Fórum   bejelentkezés

Felhasználó

Jelszó

Regisztráció

Feliratkozás hírlevélre

Projektorok böngészésére, összehasonlítására használja a
» teljes listát,
az igényei szerinti projektor kiválasztására a
» projektorkeresőt,
konkrét gyártó és típus kiválasztásához pedig kövesse az alábbiakat:

Kiválasztott termékek

Nincs termék kiválasztva

Cégnév:

Név:

Telefonszám:

E-mail cím:

Egyéb közölnivaló

Bérlés

Ha projektort, és a vetítéshez szükséges más kellékeket sze- retne bérelni, elég kitöltenie egy bérlési űrlapot, és munkatársaink emailben, telefonon vagy szemé- lyesen megkeresik Önt.

Bérlési űrlap

Nemcsak home projektor

Epson EH-LS100

 

2018. május

 

Az Epson LS100-as lézerprojektora – bár a típusjelben a „H” az otthoni felhasználásra utal – megpróbálja összeházasítani a multimédia-fogyasztás rugalmasságát a professzionális adatvetítéssel, a nagy fényerőt a jó képminőséggel, az egyszerű telepítést és a praktikus elhelyezést a nagy képmérettel. Mindezt a karbantartást nem igénylő, hosszú élettartamú lézerfényforrás alkalmazásával. Nem mindennapi vállalkozás. Lássuk, hogyan sikerült!


Epson EH-LS100

 

2018. május

 

Az Epson LS100-as lézerprojektora – bár a típusjelben a „H” az otthoni felhasználásra utal – megpróbálja összeházasítani a multimédia-fogyasztás rugalmasságát a professzionális adatvetítéssel, a nagy fényerőt a jó képminőséggel, az egyszerű telepítést és a praktikus elhelyezést a nagy képmérettel. Mindezt a karbantartást nem igénylő, hosszú élettartamú lézerfényforrás alkalmazásával. Nem mindennapi vállalkozás. Lássuk, hogyan sikerült!

 

01.jpg

 

Kár lenne tagadni, hogy az egyre nagyobb méretű síkpaneles kijelzők igyekeznek eltántorítani, és a maguk oldalára állítani a vetített kép híveit. Az egyik dél-koreai gyártó már néhány nagymozit is felszerelt a Cinema LED Screen nevű síkpaneles „vásznával”, amely 10,3 m széles, és csúcsfényereje 500 nit. Az ára azonban egyelőre az egekben van a hagyományos projektor plusz vászon kombinációhoz képest.

 

A fogyasztói szférában (otthoni használat) annyiban más a helyzet, hogy a mostani síkpanelek mérete – a szélesség és magasság is, de főleg az így adódó felület nagysága – meg sem közelíti a projektorral vetíthető képméreteket, ugyanakkor a legnagyobb méretű LCD és OLED kijelzők (amelyek relatíve még mindig „kicsik”) árban sem versenyképesek a projektorokkal.

 

A kihívás mégis arra ösztönzi a projektorgyártókat, hogy olyan új megoldásokkal álljanak elő, amelyek – a síkpaneleknél lényegesen nagyobb képméret mellett – sikeresen állják az összehasonlítást akár a nagyméretű televíziókkal is. Feltehetően az Epsont ez is vezethette, amikor egy nagyon közelről vetítő (UST = ultra short throw), otthonokba szánt lézerprojektort fejlesztett ki, kivételesen nagy fényerejű és hosszú élettartamú lézerfényforrással, elsősorban multimédiás anyagok, TV-műsorok, sportközvetítések, filmek nézéséhez vagy akár játékhoz. Szögezzük le azonban, hogy nem dedikált házimozi-projektorról van szó, ezt a gyártó nem is állítja. A környezeti megvilágítás ugyanakkor a „házimozis” környezeténél sokkal nagyobb lehet. Gyakorlatilag egy teljesen kivilágított nappaliban is élvezhető, nagy képet nyújt, leszámítva persze a kontrasztarányt a vásznon, amely bármilyen projektoros vetítésnél erősen csökken a nagy környezeti fényben. Ezen sokat lehet javítani különleges szerkezetű, kifejezetten UST projektorokhoz fejlesztett vásznakkal. Sajnos ezek árban nagyjából a projektor árának nagyságrendjében vannak.

