaknál indokolt lehet, de a legtöbbször kikapcsolva hagyhatjuk.

Kiemelten fontos a HDR, erről külön fogunk beszélni az UHD vetítésnél. Az ISF pontban ISF-képesítéssel rendelkező kalibrátorok a jelszavukkal beléphetnek az ISF követelményei szerinti beállítások elvégzéséhez.

 

Mint a mai projektorok többségénél szokás, a HDMI bemenet fogadhat 16-235 kódtartományú jelet (ez a videós szabvány), illetve 0-255 kódolású jelet (PC-szabvány) is. A készülék a HDMI/Auto állásban automatikusan felismeri a csatlakoztatott jel kódtartományát.

 

Extra szolgáltatásnak nevezhető még a Super Resolution funkció, amely több fokozatban állítható a Full HD tartalmak élesebbé tételére az UHD projektoron. Az Aspect Ratio menüpontban pedig kiválasztható a Cinemascope anamorph formátum, azaz a projektor elektronikája képes vízszintesen összenyomni a 21:9 formátumú képet, majd egy anamorf optikai előtéttel vagy egy objektívcserével (bár ez csak esetleg gyárilag lehetséges) eredeti formátumában (de nem letterbox méretben) kivetítetni.  

 

A V7850 egyik HDMI bemenete (1.4) eleve Full HD anyagok fogadására való, a máskor szokásos méréseket is többségükben ezen a bemeneten végeztük el. Persze meg kellett vizsgálni a projektor 4K képességeit, sőt azt is, hogy a HDR megjelenítésben mire képes, erre a HDMI 2.0 bemenetre volt szükségünk, de erről később…

 

Fényerő és kontraszt

 

A fényerő- és kontrasztméréseket tele állásban pozícionált projektorral végeztük, ami a nagylátószögű álláshoz képest (közeli vetítés) a fényerőt csökkenti, a kontrasztot viszont javítja. Az általunk mért fényerő-értékek kb. 13%-kal kisebbek, mint ha az objeltív wide állásában mértük volna, és ha a projektort a közeli és a távoli pozíció között félúton helyezzük el, akkor kb. 7%-kal nagyobb fényerőre számíthatunk.

 

Mint a legtöbb projektornál, itt is a Bright képi módban a legnagyobb a fényerő. Mi 1740 lument mértünk, ez nagylátószögű állásban (a gyártók így szokták megadni) 1966 lumen lenne, ami valamelyest elmarad a specifikált 2100 lumentől. Filmek, videók, fotók vetítéséhez azonban a Bright mód nem alkalmas, túlzottan zöldes elszíneződést kap a kép.

 

A maradék nyolc gyári preset közül ötöt vizsgáltunk meg közelebbről, a fényerőt és a kontrasztot is megmérve. A Standard, Rec.709, Movie, Dark Cinema és Game módokban rendre a következő fényerőket mértük: 1114 lm, 780 lm, 1141 lm, 1148 lm és 1110 lm.

Mindez normál lámpafényerő mellett értendő, ha Eco módra váltunk, akkor a fényerő minden képi módban kb. kétharmadára (67%) csökken.

 

A fő üzemmódokban, tele objektívállásban elérhető kb. 1100 lumen bőven elegendő egy 2,4 m széles vászon megvetítéséhez. A kapott fénysűrűség ekkor kb. 81 cd/m2, ami 23,5 footlambertnek felel meg. A későbbi kalibrálás során egyébként a Standard módból indultunk ki, mert a gamma- és színhőmérséklet-mérések ezt a választást mutatták a legcélszerűbbnek (nem pedig a Movie módot).

 

A V7850-es full on/full off kontrasztaránya az 1-chipes DLP projektoroktól megszokott értékeket hozza. Ez a technológia adottsága, nem pedig ennek a konkrét projektornak a hiányossága. A natív kontrasztarányok a következők voltak: 1397:1 (Standard), 1418:1 (Movie), 1424:1 (Dark Cinema). A különbségek láthatóan csaknem a mérési hibahatáron belül vannak, úgyhogy a fő gyári presetekben ilyen 1400:1 körüli kontraszttal számolhatunk. Kivétel a Bright mód, ahol a feketénél automatikusan működésbe lép a dinamikus szabályozás, és 9473:1 kontrasztarány mérhető. Sajnos azonban az említett színtorzulás miatt ez a képi mód legfeljebb prezentációra használható.

A Standard módból kiinduló kalibrálás után kapott kontrasztarányt a későbbiekben fogjuk megadni.

