Fórum   bejelentkezés

Felhasználó

Jelszó

Regisztráció

Feliratkozás hírlevélre

Projektorok böngészésére, összehasonlítására használja a
» teljes listát,
az igényei szerinti projektor kiválasztására a
» projektorkeresőt,
konkrét gyártó és típus kiválasztásához pedig kövesse az alábbiakat:

Kiválasztott termékek

Nincs termék kiválasztva

Cégnév:

Név:

Telefonszám:

E-mail cím:

Egyéb közölnivaló

Bérlés

Ha projektort, és a vetítéshez szükséges más kellékeket sze- retne bérelni, elég kitöltenie egy bérlési űrlapot, és munkatársaink emailben, telefonon vagy szemé- lyesen megkeresik Önt.

Bérlési űrlap

Digitális fotók vetítése projektorral

(2009 március)

 

Amíg a fotózás uralkodó módja volt a hagyományos filmes fényképezés, gyakori eseménynek számított a családi összejöveteleken a diavetítés, amikor is a kisméretű filmkockákat a film nagy felbontásának köszönhetően kiváló minőségben nagyította fel a diavetítő egy jókora vászon méretére.
Nos, a diavetítőt ma már elvétve használják a fotósok, fotós szakkörök és klubok, hiszen tudjuk, hogy az elmúlt pár évben néhány „megátalkodott” profi fotóst kivéve mind az amatőr, mind a profi fotósok körében uralkodóvá vált a digitális fényképezőgépek használata.
Az ezekkel készített képeket többnyire számítógépes monitorok képernyőin nézzük, holott ez már három-négy néző számára is kényelmetlen foglalatosság.
Szinte magától kínálkozik a digitális projektorok használata a digitális fotók vetítésére nagyobb létszámú nézőközönségnek, de akár csak egy családi esemény résztvevőinek is. Ha jobban belegondolunk, a projektorok multimédiás felhasználásába ez teljesen mértékben beleilleszkedik, sőt mondhatjuk, hogy újabban egyfajta „digitális diavetítés” reneszánszának lehetünk tanúi.
Persze ahhoz, hogy ez bekövetkezhessen, fejlődésükben a projektoroknak is át kellett lépniük egy bizonyos minőségi szintet, az áruknak pedig csökkenniük kellett. Nézzük meg, hogy milyen feltéteknek kell megfelelniük a projektoroknak, és milyen alternatívák kínálkoznak a fotóvetítésre való kiválasztásnál!


(2009 március)

 

Amíg a fotózás uralkodó módja volt a hagyományos filmes fényképezés, gyakori eseménynek számított a családi összejöveteleken a diavetítés, amikor is a kisméretű filmkockákat a film nagy felbontásának köszönhetően kiváló minőségben nagyította fel a diavetítő egy jókora vászon méretére.
Nos, a diavetítőt ma már elvétve használják a fotósok, fotós szakkörök és klubok, hiszen tudjuk, hogy az elmúlt pár évben néhány „megátalkodott” profi fotóst kivéve mind az amatőr, mind a profi fotósok körében uralkodóvá vált a digitális fényképezőgépek használata.
Az ezekkel készített képeket többnyire számítógépes monitorok képernyőin nézzük, holott ez már három-négy néző számára is kényelmetlen foglalatosság.
Szinte magától kínálkozik a digitális projektorok használata a digitális fotók vetítésére nagyobb létszámú nézőközönségnek, de akár csak egy családi esemény résztvevőinek is. Ha jobban belegondolunk, a projektorok multimédiás felhasználásába ez teljesen mértékben beleilleszkedik, sőt mondhatjuk, hogy újabban egyfajta „digitális diavetítés” reneszánszának lehetünk tanúi.
Persze ahhoz, hogy ez bekövetkezhessen, fejlődésükben a projektoroknak is át kellett lépniük egy bizonyos minőségi szintet, az áruknak pedig csökkenniük kellett. Nézzük meg, hogy milyen feltéteknek kell megfelelniük a projektoroknak, és milyen alternatívák kínálkoznak a fotóvetítésre való kiválasztásnál!