 

A fentiekhez azt is hozzá kell tennünk, hogy az Epson túl szerényen definiálta az LS100 rendeltetését. A projektor ugyanis tökéletesen alkalmas nagyteljesítményű adatvetítésre is (erről árulkodik a 16:10-es formátum és a WUXGA felbontás is). Helyi vezetékes vagy vezeték nélküli hálózatba köthető (ez utóbbihoz kell egy opcionális WiFi dongle). Hálózaton keresztül többféle protokollon keresztül menedzselhető, kontrollálható (AMX, Crestron, Control4, Extron). Legfényesebb Dynamic képi módja ugyan egy kissé zöldes (bár a legtöbb lámpás projektornál kevésbé), ám ebben a módban – amely adatvetítéshez elfogadható – hatalmas méretű, fényes képet vetíthetünk.   

 

Főbb gyári adatok

 

  • Technológia: 3LCD
  • Fénymodulátor chipek: 0,67”-es, MLA-val (D10)
  • Fehér és színes fénykibocsátás: 4000/2800 lumen (Normal/Quiet vagy Expanded mód)
  • Fényforrás: lézer-foszfor
  • Fényforrás élettartama 20.000/30.000 óra (Normal/Expanded mód)
  • Natív felbontás: 1920 x 1200 pixel (WUXGA, 16:10)
  • Kontrasztarány (dinamikus): 2,5 millió:1
  • Optikai rendszer: F = 1,6-os, fix fókusztávolságú objektív + konvex tükör
  • Trapézkorrekció: kézi, ± 3° függőlegesen: ± 3° vízszintesen
  • Zoom: digitális, 1,35x
  • Vetítési arány: 0,27 – 0,37:1
  • Max. vetíthető képméret: 130” (kb. 2,8 m szélesség)
  • Hálózati működtetés: vezetékes LAN és (opcionális) vezeték nélküli LAN
  • Hálózati vezérelhetőség: AMX, Crestron, Control4, Extron
  • Működési zaj: 39/30 dBA (Normal/Quiet mód)
  • Beépített hangszóró: 16 W
  • Méretek: 494‎ x 437 x 188 mm
  • Tömeg: 11 kg
  • Garancia: 5 év vagy 12.000 óra

 

Kivitel, optika, csatlakoztatás, kezelés

 

A teljesítményéből adódóan termetes készülék az ultrarövid vetítési távolságú projektorok szokásos formáját mutatja. Három csavargatható lábával a vízszintes pozíció könnyen beállítható, ha alsó állásból vetítünk.

 

02.jpg

 

Mivel a digitális zoom mellőzése esetén a vetítési arány 0,37:1, így pl. 2,1 méter széles képet (ami kb. 100” átlónak felel meg 16:10-es formátumnál) 78 cm-ről tudunk vetíteni. Ezt a távolságot a tükörtől kell számítani, a projektor vászonhoz közelebbi oldala ekkor kb. 30 cm-re van a képfelület síkjától. Fontos megemlíteni, hogy „nagyon sík” felületre kell vetítenünk (feszített vagy merev vászon vagy falfelület), mivel egyébként a legkisebb egyenetlenség vagy hullámosság zavaróan látható lesz a képen.

 

Az optikai rendszer Full HD vagy WUXGA felbontásban szép, éles képet ad, a fix objektív jó minőségű, és a jelek szerint a tükröt is gondosan tervezték, ami szintén nagy kihívás az ennyire közeli vetítésnél.

 

03.jpg

 

Az optikai zoomolást az UST projektoroknál nem használják, a digitális zoom pedig rontja a felbontást, úgyhogy a szükséges képméretet egyszerűen a készülék pozíciójával állítsuk be. Ha a Full HD felbontás esetleg mégsem annyira fontos, akkor persze bevethetjük az 1,3x-os átfogású digitális zoomot. A képtorzítás mellesleg többféleképpen is korrigálható, pl. a kép sarka pontosan a helyére húzható, és digitális trapézkorrekció is van a gépben (igaz, csak plusz/mínusz 3 fok). Ezek a funkciók kis mértékben szintén csökkentik a felbontást, de előfordulhat, hogy kénytelenek vagyunk használni őket.