 

Színek megjelenítése

 

A fenti fényerő- és kontrasztmérések után természetesen megnéztük, hogy hogyan teljesít a projektor a gammát (célérték: 2,2), a szürkeskála semlegességét (célérték: D65), és az alapszínek és kiegészítő színek pozícióját (Rec.709 referencia-színtér) tekintve. A tömörség érdekében három képi mód, a Standard, a Movie és a Dark Cinema adatait mutatjuk be. Tudatában vagyunk annak, hogy az UHD/4K felbontáshoz, bár egy ideig a Full HD-hez hasonlóan a Rec.709 volt hozzárendelve, ma már egyre inkább a Rec.2020 színteret (illetve a kijelzőknél még a DCI-P3 színteret) rendelik hozzá, illetve ez vált szabvánnyá – mindezt a kiterjesztett dinamikatartományhoz (HDR) kapcsolódva. Erről a problematikáról hamarosan szót ejtünk.

 

10a.jpg

10b.jpg

10c.jpg

Felülről lefelé: a Standard, a Movie és a Dark Cinema gammájának menete a 10-90%-os tartományban. Bár az átlagértékek nem nagyon térnek el (2,22 – 2,31 – 2,19), a gamma futása Standard módban közelít a legjobban az elvárhatóhoz

 

Ugyanebben a három képi módban az RGB együttfutást a 10-100%-os tartományban az alábbi ábrák mutatják:

 

11a.jpg

11b.jpg

11c.jpg

Felső ábra: Standard preset (6552 K átlagos színhőmérséklet), középső ábra: Movie (6508 K átlagos színhőmérsékelt), alsó ábra: Dark Cinema (6505 K átlagos színhőmérséklet). Bár az átlagos színhőmérséklet Standard módban minimálisan nagyobb a másik kettőnél, az RGB együttfutás a felső tartományban egyenletesebb, és a gamma menete is előnyösebb      

 

A fentiek alapján a Standard képi mód már így (kalibrálás nélkül is) nagyjából teljesíti a helyes gamma és színhőmérséklet követelményét. Hátra van azonban még a színpontok pozíciójának meghatározása. Itt az az érdekes helyzet állt elő, hogy az alapszínek és a kiegészítő színek a színdiagramon a mérési határon belül mindenütt ugyanott vannak, csak a fehérpont csúszkál picit ide-oda (kivétel: Bright mód, ahol messze a zöldbe tolódik.)

Lényegében a következő natív színtartományt kaptuk minden mért módban:

 

12.jpg

A projektor natív színtartománya a HDMI1-es bemenetre adott mérőjel esetében (fehér háromszög). A referenciával összehasonlítva (fekete háromszög) látszik, hogy majdnem mindenütt kicsit nagyobb nála, kivéve a vörös-bíbor színek egy kicsi részét

 

Végülis megállapíthatjuk, hogy a Standard gyári mód kalibrálás nélkül is – bár picit pontatlanul – teljesíti a Rec.709 szerinti elvárásokat. Ez azért szerencse, mert egyébként a V7850 nem tartalmaz teljes CMS rendszert, vagyis a színpontok nem tologathatók ide-oda a pontos színezet és telítettség beállításához. Azt is hozzá kell tennünk, hogy a színpontok viszonylag pontosak, de a hozzájuk tartozó luminancia-értékek – mint a legtöbb DLP projektor esetében – nagyobb kilengéseket mutatnak.

 

Az egyetlen dolog, amit kalibrálás címén megtehetünk, a színhőmérséklet, illetve alapszín-együttfutás pontosítása az RGB Gain/Bias menüpont alatt. Itt az alsó és a felső szürketartományban is javítható a színegyensúly. Ám erre minimális mértékben van szükség, mert láttuk, hogy az RGB együttfutás enélkül is jól kiegyenlített.

Nekiláttunk tehát Standard módból kiindulva a semleges(ebb) szürkeskála beállításához. A kapott gamma és RGB együttfutás itt látható:

 

13a.jpg

13b.jpg

A gamma és az RGB együttfutás „kalibrált” állapotban. Az átlagos gamma 2,21, az átlagos színhőmérséklet 6515 K, lényegében a felső 70-90%-os tartományban javultak az adatok, az átlagos dE hiba = 1,1. A mért kontrasztarány 1293:1

 

Néhány Full HD filmrészletet is levetítettünk a kvázi-kalibrált beállításban működő projektorral. Fogyasztható színvilágot és gradációt kaptunk, amit persze egy fotó nem feltétlenül hűen szemléltet.