A felbontás

Tudjuk, hogy ma már az olcsó, tömeggyártású kompakt digitális fényképezőgépek is 6-8 megapixel felbontású képeket készítenek, sőt nem ritka az ennél nagyobb felbontás sem. Mivel a projektorokba épített képmodulátor chipek itt még messze nem tartanak, a részletgazdag fotóvetítés talán legfontosabb követelménye a projektor minél nagyobb natív (valódi, fizikai, saját) felbontása. Ám annak tudatában kell lennünk, hogy még a legjobb mai digitális projektorok sem tudják visszaadni a hatalmas felbontású digitális fotók minden részletét, más szóval a fotó infrmációtartalmát a projektornak mindenképpen „össze kell nyomnia”! Persze nem mindegy, hogy mennyire.

 

Ha a speciális célokra épített professzionális digitális projektorok néhány típusától eltekintünk (pl. mert az áruk miatt a legtöbb potenciális vevő számára elérhetetlenek), akkor a technika mai állása szerint a legnagyobb natív felbontás az 1080 x 1920 pixel (Full HD felbontás, széles formátum), ami valamivel több mint 2 megapixel. Sajátos módon azonban ez már elegendő a kitűnő minőségű fotóvetítéshez, ha az egyéb képjellemzők rendben vannak. Ezeknek a vetítőknek az ára (alsó határ) úgy félmillió forint körül van. Jó megoldás lehet egy 1400 x 1050 (SXGA+, hagyományos 4:3 formátum) saját felbontású projektor is, bár ezek sem olcsóbbak, sőt a rájuk jellemző jóval nagyobb fényerő miatt még drágábbak is lehetnek, mint a Full HD házimozi projektorok. Nagy nézőszám, ill. nagy vászon esetén viszont szükség lehet a nagy fényerőre, amit a házimozi vetítők általában nem tudnak produkálni – sőt kifejezetten nem is előnyös a hatalmas fényerő.


Mivel a vékonyabb pénztárcájú fotósokat sem szeretnénk elriasztani a projektoros fényképvetítéstől, szóba jöhetnek az 1280 x 720-as (HD2) vagy 1280 x 800-as (16:10-es) széles formátumú projektorok is, vagy ha főleg 4:3-as képeket vetítünk, akkor még az 1024 x 768 (XGA) felbontás is elfogadható. Ez alá azonban felbontásban nem célszerű lemenni.

A képformátum

 

A fentiekből kitűnik, hogy nem mindegy, hogy a vetítendő fénykép formátuma hogyan illeszkedik a projektor natív formátumához. A megjelenítés minden esetben lehetséges, de ha a képmodulátor chip felülete nincs teljesen kihasználva, akkor a felbontásban máris veszteséget könyvelhetünk el. A továbbiakban fekvő formátumú (landscape) fotókról beszélünk, az álló formátumú (portrait) képek vetítése mindenképpen nagyobb felbontás-veszteséggel jár, hiszen a digitális projektorok alapvetően fekvő pozíciójú képet vetítenek, eredeti rendeltetésüknek megfelelően. Vannak azonban ma már  90°-ban elforgatható vetítők is (persze egy felső árkategóriában, és nem sok gyártó készít ilyeneket), amelyeknél nem okoz gondot magának a projektornak a függőleges pozícióban való elhelyezése, ha valaki ezt szeretné. Ebben az esetben viszont a fekvő (landscape) képek lesznek csökkent felbontásúak - ha nem fordítjuk vissza a gépet vízszintes helyzetbe.