 

A csatlakozófelület a 3 db HDMI porton kívül (melyek egyike MHL-kompatibilis) egy lecsavarozható fedél mögött található, és igazán nem mondhatjuk, hogy szűkmarkú lett volna a gyártó. Van itt analóg VGA bemenet, VGA kimenet monitorhoz, két audiobemenet és egy audiokimenet (3,5 mm-es jack hüvelyek), egy kompozit videobemenet (RCA), RS232 vezérlőport, 2 db USB(A) csatlakozó a PC nélküli multimédia vetítéshez és egy gyors (Quick) vezeték nélküli kapcsolat létrehozására alkalmas USB kulcs WiFi konfiguráláshoz, egy USB(B) port a PC-vel való összekötéshez (kép átvitele vagy távegér funkció), továbbá vezetékes hálózati LAN portot, és egy további USB bemenetet, ahová az USB-s WiFi dongle dugható be (opcionálisan rendelhető).

 

04.jpg

 

A szokásos csatlakozókon túlmenően a tényleges videotartalom csatlakoztatási lehetőségeinek kiterjesztését jelenti (mint manapság sok más készüléknél is) az említett vezetékes vagy vezeték nélküli hálózati kapcsolat, továbbá az MHL (Mobile High Definition Link) protokoll a HDMI1-es porton keresztül. Ez utóbbin eredendően az okoseszközök képének micro-USB/HDMI kábelen keresztüli vezetékes megjelenítését („tükrözését”) értjük – bár létezik vezeték nélküli megoldása is az MHL-nek.

 

Hagyományos WiFi átvitel (helyi WiFi hálózaton keresztül) megvalósítható egy számítógépről egy külön rendelhető USB-s WiFi dongle segítségével (ELPAP10: az Amazonon 76 dollárért kapható, és nagyos sok Epson projektorhoz használható). Ezt a kapcsolatot az Epson menüje Advanced-nek nevezi. Ugyanennek a WiFi egységnek a telepítése után azonban létrehozható egy Quick (gyors) ad hoc WiFi kapcsolat is, lásd alább.

 

05a2.jpg

 

A vezetékes és vezeték nélküli, nem szokványos kép (és hang) átvitelben az Epson esetében fontos szerepet töltenek be a speciális szoftverek, mint az USB Display utility (vezetékes USB csatlakozáshoz a PC és a projektor között), és az iProjection (vezeték nélküli kapcsolathoz, Android és iOS okoseszközökkel vagy Chromebookkal). Ezt az appot tabletre vagy okostelefonra telepítve, és a projektor által megjelenített QR kódot beolvasva máris létrejön a vezeték nélküli közvetlen képátvitel lehetősége az okoseszközünkről (feltételezve az említett WiFi dongle használatát).

 

Az ELPAP10 adapter a vezeték nélküli kapcsolathoz nem nélkülözhető, azonban ha már telepítettük, egy USB flash drive projektorhoz csatlakoztatásával és konfigurálásával, majd a  laptopba dugásával (itt már külön konfigurálás nélkül) a helyi hálózattól teljesen függetlenül és gyorsan megteremthető a vezeték nélküli kapcsolat. Ilyenkor nem a helyi hálózat SSID-t adjuk meg a projektornak (lehet, hogy nincs is helyi WiFi hálózat), hanem fordítva, a projektor, illetve az ELPA10 SSID-t adjuk meg a komputernek, vagyis egy ad hoc vezeték nélküli kapcsolatot létesítünk. A helyi WiFi hálózatot használó opció neve – mint fent említettük – Advanced, az ad hoc opció a Quick nevet viseli.

 

Mindezeken felül egy laptop az USB(B) portba is beköthető USB(A)/USB(B) kábellel, és amennyiben az USB Display nevű utility telepítve van a laptopunkra, a tartalom átvitele és bizonyos vezérlő funkciók így is megvalósíthatók. Meg kell még említenünk a teljesen PC-mentes prezentáció lehetőségét, ami annak köszönhető, hogy a projektor önmagában is alkalmas (bizonyos korlátozásokkal) multimédia-fájlok kezelésére, lejátszására, diabemutató vetítésére az egyik USB(A) portra csatlakoztatott USB eszközről (amely lehet flash drive, de merevlemez is), továbbá digitális kameráról. A használható képformátumok: .jpg, .bmp, .gif, .png, .avi.  

