A SIM2 világa
(2007 november)
A szélesebb körben kevésbé ismert, de a házimoziban jártasaknak jól csengő nevű olasz SIM2 megérdemli a figyelmet, hiszen annak ellenére, hogy nem nagy cégről van szó (kb 150 fő), a 10000 USD feletti árkategóriában igen népszerű megjelenítőket gyárt.
Ebben a tesztben a SIM2 „belépő” családjának csúcsmodellje, a Full HD felbontású (1920x1080) Domino 80 (D80) kerül bemutatásra, amely valahol azon a határon helyezkedik el, ahol a SIM2 kezd igazán jó ár-teljesítmény viszonyt nyújtani.
Nem árt tudni, hogy a gyártó készülékei a mai dömpingárak mellett igencsak borsosnak tűnnek, de ennek az oka az, hogy az aktuális megjelenítő technológiák maximális kihasználásával, és a készülék teljes felépítésében igyekeznek a legjobbat adni. Talán elég, ha példaként csak annyit említek, hogy a DLP vetítőikben válogatott DMD chipeket alkalmaznak...
Ez az odafigyelés a mai néhány százezer forintos vetítők egészen elfogadható tudását ismerve lehet, hogy nem tűnik indokoltnak, de egy bizonyos képminőség eléréséhez nem lehet nélkülözni azokat az alkatrészeket és megoldásokat, amelyeket a magasabb kategóriájú vetítőkben alkalmaznak a gyártók.
Nézzük, hogy a Domino 80-at sikerült-e annyira finommá tenni, valóban közelebb van-e a high end kategóriához?
Felépítés, külső
Az évek során több Domino projektort teszteltem, emiatt külsőben nem sok újat és izgalmasat fedeztem fel a D80-ason. Mindez persze annak köszönhető, hogy a jól bevált formát és felépítést jó ideje nem változtatta meg a gyártó. Az elegáns és meglepően kis készülék kiváló anyagokból lett megépítve, és bár ez nem feltétlenül látszik első ránézésre, kézbe véve igen jó minőség érzetet ad masszív felépítése.
Telepítés, indítás
A D80 akár 2-szeres képszélességnyi vetítési távolságról tud dolgozni, ami a beépített lens-shift-tel kombinálva már lehetőséget ad a hátsó fali installálásra. Én is így telepítettem, 2 méter széles vászonnal, 3,2 méteres nézési távolsággal. Ez utóbbi elsőre kicsit közelinek tűnik, de ne feledjük, hogy 1080p felbontással ekkora látószög egyáltalán nem gond.
A vetítő a Dominóktól megszokott módon kicsit hangosabb, mint amit egy házimozi vetítőtől elvárna az ember. Nem hangosabb, mint az átlagos DLP, de a leghalkabb LCD projektorok 20 decibel körüli suttogása után ez soknak tűnik. Ebben bizonyosan lenne mit fejlődni a Domnio család tagjainak.
Objektív
A telepítés folyamatában sokat segít a funkcionálisan jól megépített objektív. A manuálisan állítható lens-shift miatt a függőleges pozíciót a vászon alja és teteje között bárhova elhelyezhetjük. A motoros zoom és motoros fókusz állítási lehetőséggel pedig a vászonhoz közel állva, hajszálpontosan be tudjuk állítani helyére a képet.
Az objektív a kép teljes felületén gyönyörűen, élesen rajzol, ami ennél a felbontásnál kívánatos is. Megjegyezném azonban, hogy a lens-shiftet végállások közelében használva a sarkokban már jelentős a kromatikus aberráció, ami látszik is a nagy kontrasztú éleken közelről. Nézési távolságból ezt nehéz megfigyelni, de az amúgy kiváló rajzos képet vetítő Fujinon objektív mégis tudott gyengeségeket mutatni. Ezt leszámítva azonban tényleg elsőrangú, jó homogenitású, szép rajzolatú az objektív képe, funkcionálisan átgondoltan lett megtervezve.