 

A kompakt fényképezőgépek tipikus formátuma a 4:3, a DSRL gépeké és némelyik bridge kameráé 3:2. Sok gépen ma már többféle formátum választható, és előfordul a 16:9-es is. Filmről szkennelt képeknél a formátum lehet 3:2, 5:4 vagy akár 1:1 is. Mármost ebből a szempontból mi az előnyösebb, a széles vetítési formátum, vagy a 4:3-as? Egy SXGA+ projektornál egy 4:3-as fotó teljesen kitölti a chip felületét, azaz 1400 x 1050 pixeles lesz a vásznon. Egy Full HD vetítőnél ugyan a chip két széle nem lesz kihasználva (fekete sávok a kép két oldalán), de még így is 1440 x 1080 pixel lesz a vetített kép felbontása, tehát némileg nagyobb, mint az előbbi esetben. A 3:2-es és 16:9-es fotókhoz persze még előnyősebb a Full HD projektor formátuma. Pl. 3:2-nél az SXGA+ vetítőn a kép 1400 x 933 pixeles lesz, a Full HD vetítőn 1620 x 1080 pixeles, ami kb. 34%-kal nagyobb.

 

Hasonló a helyzet az 1280 x 720-as (720p házimozi projektor) és egy XGA natív felbontású projektor összehasonlításakor is, de itt a 4:3-as kép felbontásában az XGA vetítő a jobb. Egy átlagos XGA vetítő olcsóbb, mint a 200-250.000 forintos 720p vetítők, míg az SXGA+ gépek egyelőre többnyire drágábbak, mint az 1080p projektorok, de mint említettük, ennek oka a fényerőben keresendő.

Megint más kérdés, méghozzá egyéni ízlés kérdése, hogy a vásznon pl. a 4:3-as vagy a 3:2-es képet szeretnénk nagyobb méretben (nem nagyobb felbontásban!) látni. Ezt is a projektor natív formátuma alapján célszerű eldönteni, feltéve, hogy a vetítőernyőt is ennek megfelelően választjuk meg: 4:3-as projektornál a 3:2 és a többi széles formátum lesz kisebb, alul-fölül fekete csíkkal, míg 16:9-es projektornál a 4:3-as lesz kisebb, kétoldalt fekete csíkkal. Nyilván itt megint az döntheti el a dolgot, hogy többnyire milyen formátumú képeket szeretnénk vetíteni.


Kompromisszum


Induljunk ki abból, hogy a feltételezett közönség létszáma és a helyiség méretei behatárolják a vászon (vetítőernyő) méretét, nevezetesen elsősorban a szélességi méretét. Még azt is feltételezzük, hogy nem akarunk egy vagyont költeni egy olyan ernyőre, ahol a formátumot elektromosan mozgatható fekete felületekkel tudjuk kitakarni, azaz a vetített képformátumhoz mindig pontosan hozzá tudjuk állítani a fehér felület nagyságát.
 
Egyszerűsítsük le a választást egy 4:3-as és egy 16:9-es vászon között. Ha tehát a szélességet tekintjük adottnak, akkor a 16:9-es vászon lesz az alacsonyabb, és így kisebb felületű, viszont egy 1080p vetítőt használva a felbontás még mindig nagyobb lesz még a 4:3-as formátumú képekre is, mint ha 4:3-as vásznat és 1400 x 1050 felbontású projektort használnánk. Igaz viszont, hogy a 4:3-as kép valóságos mérete így relatíve kisebb lesz. Ugyanis a projektor képalkotó eszközén, és így a vásznon is két oldalon kihasználatlan függőleges sávok maradnak. Megismétlem azonban: a felbontás így is nagyobb lesz!
Ha a vászon szélességi mérete nincs korlátozva, akkor végképp előnyösebb a 16:9-es vászon (és az ennek megfelelő natív pojektorfelbontás), mert ekkor a 4:3-as kép valódi mérete ugyanakkora lehet, mint egy 4:3-as vászon esetében.
 