 

A csatlakoztatási lehetőségek után nézzük a projektor hardveres kezelőszerveit! Az alapvető kezelőgombok megtalálhatók a projektor oldalán. Pl. a Home gomb, amely a készülék nyitómenüjébe visz, a forrásválasztó gomb, a digitális zoom gombjai, vagy a trapézkorrekció szabályozása, a menübe való belépés, és természetesen a be/ki kapcsoló gomb.

 

05b.jpg

 

Ugyanezek a funkciógombok, és még sok további, a projektorhoz mellékelt távvezérlőn is megvannak, és a navigálás a távvezérlővel nyilvánvalóan jóval egyszerűbb. Az egyetlen dolog, ami hiányolható, a fényforrás üzemmódjának közvetlen kiválasztása, hiszen itt több lehetőségünk van a választásra, mint a lámpás projektoroknál.

 

06.png

 

Képi módok, funkciók, menürendszer

 

Kezdjük az indulómenüvel, amely a projektor bekapcsolásakor vagy a Home gomb megnyomásakor megjelenik a vásznon:

 

07_2.png

 

Itt válogathatunk a fizikai jelbemenetek közül (szám szerint 8), megjelenik a fényforrás beállításának lehetőség, a képi (szín) mód választása és az osztott képernyő bekapcsolása opció (ilyenkor két különböző bementre küldött kép jelenik meg egymás mellett, a két részre osztott képmezőben. Alul láthatjuk a projektor hálózati adatait és a QR kód megjelenítésének lehetőségét az okoseszközök számára.

 

A készülék menürendszere egyébként követi az Epson projektoroknál megszokott sémát, részleteiben (az almenükben) persze a konkrét típushoz igazítva. A teljes menürendszer bemutatására nem vállalkozunk, de néhány különlegességre igyekszünk felhívni a figyelmet.

Szokás szerint az első almenü az Image.

 

07a.png

 

A képi mód vagy színmód (Color Mode) négyféle lehet: Dynamic, Bright Cinema, Cinema és Game. Ezekhez a gyári beállításokhoz természetesen más-más színvilág, fehérpont, gamma, RGB együttfutás és egyéb paraméterek tartoznak. A Dynamic a legfényesebb, ám enyhén zöldes elszíneződésű, azaz átlagos prezentációhoz használható, vagy ha tényleg nagy fényerőre van szükség (nagyon világos környezet). A Bright Cinema is világosabb környezethez passzol, a színek a szabványosnál élénkebbek, ám a fényerő nem sokkal nagyobb, mint Cinema módban. A Game mód a játékok speciális igényeihez próbál illeszkedni. Egy kalibrációs kísérlet során a későbbiekben a Cinema módot választottuk kiindulópontként.

 

Amire itt érdemes felhívnunk a figyelmet: a White Balance pontban az alapnak tekinthető színhőmérsékleti fokozatok állítása mellett megvan az RGB arányok beállításának lehetősége az alsó és a felső luminancia-tartományban (offset és gain), továbbá van egy plusz finomítási lehetőség a fehérpont eltolására a zöld-bíbor tengely mentén, amivel adott korrelált színhőmérséklet mellett pl. a zöld elszíneződést csökkenteni lehet (G-M Correction).

 

A másik érdekesség az Advanced menüpont, amely alatt a gamma beállítási lehetőségét és az RGBCMY 18-pontos színmenedzselő rendszert találjuk. A gamma lépésenként is állítható, de van egy grafikus felület (gamma graph) is, ahol az egyes luminanciaértékekre a gammát külön-külön is tudjuk módosítani, illetve egységesen növelni vagy csökkenti a -0,2…+0,2 tartományban (log skálán). Negatív értéket választva a függvény lejjebb csúszik, azaz a gamma nagyobb lesz. Ez utóbbi funkciót a fejlettebb Epson projektorokban általában megtaláljuk. Fontos még a Dynamic Contrast almenü, amelyben a High Speed, a Normal és az Off lehetőségek közül választhatunk. Mivel nem kifejezetten házimozi-projektorról van szó, akár a High Speed beállítást is nyugodtan használhatjuk (bár a kalibrálásnál kikapcsoltuk, mert pl. a gamma mérését és a szürkeskálát torzítja). Világos környezetben is jelent némi kontrasztjavulást, sötét környezetben pedig kifejezetten jót tesz a képnek, mivel enélkül a natív on/off kontraszt meglehetősen kicsi, különösen kalibrált állapotban.