Beállítás, kontraszt, képminőség
Megszokott dolog, hogy nagyokat küzdök egy-egy alsóbb kategóriájú vetítővel, mivel már a közel jó „RGB gamma tracking” (helyes szürkeárnyalat megjelenítés) is komoly problémát jelent a kommerszebb gyártók modelljeinek. A Domino 80 azonban a végpontok beállítása (brightness/contrast) és a megfelelő gamma kiválasztása után nem sok finomhangolást követelt. Gyári beállítások mellett máris gyönyörű, egységes szürkéket láthattam az ábrákon, kicsit hideg színezettel. Ezt a mérések is igazolták, „Medium” színhőmérséklettel, több mint 9000K az átlagérték, viszont mindenféle állítgatás nélkül félelmetesen precízek és laposak az RGB gamma együttfutás értékek.
Színhőmérséklet-állításra a megszokottól sokkal finomabb módon van lehetőség. A fehér pontot a CIE diagram kinagyított szeletében tudjuk nagyon finom lépésekben, 4 irányban tologatni, amire a vetítő a teljes megjelenítési tartományban hasonló finomsággal reagál. Ezzel a lehetőséggel könnyedén közel tudtam vinni a fehér pontot az áhított 6500K értékhez, igaz elérni nem tudtam, kicsit sok maradt a kék tartományban. Ezt már az alapmenüből nem lehetett maximálisan orvosolni, de nagyon nem is bántam, az én szemem mindig kicsit jobban szerette a 7500K-hez közeli értékeket, és egy kis plusz a kék tartományban éppen arrafelé vitte a projektort. A lényeg, hogy a vetítő gyönyörű együttfutással tudja a szürkéket, gyakorlatilag gyári állapotban.
Gyári állapotban kissé hideg a projektor képe. De már itt is látni, hogy a vetítő gyárilag is precízen kalibrált, szépen együtt futnak a szürkeskálán az RGB értékek.
A finom színhőmérséklet-állítás lehetősége egyébként a későbbiekben is jól jön. Ahogy a vetítő lámpája öregszik, jelentős mértékben csökken a fényereje (élete vége felé a harmada is lehet), és a színezete is. A színhőmérséklet ily mértékű finomhangolási lehetőségével néhányszáz óránként utánaállíthatunk a lámpa enyhe elszíneződésének, így könnyen megtartható hosszú távon is a korrekt színvilág.
A CIE diagrammon látható, hogy a 100% szaturált RGB összetevők közel pontosan a helyükön vannak mindenféle állítgatás nélkül. A cián és a bíbor már kívánna egy kis hangolást, de az alapmenüből erre nem volt lehetőség HDMI bemeneten.
Áttérve a színek vizsgálatára, továbbra is korrekt dolgokat mutat a D80. Mérve egészen közelbe találnak az elsődleges (RGB) alapszínek, és a komplementer (CMY) színek sem rosszak alapbeállításon. Az utóbbin ugyan lehetne finomítani, de ennek állítására HDMI-n nem volt lehetőség. Mindenesetre az alapszínek helyükön voltak annyira, hogy jó fundamentumot adjanak a megfelelő képhez.
Valós felhasználás közben kezdett kibontakozni, hogy miért kis kell 8000 eurót leszurkolnunk egy ilyen vetítőért. Természetesen az ábrákon, és a percek alatt kivitelezhető beállításon látszott, hogy egy az átlagnál sokkal figyelmesebben összerakott, gyárilag is jó képű vetítő van a kezemben, de a filmjelenetekkel az apró finomságokat látva azonnal kitűnt, hogy nem csak az ábrákon fog jól teljesíteni a D80.
A vetítő on/off kontrasztja, bár nem túlzottan magas (2950:1) a megfelelő színhőmérsékletre állítva, azonban amit ezen tartományon belül művel, azt csak dicsérni lehet. Egészen finom színvilággal, szuper fogyasztható vörösekkel és sárgákkal örvendeztet, és teljes mértékben nélkülözi a DLP hibajelenségeket a sötét árnyalatokon is. Világos filmrészletekkel kiváló dinamikával mutatja a képeket, köszönhető ez a jó objektívnek és a DLP rendszer magas egyidejű kontrasztjának. A bőrszínek sosem mennek el rossz irányba, még a legproblémásabb sötét jeleneteket is kiválóan viszi. Apropó sötét...! A vetítő kifinomultsága a sötét jeleneteken is megmarad. Igaz, mint említettem, a kontraszt nem túl magas, de a sötét tartomány színvilága, árnyaló képessége is egészen jó. A korábban tesztelt olcsóbb 720p és 1080p vetítők itt gyakran elvéreztek. A bőrszínek gyakran csaptak fals színezetbe, gyakori volt a színátmenet sávosodás. A D80 esetében azonban kiválóan dolgozik a rendszer, legalábbis az RGBRGB színkerék és a Darkchip3 DMD lehetőségeit figyelembe véve a produkció tényleg gondos mérnöki munkát és odafigyelést feltételez.