 

14b.jpg

                            Egy képkocka fotója a Quantum csendje c. James Bond filmből

 

Többször ellenőriztük azt az érdekes tényt, hogy lámpakímélő módban (Eco On) a színmérés eredményei valamivel gyengébbek, mint Eco Off esetén. A lényegesen hosszabb lámpaélettartam érdekében (a gyártó szerint 10.000 óra) azonban lehet, hogy érdemes Eco On módban használni a készüléket, ha megelégszünk a fényerő 67%-ával.

 

UHD vetítés – HDR-rel vagy anélkül?

 

A natív UHD felbontás a legnagyobb erénye ennek a relatíve kedvező árú házimozi-projektornak. Mivel nem ez az első UHD vetítő, amelyet teszteltünk, már birtokában agyunk egy olyan médiacenternek, amely gond nélkül lejátssza nemcsak az UHD/4K videókat, hanem a HDR10 vagy HLG formátumú UHD HDR mozgóképeket is, éspedig korrekt módon, kiterjesztett színtérrel. A nem-HDR UHD filmekkel nem volt különösebb gond, a projektor szemmel láthatóan ugyanazt a színteret használta, amelyet a HDMI1-es 1.4-es bemenetről.

 

Tesztünk legkényesebb részéhez érkeztünk, ugyanis a V7850-at készítői ellátták HDR képességekkel. Sem a használati útmutató, sem a menürendszer szinte semmit nem árul el a konkrét HDR „formátumáról”, és arról sem, hogy milyen színteret kellene hozzárendelni (gyaníthatóan a DCI-P3-ast). A színtér azonban sehol sem választható a menüben, és a jelek szerint automatikusan sem választja ki a projektor. A legnagyobb valószínűséggel a készülék a HDR-hez a Rec.709-nél ugyan nagyobb, de a DCI-P3-nál kisebb saját natív színterét használja (vagyis ugyanazt, mint a Full HD jelhez). A mérések alátámasztották ezt a feltételezést.

 

A másik fontos kérdés maga a nagy dinamikatartomány, illetve annak kezelése.

A menüben – ha a HDMI2 bemenetre UHD jelet csatlakoztatunk, ami az Information menüpontban ellenőrizhető – a HDR pont alatt négy fokozatot váltogathatunk, vagy kikapcsolhatjuk (lásd az egyik fenti menüképet). Azt tegyük hozzá, hogy a HDR menüpont csak akkor jelenik meg, ha a HDMI2 bemeneten UHD jel érkezik.

 

15.jpg

Az Information menüpontban megnézhetjük, hogy milyen jelet kap a projektor, és milyen képi mód van beállítva

 

Azt viszont, hogy „melyik” HDR-ről van szó, a HDR10-ről (ez pl. a 4K HDR Blu-ray lemezek formátuma) vagy HLG-ről (ami a műsorszórásban terjedő formátum), vagy mindkettőről, semmilyen dokumentáció vagy menüpont nem mondja meg nekünk, és a projektor sem jelzi ki.

Ettől függetlenül alapprobléma, hogy általában a projektoros megjelenítésnél az egyidejű kontrasztot a vásznon a legkisebb környezeti fény is lerontja, és az on/off kontrasztarány is csak néhány speciális gépnél magas (sajnos az 1-chipes DLP vetítők nem tartoznak ezek közé). Így nem alaptalan az a kijelentés, hogy a hagyományos vetítés csak korlátozott mértékben teszi lehetővé a dinamikatartomány szélesítését.  

 

Tegyünk egy kis kitérőt a HDR miatt, hogy megértsük a nehézségeket. A nagy dinamikatartomány nagy fénysűrűségű csúcsfehéreket, és nagyon kis fénysűrűségű feketéket igényel. Ez utóbbiak még kedvező esetben is csak kifejezetten sötét környezetben valósíthatók meg a vetítés során. A HDR-t a nagyon nagy (pl. 1000 cd/m2-es vagy ennél nagyobb) fényerejű síkpaneles kijelzőkre találták ki, amelyek feketeszintje is kellőképpen alacsony. Az emberi látás egyidejű dinamikája ugyanis (adaptáció után) néhányszor tízezer az egyhez (tehát szerencsére nem a szem teljes érzékenységi tartományát kell lefedni), de ekkora egyidejű kontrasztot projektorral nagyon nehéz, ha nem lehetetlen előállítani.

