Optoma GT1080

 

2014. október

 

Az Optoma elérkezettnek látta az időt, hogy a számítógépes és konzolos játékok kedvelőinek kihozzon egy Full HD felbontású, belépő kategóriájú – tehát relatíve olcsón elérhető – game-projektort. Emellett a cég azt is reméli, hogy a GT1080-as típust akár a hagyományos adatvetítésre, akár filmek nézésére is használhatják tulajdonosaik. Lássuk, mit mutat a projektor közelebbi vizsgálata!

 

A tesztben alkalmazott kalibrálási eljárásról bővebben: Projektorok kalibrálása házimozihoz - alapszinten
A teszben alkalmazott fényerő- és kontrasztmérésekről bővebben: Kontraszt- és fényerőmérés tesztjeinkben

 

Ismerkedés

 

Ennek a készüléknek nemcsak az a fő jellegzetessége, hogy a gyártó elsődlegesen játékra ajánlja, hanem az is, hogy a közelről vetítő (short throw - ST) projektorok kategóriájába tartozik: 1 méter távolságból kb. 2 m széles (kb. 90” átlójú) 16:9-es képet vetít. Ennél azonban jóval nagyobb is lehet a képméret, hiszen a DT1080 fényereje nem mondható kicsinek (gyári adat: 2800 ANSI lumen).

 

 

Mivel könnyű készülékről van szó, egyszerűen átvihetjük oda, ahol éppen szükség van rá: a nappaliba, a szomszédba, vagy a város másik végébe a barátainkhoz. Mint minden ST vetítőnél, előny a vászonhoz közeli elhelyezés, habár a pontos geometria és a képméret beállítása kicsit talán időigényes lehet a nagy látószög és a fix gyújtótávolságú objektív miatt (a fix objektív teljesen általános az ST projektoroknál). Magyarán a képméretet a távolság változtatásával lehet beállítani, nem az optikai zoommal, ami nincs a közelről vetítő projektorokon (egy-két kivételtől eltekintve). Digitális zoom és digitális trapézkorrekció van ugyan a gépen, de ezeket lehetőleg ne használjuk, ha maradéktalanuk meg akarjuk tartani a projektor natív Full HD felbontását. A nagylátószögű objektív persze nem mentes egy nagyon kis kromatikus aberrációtól, de ez csak egészen közelről vehető észre a széleken. Valós vetítési szituációban, még viszonylag közeli nézési távolságból sem észlelhető.

A kép egyébként éles és tiszta, eléggé apró betűs szöveg vetítésére is alkalmas a készülék – ha valaki éppen erre vágyik.

 

A vetített kép a széleken pici kromatikus aberrációt mutat, ami a nagylátószögű objektíveknél csaknem elkerülhetetlen, normál nézési távolságból azonban nem észrevehető

 

Az általános trenddel ellentétben ennek a projektornak a csatlakozófelületét nem zsúfolták tele mindenféle csatlakozóval (ami persze egy installációs vetítőnél persze fontos lehet), hanem a rendeltetésének megfelelően meglehetősen visszafogott a bemenetek/kimenetek száma. Van 2 db HDMI bemenet (az egyik MHL kompatibilis), egy sztereó hangkimenet, 12 V-os triggerkimenet, 3D szinkronjeladó kimenet RF szemüveghez (5 V), és egy mini-USB port a firmware frissítéséhez és szerviz célokra.

Vannak nagyon régi játékkonzolok, amelyekhez esetleg egy átalakítót kell beszerezni, hogy analóg komponens vagy kompozit kimenetüket (digitális) HDMI-re konvertálva lehessen a GT1080-hoz csatlakoztatni, de ez a probléma alighanem csak nagyon ritkán fordul elő manapság. Azért egy komponens (pl. 3 RCA) bemenet még elfért volna azok számára, akik valamilyen analóg eszközről szeretnének képet varázsolni a vászonra, persze akkor még audiobemenet is kellene. Szó ami szó, olyan nagyon nem hiányzik az analóg bemenet.