 

Közelebbről szemügyre vesszük még a következő, Signal almenüt, éspedig azért, mert a standard pontokon kívül itt is van egy Advanced almenü. Vajon mit tartalmaz ez a pont?

 

07b.png

 

Két fontos beállítást találunk itt: az egyik a HDMI bemenet(ek)re adott jel kódtartománya (0-255 vagy 16-235). Van egy Auto opció, amikor a projektor automatikusan felismeri a kódtartományt. Azonban vannak olyan esetek, amikor nem ez adja a korrekt képet, hanem „kényszerítenünk” kell a projektort a kívánt kódtartomány beállítására. Erre is lehetőségünk van (Normal vagy Expanded). A másik fontos pont, ahol az RGB vagy komponens formátumot (színmodellt) választhatjuk meg a bejövő jelhez igazodva, vagy ezt rábízzuk a projektorra (Auto állás).

 

A fényforrás fényereje a lézerprojektoroknál sokkal egyszerűbben szabályozható, mint a lámpás projektoroknál, és több lehetőség is van a beállításra. Ez az ECO almenü Brightness Settings pontjában végezhető el. Négyféle fényerőmódot találunk a Light Source Mode alatt:

 

07g.png

 

Mint a képen látható, van egy Normal (maximális fényerő) üzemmód, amelynek hallható hátránya a 39 dB-es működési zaj. Ez magas, ám nem feltétlenül tűnik annak, ha a nézők több méterre ülnek a vászontól, míg a projektor annak közvetlen közelében van. A Quiet mód nevében jelzi a jóval csendesebb működést, a fényerő kb. 70%-a a Normal-nak. Érdekes módon ugyanennyi a fényerőcsökkenés az Extended módban is, de a működési zaj (a hűtés) hasonló a Normal módhoz. A fő cél itt az élettartam megnyújtása, ezért a hűtés intenzitását a konstruktőrök (érthető módon) nem vették vissza. Végül a Custom mód apró lépésekben teszi lehetővé a fényerő tetszés szerinti csökkentését – szintén az eredeti fényerő 70%-áig.

 

Fényerő és kontraszt

 

Mivel elsődlegesen a maximális teljesítményekre voltunk kíváncsiak, a méréseknél a fényforrás Normal módban működött (Dynamic képi módban egyébként a projektor automatikusan erre kapcsol át). A másik három gyári presetet is így mértük, majd azt is megállapítottuk, hogy Quiet (csendes) üzemmódban – ami mondjuk egy mozihoz dukál – kb. 70%-ára csökken a fényerő mindegyik presetben.

 

A mért értékek a következők voltak: 4280 lumen (Dynamic), 3820 lumen (Bright Cinema), 3690 lumen (Cinema) és 3540 lumen (Game). Az érdekes az, hogy más projektoroknál általában lényegesen nagyobb különbség van a felsorolt gyári presetek között. Emellett az is meglepő, hogy ez a lézerprojektor túlteljesítette a specifikációban megadott 4000 lument, ami ritkán szokott előfordulni bármilyen projektornál. Előrebocsátjuk azonban, hogy kalibrált Cinema módban azért a fényerő csökken: Normal fényforrás állásban 2710 lumenre, Quiet állásban kb. 1900 lumenre. Ez azonban még mindig bőven elég egy kb. 3 méter széles vászon megvetítésére (kb. 108 nit, illetve 31 footlambert fénysűrűség).

 

Kontrasztmérést a Cinema mód gyári állapotában végeztünk, azaz Quiet „lámpamódban”, de High Speed dinamikus kontraszt mellett. Az eredmény itt látható:

 

08.png

 

A specifikációban megadott gigantikus dinamikus kontrasztérték teljesen kikapcsolt lézerforrás mellett reális, egyébként nem életszerű, mert bekapcsolt projektor és valós képtartalom esetén ez sohasem következik be, még akkor sem, ha az LCD panelek minden cellája „fekete” jelet kap. A dinamikus kontrasztot kikapcsolva, és kalibrált állapotot feltételezve az on/off kontrasztarány jóval a fenti érték alá esik.