 

A konzumer kijelzőkben tehát a HDR10 és a HLG HDR formátumok terjednek az UHD/4K-hoz kapcsolódva. Természetes, hogy a projektorgyártók is igyekeznek lépést tartani ezzel a trenddel (legalább a HDR10 esetében), ámde a fent vázolt nehézségek miatt a megoldások távolról sem tökéletesek, a HDR források dinamikáját és színtartományát csak közelíteni tudják.

 

Amit a mérések és az UHD HDR videók mutatnak

 

Mivel HDR10 és HLG HDR formátumban is rendelkezésünkre állt ugyanaz a több mint négy perc hosszúságú zenei klip (az LG tesztanyaga), össze tudtuk hasoznlítani a kétféle HDR megjelenítését. Tudvalévő, hogy a HDR10 és a HLG HDR elektrooptika átviteli függvénye (EOTF, lánykori nevén gamma) erősen eltérő. Míg a HDR10 kódolása érzékelésünk sajátosságait próbálja követni, és a kijelzőnek az azonosításhoz statikus metaadatokat kell értelmeznie, addig a HLG (hybrid log gamma) kódolása olyan, hogy lehetőleg kompatibilis maradjon a HDTV-vel, mégpedig úgy, hogy nem metaadatokat, hanem csupán a tv-jel bizonyos időszeletében elhelyezett azonosítót kell detektálnia.

 

A többször megismételt szubjektív vizsgálattal annyit sikerült megállapítani, hogy mindkét fajta HDR anyag esetében a HDR szabályzó 1-es fokozatában gyakorlatilag az összes sötét tónus összemosódik, valamennyire is értékelhető képet a 4-es fokozatban kapunk. Az látszik, hogy a dinamika tágítása érdekében a projektor a világos felületek „kiemelését” forszírozza, és a sötétek még ebben a fokozatban is összemosódnak. A projektor egyszerűen nem tudja a szükséges mértékben „széthúzni” a dinamikát. Emiatt „szemre” nem is sikerült megállapítani, hogy melyik formátumot (vagy mindkettőt?) próbálja az ajánlások szerint kezelni a vetítő.

 

16a.jpg

16b.jpg

16c.jpg

A felső képen egy UHD filmkocka fotója látható kikapcsolt HDR mellett (a nem természetes bőrszínt a vegyes mesterséges világítás okozza az eredeti felvételen). A középső a HDR10-es változat ugyanazon kockáját mutatja 4-es fokozatba kapcsolt HDR mellett. Az alsó képen pedig egy néhány kockával későbbi, a HLG forrásból származó képet mutatunk, hasonlóképpen 4-es fokozatra állított HDR mellett

 

Némileg okosabbak lettünk a műszeres mérések után. Nézzük először a „gammát”, mert ennek központi jelentősége van a HDR esetében! A CalMAN kalibrációs szoftver legfrissebb változatában lehetőség volt legalább annak megállapítására, hogy a projektor „gammája” a HDR10, avagy a HLG gradációs karakterisztikáját próbálja meg követni.

 

(Nem az Acer védelmében írjuk, de nemcsak a projektorgyártók, hanem a TV-gyártók, sőt a PC-monitorgyártók is kísérleteznek a különféle algoritmusokkal (noha az idevágó szabványok léteznek) a HDR képtartalom helyes reprodukálására, váltakozó sikerrel. Ennek pont az az oka, hogy még kevés kijelző tudja a szükséges kontraszt-tartományt átfogni, a megcélzott színtartomány pedig a legtöbbször a DCI-P3 (LCD kijelzők, projektorok), kivételesen a Rec.2020 (OLED, QD-LED). Emiatt kényszerülnek a kijelzők eltérő és egyedi algoritmusok használatára, azaz egyfajta „trükközésre”.)

 

Nos, nem akarjuk különféle görbékkel és karakterisztikákkal terhelni olvasóinkat: a végeredmény az, hogy a projektor EOTF-je (gammája) a HDR10-es előírásait igyekszik követni. A HLG HDR kezelése pedig a jelek szerint nem volt cél a HDR funkció integrálásakor. (A HLG akkor lenne kívánatos, ha ilyen rendszerben kódolt sugárzott UHD adást szeretnénk nézni. A HLG pályázik az UHD televíziós műsorszórás HDR szabványának pozíciójára.) 

 

17a.png

17b.png

Ez a két kép világosan mutatja, hogy a projektor EOTF karakterisztikája (szürke görbe) a HDR10 előírását igyekszik közelíteni (felső kép). Az alsó képen látható a HLG EOTF görbe (sárga) és a projektor felső képen is látható karakterisztikája (szürke). A HLG görbe egészen más jellegű

 

Ami a színteret illeti, a kihasználható színtér a kijelző natív színtere (ez nem meglepő), amely nagyobb, mint a Rec.709, de kisebb, mint a DCI-P3.