Az említett közepes on/off kontraszt mellett kiváló egyidejű kontrasztja van a D80-nak (DLP-vel ez megszokott). Ennek eredményeképpen a közepesen és jól bevilágított jelenetek szép dinamikusan jelennek meg (ennek megfigyeléséhez sötét falú moziszoba megléte szükséges). A kiugróan dinamikus képével, kifinomult árnyalatképzésével, és a kiválóan fogyasztható színvilágával jön fel arra a szintre a D80, hogy meggyőzzön, valóban többet tud, mint amit a fele/harmada áron kapható konkurens modellekből ki lehet „passzírozni”.
De nemcsak a jóval olcsóbb vetítők mellett remekel. Pár hónapja egy korábbi röpke teszten, sikerült egymás mellett a JVC HD1-et és a D80-at egymással összehasonlítani, és a D80 a gyengébb kontraszt ellenére kiválóan helytállt. A jól bevilágított részeken némiképp jobb, dinamikusabb volt a kép, jobbak, hihetőbbek voltak a színei. A JVC persze a közel 20000:1 on/off kontrasztjával verhetetlennek bizonyult a sötét jeleneteken, viszont átlagban nem volt olyan harsány, éles, dinamikus képe, mint a D80-nak.
Az RGB-gamma együttfutás a színhőmérséklet korrekció után is pontos. A 6500K értéket az alapmenüből nem sikerült összehozni, viszont az elért 7500K körüli állapot is nagyon korrekt képet adott, teljesen egyenletes szürkeskálával.
Videofeldolgozás, kezelhetőség
Megszoktam már, hogy a SIM2 esetében komoly scaler és deinterlacer képességekkel rendelkező projektorokkal találkozom. Ez a D80-nál sem sokat változott. Említésre méltó azonban, hogy immáron nem használ Faroudja processzort erre a feladatra a gyártó, hanem egy saját fejlesztésekkel tuningolt elektronikát alkalmaz, melynek eredeti gyártóját a teszt végéig nem tudtam kideríteni. A lényeg persze, hogy az eredmény kiváló. Analóg forrásokon, és HDMI-n mindenféle felbontású és felépítésű jelekkel bombáztam (720p, 1080p, 1080i, 576p, 576i), és minden szempontból kiválóan teljesített. Interlace jellel, videó módban jól megtartja a kép folyamatosságát Faroudja szintű élrajzolással. A film módokat tökéletesen detektálta és alakította progresszívvé. Ami mindenképp említést érdemel még, az a kiváló scaler. Igaz a Blu-ray és HD-DVD lemezek után a DVD igencsak gyenge minőségnek tűnik egy Full HD vetítőn, de a jó scaler sokat segít az alacsonyabb felbontású videók megjelenítésében is.
A teszt elején említettem, hogy nem igazán kellett küzdeni a vetítő beállításakor. Ehhez passzol is a vetítő konfigurálhatósága. Ez annyit jelent, hogy túl sok mindent nem lehet állítani. Emiatt viszont nem bonyolult a rendszer, könnyű eligazodni a menüpontok között.
Természetesen az elvárt és ismert beállítási lehetőségek ott vannak, de a komoly kalibráció hiányzik, és szerencsére nem is szükséges igazán. Ha mégis professzionális színkalibrációra vágyunk, a szervizmenüben található beállítási lehetőségekkel tudjuk ezt megtenni.