 

Színhőmérséklet, gamma, színpontosság

 

Nem érdektelen megvizsgálnunk – habár nem kifejezetten házimozi-projektorról van szó – hogy mennyire közelíthető meg a Full HD videóra/filmre vonatkozó színszabvány. Ugyanis pl. a HD TV-műsorok, sportközvetítések és egyéb videóanyagok reprodukálására ugyanazok a követelmények és referenciaértékek vonatkoznak, mint a házimozira. (Kivéve a gammát, amelyet ajánlatos a mindenkori környezeti feltételekhez igazítani.)

 

A legígéretesebb kiinduló preset a Cinema képi mód volt, Quiet fényforrás-beállításban. Először megmértük a gradációs jellemzőket (gamma), a színhőmérsékletet, illetve ennek ingadozását a szürkelépcsőkön, azután a színtartományt a fő színpontokkal, és az ezekhez tartozó luminanciaértékeket.

 

Ezután következett a kalibráció, noha nem vártuk el a projektortól a tökéletes kalibrálhatóságot, hiszen az LS100 nem egy dedikált házimozi-projektor. Kiderült, hogy bizonyos jellemzők nagyon jól beállíthatók, mások kevésbé pontosan, de a gyári állapot mindenképpen komoly mértékben javítható. A következő ábrák a kalibráció előtti és utáni állapotokat mutatják.

 

09a.jpg

09b.jpg

Felső ábra: az RGB tracking (az RGB arányok az egyes szürkelépcsőkön) a gyári Cinema képi módban. Az átlagos színhőmérséklet 8093 K, vagyis túl magas, az átlagos gamma 2,17, ami egész jó lenne, ha nem ugrándozna. Alsó ábra: a színhőmérséklet kalibrálása, és a gamma állítgatása után a gamma graph-on, az RGB tracking egészen elfogadható (bár nem tökéletes) lett

 

10a.jpg

10b.jpg

Felső ábra: a gyári Cinema módban mért gamma (2,17-es átlagérték). Alsó ábra: némi beavatkozás után – jó RGB tracking mellett – ezt a gamma függvényt kaptuk (2,18-as átlagérték)

 

11a.jpg

11b.jpg

Felső ábra: a projektor színtartománya és fő színpontjai gyári beállításban (fehér háromszög). A referenciához viszonyítva (fekete háromszög). Alsó ábra: a színmenedzselő rendszer bevetésével sokat sikerült javítani a helyzeten, noha a zöld és a vörös alapszínek nem kerültek pontosan a helyükre. A színhőmérséklet 6573 K (majdnem ideális), a dE94-es hiba pedig 2,1, azaz bőven a 3-as határérték alatt van

 

Játék és display lag

 

A választható képi módok között szerepel a Game is, ezért foglalkoznunk kellett vele. A színvisszaadást nem vetettük komolyabb vizsgálat alá, mivel szubjektíve nem tapasztaltunk kirívó hibát, és a játékok színvilága egyébként is egyedi, illetve mesterséges. Azonban egy másik fontos mérést elvégeztünk, amely megmutatta, hogy a késleltetés (display lag) szempontjából mire számíthatunk. Valójában egy játékosnak a teljes késleltetés számít az egér és billentyűzet működtetésétől a beavatkozás megjelenéséig a képernyő, és ennek a display lag csak egy (adott esetben kis) része. A teljes késleltetés (input lag) vizsgálata azonban eléggé komplikált, mert nemcsak a PC és a videokártya, hanem maga a játékprogram és különféle beállításai is befolyásolják.

 

12.jpg

A Game módban 53,8 ms-os display lag a hardcore játékosok számára bizonyára sok, de az alkalmi vagy közepes szintű játékosoknak nem okoz gondot

 

Vetítés sötétben és világos környezetben

 

Mivel az Epson az LS100-ast inkább világos (vagy félig világos) környezetbe szánta, ellenőrizni akartuk a projektor viselkedését sötétben és világosban is. Először teljesen sötét környezetben néhány filmrészletet vetítetünk, és néhány fotót is készítettünk.