 

18.png

Cél-színtérként a szoftverben a DCI-P3-mat választva a mérések azt mutatják, hogy a vetítő színtere (fehér háromszög) nem tudja lefedni ezt a tartományt, bár láthatóan nagyobb a Rec.709-nél. Ezen az ábrán az is látszik, hogy a telítetlen belső színek mennyire térnek el a DCI referenciától. Ez még nem jelenti azt, hogy a Rec.709 színtérhez viszonyítva is ekkora eltérések lennének

 

Összegzés

 

Ha az Acer célja az volt, hogy kihozzon egy relatíve olcsó 1-chipes DLP vetítőt az UHD-4K natív felbontású középkategóriában, akkor ez sikerült. Hazai ára ugyan még nem ismert, az előzetes hírek szerint az európai ár úgy bruttó 3000 angol font (kb. 3350 euro, jelenlegi árfolyamon 1,017000 Ft), azonban egy angol webáruházban 2699 angol fontért kínálják, ami kb. 915.000 forintnak felel meg. Full HD vetítőként kiválóan vizsgázott a készülék (az UHD natív felbontásnak és a Super Resolution funkciónak köszönhetően a felbontás még jobb is lehet, mint a natív Full HD), és tartalmaz olyan extrákat, mint az AcuMotion (képinterpoláció a simább mozgás érdekében), amit a házimozi szerelmesei ugyan nem szeretnek, de egy sportesemény nézésekor jól jöhet.

 

A gyártónak a jó ár érdekében persze be kellett vállalnia némi kompromisszumot, mint az UHD-4K igényeit éppen teljesítő objektív, a viszonylag kis függőleges lens shift tartomány és a CMS rendszer hiánya. Cserébe viszont kapunk olyan gyári beállítást, ahol a gamma, a fehéregyensúly és a színek elég pontosnak mondhatók (bár saját CMS-sel még pontosabbá lehetne tenni ezeket), és kapunk egy olyan Eco módot is, amelyben működtetve 10.000 óra lámpaélettartamot ígér az Acer. Emellett a gyártó megpróbálkozott a HDR kezelésével, ami azonban vitathatóan sikeres. Mentségére felhozható, hogy egyelőre a többi projektorgyártó is több menetben próbál megbirkózni a HDR-rel.

 

A HDR kihívásainak jól érzékelhetően a televíziógyártók után a projektorgyártók és a monitorgyártók is igyekeznek megfelelni, de az 1000 nites (vagy nagyobb) fénysűrűségű LCD és QD-LCD TV-panelek, vagy a nagyon nagy natív kontrasztarányú OLED panelek ebbéli képességeit nagyon nehéz megközelíteni. Nemcsak az Acer, hanem a többi 4K projektorgyártó is küszködik ezzel a problémával. A V7850 egy későbbi firmware frissítésével valószínűleg javítani lehet a helyzeten.   

 

Mindamellett a nem-HDR UHD kép valóban hozza az elvárt minőséget, ezt különböző 4K formátumokat kezelni és lejátszani tudó médialejátszóval ellenőriztük.

A készüléket az Acer magyarországi kereskedelmi képviseletétől kaptuk meg tesztelésre.

 

Értékelés

 

Ami tetszett

  • 4K felbontású DLP technika
  • Törekvés a HDR integrálására
  • A gyári presetek nagy választéka
  • Nagy fényerő
  • A gyári beállítások egy része kielégítően pontos a házimozizáshoz
  • Színegyensúly (színhőmérséklet, RGB együttfutás) jó beállíthatósága
  • Az sRGB-t felülről közelítő natív színtartomány
  • Gazdag csatlakoztatási lehetőségek
  • Elegáns minimalista kivitel
  • Kis tömeg és méretek
  • Előnyös ár-használati érték arány

 

Ami kevésbé tetszett

  • Alacsony on/off kontrasztarány (ez gyakorlatilag minden 1-chipes DLP projektorról elondható)
  • Az alapszínek pozíciója nem állítható (színmenedzsment hiánya)
  • A gamma és a fénysűrűség értékek pontatlanok
  • A HDR beállítási lehetőségek korlátozottak, a szabványos széles színteret nem lehet beállítani, a HDR megjelenítés nem az elvárható minőségű
  • Fehér kivitel

 

Nagy Á.

‹‹‹ További Tesztek