Egyebek
Korábban tapasztaltam, hogy a kiváló scaler nemcsak a videó esetében van meg a SIM2 vetítőkben, hanem a trapéztorzításnál használt scaler is igen jó minőségű. Tudom, most sokan felhördülnek, hogy hogyan kerül ide a digitális trapézkorekció, hiszen ehhez nyúlni egy házimozi vetítőnél nem szabadna. Ez így is van, ennek ellenére kipróbáltam az érdekesség kedvéért. Az eredmény igen meglepő. Sosem gondoltam, hogy valaha ezt le fogom írni, de ha nem tudjuk a lens-shifttel megfelelő pozícióba installálni a projektort, nyugodtan használható a vetítő trapéztorzítás-korrekciója a derékszögek megtartásához. Persze tesztábráknál könnyen kibukik, hogy picit törnek a vonalak, de kipróbáltam, Full HD videoanyaggal teljesen észrevehetetlen, hogy a belső skálázás igazítja téglalap alakúra a képet.
Összegzés
Azt hiszem a leírásból egyértelműen kiderült, hogy a D80 egy korrektül összerakott, jó kiállású, jó minőségű házimozi projektor. Kérdés, hogy tudása megéri-e az extra felárat.
Első pillantásra bizony elbizonytalanodik az ember, vajon annyival jobb-e a D80 képi világa, mint amit mondjuk az Optoma HD80, vagy a Benq W9000 tud adni fele, harmada pénzért? Nos, minél tovább teszteltem a Domino 80-at, annál inkább látszott, hogy az adott lehetőségek (RGBRGB+ND színkerék + Dakrchip3 DMD) mellett valóban kiemelkedő, amit nyújt. Egyszerűen nem tudtam a teszt alatt magabiztosságából kizökkenteni. Végignézve több filmet feltűnő, hogy mennyire jól elbánik szinte minden problémás jelenettel, és mennyire jól fogyasztható a képi világa. Vannak tulajdonságai, amelyek kritizálhatók, és el tudok képzelni jobbat (on/off kontraszt, zaj), de a technológia keretein belül minden lehetőséget kihasznál. Egyértelmű, hogy a legjobb egychipes DLP vetítő, amit eddig sikerült behatóbban tesztelnem. Igaz, ez talán még nem a valódi High-End kategória, de korrekt kóstoló a komoly vetítők világából. Kiváló választás igényeseknek, főleg hogy heteken belül az Unishape lámpa vezérlést a D80 is megkapja, amivel 6500K színhőmérsékletre kalibrálva is tartani tudja majd a fényerejét, és jelentősen nőni fog a kontrasztja is.
Jellemzők
Felbontás: natív 1920x1080
Képalkotó rendszer: 1 DLP chip, 0,95”-es DMD, 7-szegmenses, 5x-ös sebességű színkerék
Kontraszt (On/Off) : > 4000:1
Objektív: 1,33x-os motoros zoom, motoros fókusz, 6 fokos függőleges lens shift, saját fejlesztésű, SIM2 Alpha Path light engine.
Bemenetek: komponens, kompozit, 1x HDMI (HDCP), PC VGA, S-Video
Lámpa élettartama: 6000 óra.
Ár: 2.000.000 Ft (8000 euro)
A teszthez használt jelforrások
Pioneer BDP-LX70A Blu-ray lejátszó
Toshiba HD-A2 HD-DVD lejátszó
HTPC (Core2Duo 3 GHz, Nvídia 8800GTX)
Mérési adatok
Kontraszt
7500K-re kalibrálva:
50% (ANSI) 460:1
15% 870:1
5% 1860:1
2% 2240:1
0,2% 2680:1
on/off 2890:1
Fényerő: 7500K-re kalibrálva: 260 lumen
Maximális fényerő (10500K): 570 lumen
Pozitívumok
- Kiválóan megépített készülék, minden részletre odafigyelő tervezés
- Jó objektív
- Átlagon felüli képminőség, nagyon jó színvilággal
- Kiváló videofeldolgozás
- Kiváló ANSI kontraszt (emiatt jó dinamikus kép)
- Dobozból kivéve közel tökéletes beállítottság
Negatívumok
- Átlagosnál nem sokkal jobb on/off kontraszt
- A működési zaj nézők közelébe telepítve problémás lehet
- 6500K színhőmérséklet közelébe hozva kicsit kevés fényerő nagyobb vásznakhoz
- Épphogy elégséges a bemenetek kínálata
Értékelés
Tudás 9
Kivitel 9
Kezelhetőség 9
Ár/teljesítmény: 7
Balagee