 

13_2.jpg

Egy fotó a sötétben vetített Gravitáció c. film egy képkockájáról, kalibrált Cinema módban, bekapcsolt dinamikus kontraszt mellett. A dinamika és a kontraszt egészen elfogadható, bár az ilyen fotók nem mindig pontosan azt adják vissza, amit szabad szemmel látunk

 

Ezután a színmódot átkapcsoltuk a gyári Bright Cinema állásba, és a projektorhoz HDMI-n set-top-boxot csatlakoztatva kivetítettük az éppen futó Forma1-es futam képeit, először sötét környezetben és Quiet „lámpamódban”, majd egészen világosban (kb. 100 lux környezeti megvilágítás mellett), a fényforrást Normal-ra (maximálisra) állítva. Fontos még, hogy a kép világosságának szemléltetése érdekében a képátlót 100”-ra korlátoztuk.

 

14a2.jpg

14b2.jpg

A felső fotó sötétben készült, így természetesen fényerőprobléma nem léphetett fel, a kép tetszetős, dinamikus (már amennyire ezt a fotó visszaadja). Az alsó kép nagy környezeti fényben készült, de a kb. 470 cd/m2 fénysűrűség bőven elegendő volt ahhoz, hogy „TV-szerű” képet lássunk. Persze a vászon képen kívüli részén valamelyest látszik a külső megvilágítás hatása 

 

Összegzés

 

Az Epson az LS100-ban eredményesen házasította össze az ultraközeli vetítést és a nagyteljesítményű lézeres fényforrást, kényelmes otthoni használatot/elhelyezést kínálva, ugyanakkor élettartamban megközelítve vagy meghaladva egy mai TV-készüléket. Mindez azt az elgondolást támasztja alá, hogy a még bőven 100” alatti méretű legnagyobb és méregdrága síkpaneles televíziók kiválthatók egy könnyen telepíthető és kis helyet elfoglaló projektorral, amely 130” fölötti méretű képet képes vetíteni

 

Bár a „videofil” házimozihívők valószínűleg nem erre a projektorra vágynak, a legtöbb háztartásban nemcsak a televíziós show-műsorokat és sporteseményeket, hanem – némi beállítási finomítás és kalibrálás után – a filmeket is lehet élvezni ezzel a készülékkel. Nagy fényereje alkalmassá teszi a használatra a vetítéshez általában nem javasolt környezetben is (pl. viszonylag világos nappaliban is), különösen, ha az ultraközeli vetítéshez kifejlesztett különleges vásznat használunk. (Sajnos ezek ára meglehetősen magas, de létezik speciálisan UST projektorhoz való kiváló ViewSonic ALR vászon viszonylag mérsékelt áron is.)

 

15_2.jpg

Vetítés az idei ISE rendezvényen kiállított EH-LS100-as projektorral, viszonylag világos környezetben

 

A projektor alaposabb vizsgálata azt mutatta, hogy nemcsak a „video grade”, hanem a „data grade” kívánalmainak is messzemenően megfelel, azaz adatvetítőként is megállja a helyét. Ezt a natív képformátum és felbontás, a hálózati működtetés és vezérlés lehetősége többféle protokoll szerint, a PC-mentes prezentáció, a képmező kettéosztása stb. is alátámasztja.

 

Az LS100-as fogyasztói ára e sorok írásakor Magyarországon kb. bruttó 970.000 Ft.

 

Értékelés

 

Ami tetszett

  • Jól sikerült UST konstrukci
  • Lézer fényforrás
  • Nagy fényerő
  • Kivételesen sokféle csatlakoztatási lehetőség
  • Adatvetítőként is kitűnő
  • Sokféle vezetékes és vezeték nélküli hálózati opció
  • Reális alternatíva televízió helyett

 

Ami kevésbé tetszett

  • Viszonylag nagy működési zaj a maximális fényteljesítmény (Normal mód) mellett
  • A mozizásra szánt gyári Cinema beállítás pontatlan (közelítő kalibrálással javítható)

 

N. Á.

‹‹‹ További Tesztek