A 16:9-es vagy 3:2-es formátumú képek vetítése esetén tehát mindenképpen a Full HD, esetleg a HD2 (1280 x 720-as) projektor a jobb választás. Ez utóbbi nem a felbontása, hanem az ára miatt, hiszen natív 16:9-es formátuma ellenére a felbontása kisebb, mint az SXGA+ vetítőké az említett képformátumok esetében.
A 4:3-as natív formátumú, 1400 x 1050-es projektor (vagy szükség esetén az 1024 x 768-as projektor) akkor javasolható, ha túlnyomórészt 4:3-as képeket akarunk vetíteni viszonylag nagy fényerővel (nagyobb közönség számára).
 
 
tablazat.png

A mellékelt táblázatból kiderül, hogy a 16:9-es fényképformátumra a felbontást tekintve a projektorok sorrendje: 1080p, SXGA+, 720p és XGA, 3:2 formátumra ugyanez, a 4:3-as fényképformátumra viszont a sorrend: 1080p, SXGA+, XGA és 720p. Vagyis ha túlnyomórészt 4:3-as képeket vetítünk, a 720p vetítők lemaradnak az XGA natív felbontású projektorok mögött.

Említettük, hogy álló helyzetű (portrait) fotóknál ki kell békülnünk a nagyobb felbontás-csökkenéssel. A pontos értékek a projektor natív felbontásának és a vetítendő kép oldalarányának ismeretében az előzőekhez hasonló módon kiszámíthatók.

 

Egyéb követelmények

 

Jó-jó, a minél nagyobb natív felbontás az első számú szempont a projektor választásakor, de ez még nem minden. Kiemelt fontossága van a kontrasztaránynak is, mégpedig nem a ma divatos dinamikus kontrasztarányban kifejezve (nem mozgóképről van szó), még csak nem is a full on/full off kontraszt szép nagy száma a mértékadó. Valójában állóképek nézésekor az egyidejű kontraszt a fontos, vagyis amikor egyszerre van a képen világos és sötét, fehér és fekete. Ezt jól tükrözi az ún. ANSI kontrasztarány (nem tévesztendő össze az ANSI lumennel, ami a projektor fényáramát/fényerejét jellemzi). Az ANSI kontrasztot azonban a gyártók szinte sohasem adják meg, hiszen ez lényegesen kisebb érték minden más kontrasztértéknél. Az eltérés a mérési módszer miatt van. Jobb híján be kell érnünk azzal, hogy projektorunknak nagy legyen a full on/full off kontrasztja (az adatlapokon tipikusan ez szerepel) -  értéke legalább 2000:1 – 3000:1 legyen. A házimozi célra készült projektoroknál a jó kontraszt többnyire „automatikusan” megvan, hiszen ez a filmek vetítésénél is követelmény.


Gondolom mindenki kitalálja, hogy a következő fontos jellemzők: a színhelyesség, a színhőmérséklet, illetve a a projektor alapszíneinek korrekt beállítása (ha ez lehetséges). A helyes színvisszaadáshoz szükséges, hogy a projektor színtartománya (color gamut) igazodjon a felvételi eszköz (esetünkben a digitális fényképezőgép) színtartományához. A projektorok ebben a tekintetben különböznek egymástól, főleg ami a beállítási lehetőségeket illeti. Erről is azt mondhatjuk, mint az előbb, hogy a széles formátumú házimozi projektoroknál (persze nem minden típusnál) általában elég jó színhűség érhető el, és a színnel kapcsolatos legtöbb paraméter állítható. A gyári beállítások ugyanis nagyon gyakran köszönő viszonyban sincsenek az ideálissal. Ne feledjük azt sem, hogy a projektor fényereje, a kontrasztarány és a színhőmérséklet összefüggő, egymást befolyásoló mennyiségek, az igazán jó képhez ezeket kell optimálisan összehangolni.
A nagy felbontás (éles kép), a jó kontraszt (a megjeleníthető tónusok száma), a szürkeegyüttfutás, a helyesen beállított színhőmérséklet, és a kalibrálható, vagy legalábbis közelítőleg jól beállítható alapszínek a biztosítékai annak, hogy igazán élvezetes „digitális diabemutatókat” tartsunk. Persze ehhez még az is kell, hogy maguk a fotók jók legyenek.

 

Nagy Árpád

 jehu@projektor.hu

 

‹‹‹ További Multimédia