 

 

Minthogy DLP projektorról van szó, 3D tartalmat is vetíthetünk vele – kétféleképpen is. Egyrészt a közismert DLP Link megoldással, ha DLP szemüveget akarunk használni, ehhez semmiféle 3D jeladó nem kell, másrészt a 3D Sync kimenet használható az RF aktív szemüvegekhez szükséges szinkronjeladó csatlakoztatásához. A Frame Packing (pl. 3D Blu-ray) jelet közvetlenül képes megjeleníteni – ez ma már nem számít különlegességnek. A 3D jelfeldolgozás a filmek vetítéséhez triple flash, azaz 144 Hz-es, szemenként 3 x 24 Hz. A helyes megjelenítéshez a szemüvegnek is 144 Hz-esnek kell lennie. Észrevehető szellemkép nem tapasztalható, legalábbis az én szememmel nem volt észlelhető.

 

A távvezérlő ugyanolyan, mint a HD36 vagy a HD26 új házimozi projektorok távvezérlője, de néhány gomb funkciója módosul vagy kiesik (pl. a hat bemenetválasztó gomb közül itt nyilván csak kettő „él”). Szokás szerint sok menüfunkció közvetlenül hozzáférhető (forrásválasztás, hangerő, üzemmód-választó, trapézkorrekció stb.). A navigációs gombok és az Enter gomb lehetnének kicsit nagyobbak.

 

 

Még néhány adat: 5000, illetve 6500 órás lámpa-élettartam (ez utóbbi ECO módban), 25000:1 kontraszt (dinamikus), 10 W-os beépített hangszóró (külső hangrendszer hiányában is élvezhető hangot nyújt). Az offset (ez a pozícionálásnál fontos, ha nem akarunk trapézkorrekciót használni) 66%-os, ami azt jelenti, hogy az objektív tengelyének a teljes képmagasság 16%-ával a kép alsó széle alatt kell döfnie a képsíkot. Ez másfél méter magasságú (2,67 m széles) képnél 24 centimétert jelent. A projektort ellátták a Dynamic Black funkcióval, továbbá (természetesen) megtalálható a BrilliantColor is, a mértéke egy skálán állítható 1-től 10-ig.

 

Üzemmódok, menü

 

A négy almenüből (Image, Display, Setup, Options) álló menürendszer elég áttekinthető, leszámítva azt, hogy némelyik menüpont sok alpontból álló al-almenüként nyílik meg. Nyilván ez logikusabban is szervezhető, de ez eléggé szubjektív megítélés dolga, így nincs értelme különösebben kritizálni. Tökéletesen logikus menürendszert valószínűleg nem nagyon lehet kitalálni, így maradjunk annyiban, hogy némi gyakorlással gyorsan megy a navigálás. A huszonhat nyelven beszélő menü magyarul is tud, bár a fordítás itt-ott zavaró. Ezért az angol menüt használtam, minden további hivatkozás erre vonatkozik.

 

A tesztünkhöz fontos beállításuk túlnyomó része szokás szerint az Image menüben található, a 3D-t a Display menüben lehet állítgatni, a lámpa Bright/Eco módja az Options menüben kapcsolható át (illetve a Cinema gyári módhoz alapból a Dynamic beállítás tartozik). Hasznos a szintén az Options-ban található Test Pattern pont, ahol a gyors fényerőméréshez fehéret varázsolhatunk a képre, illetve a Grid (rács, háló) ábrával a geometriát ellenőrizhetjük.

 

                                A kép geometriája (torzításmentessége) tökéletesen beállítható

A képi üzemódok a Game-en kívül a következők: Cinema, Reference, Vivid, Bright, 3D. A Bright és Vivid módot – mint más projektorok esetében is – csak akkor használjuk, ha mindenáron szükségünk van a maximális fényerőre, és ennek oltárán minden más követelményt feláldozunk. (Megjegyzendő, hogy a kontraszt a Bright módban a legnagyobb, a színhűség viszont a leggyengébb, de ez a projektorok túlnyomó többségénél így van, legyen az lámpás vagy „lámpamentes”, azaz valamilyen hibrid, LED-es vagy lézeres megoldás.) A 3D külön eset, ott is a legnagyobb fényerő a fontos a 2D-ben mérhető fényerő rapid csökkenése miatt, a pontos színbeállítás háttérbe szorul.

 

A másik három opció adja magát. A Game valóban a játékokhoz a legjobb: világos, erőteljes kép, élénk színek, nem feltétlenül kell teljes elsötétítés a helyiségben, pláne, ha nem óriási vászonra akarunk vetíteni. A színháromszög ugyan nincs teljesen fedésben a referenciával (lásd később), de a játékok színvilága amúgy is mesterséges, így ebből a szempontból el lehet fogadni a gyári beállítást.

A Reference presetet nyilván az adatvetítésre/videovetítésre szánta a gyártó (sRGB/Rec. 709), így a színek alapból pontosabbak, mint a Game állásban, de a valódi referenciát azért nem fedik, és a kép sokkal sötétebb. Várakozásunkkal ellentétben a Cinema gyári mód nem nagyon elégíti ki az igényesebb házimozizók elvárását, így ezzel később kalibrációval próbáltunk segíteni (a projektorba színmenedzsment (CMS) rendszer van beépítve, lásd Color Settings).

 

Örömmel láttam a Color Space menüben, hogy kézzel is kiválasztható a 0-255 RGB (PC), a 16-235 RGB (videó) vagy az YUV (valójában YCbCr 16-235) színtér a forráshoz alkalmazkodva, de Auto állásba téve a projektorra is rábízhatjuk ezt a feladatot. Néha ugyanis galiba keletkezhet abból, hogy a forrás kódtartománya (pl. 0-255) nem egyezik a megjelenítő bemenetének beállításától (pl. 16-235) – ez teljesen hibás gradációhoz vezethet az alsó és a felső tartományban. Persze a kódtartomány és a színtér egyezése esetén sem garantált az információvesztés, ha a forrásban és/vagy a projektorban többszörös konverzión megy át a színtér (az RGB per defínició 4:4:4, az YCbCr lehet 4:2:0 – a Blu-ray natív mintavételezése –, 4:2:2 vagy 4:4:4). A HDMI a 4:2:0 YCbCr-t nem viszi át, ezért minden lejátszónak fel kell konvertálnia ezt a formátumot pl. 4:2:2-re.

 

Vetítés, mérés, kiértékelés

 

A projektor elhelyezése és geometriai beállítása nem okoz különösebb gondot, ha a fent mondottakat figyelembe vesszük (0,49:1 vetítési arány, 66%-os offset, állítható lábak). Ha ügyesek vagyunk, elkerülhetjük a digitális trapézkorrekciót. Én kb. 2 m széles képet vetítettem, ezen a méreten jó nagy fénysűrűséget kapunk, még ha a legnagyobb mérhető fényerő valamivel alatta marad is a specifikációban megadott 2800 ANSI lumennek. A projektor Vivid módban indul, de a max. fényerőt Bright módban mértem (2570 lumen).

 

Game üzemmódban – amelyet a készülék fő rendeltetésének megfelelően elsőként szeretnénk vizsgálgatni – kb. 1680 lument sikerült kicsalogatni, ami igazán szép teljesítmény. Igaz, a kontraszt 1320:1 körüli, de tekintettel arra, hogy a játék többnyire nem teljes sötétségben folyik, a tényleges kontraszt így is, úgy is alaposan csökken, úgyhogy nem lenne különösebb jelentősége annak sem, ha kétszer ekkora lenne a kontrasztarány (kivéve, ha tényleg sötétben játszunk). Itt jegyezzük meg, hogy a Bynamic Black (dinamikus kontraszt) bekapcsolása nem javallott – ámbár Cinema módban ez az alapértelmezett beállítás –, mivel minden üzemmódban a kép enyhe „lélegzésével” jár együtt, a képtartalomtól függően.

 

Az élmény a nagy képméret miatt sokszorosan felülmúlja egy televízió játékélményét, azzal a fenntartással persze, hogy egy TV még nagyon sok környezeti fény mellett is kontrasztos és dinamikus képet ad, ami azért egy projektorról (kézenfekvően a fehér vetítési felület miatt) nem mondható el. Következtetés: itt is érvényes az, ami mindenféle projektoros vetítésnél, tehát hogy a helyiség világítását ajánlatos kordában tartani, akármekkora is a projektor fényereje.

 

                                    Online játék kezdőképe PC HDMI portjáról csatlakoztatva

 

Ha játszani támad kedvünk, ezt megtehetjük PC-s játékkal (akár online), vagy a három uralkodó játékkonzol valamelyikével, a Microsoft Xbox, a Sony PlayStation vagy a Nintendo Wii konzolával. A piacon lévő legújabb konzolok: az Xbox One, a PlayStation 4 és a Wii U, ezek közül a legsikeresebbnek a Sony PS 4-e tűnik, a Nintendo pedig eléggé visszaszorult a versenyben. Ebben az írásban azonban nem célunk a játékkonzolok összehasonlítása, viszont azt fontos leszögezni, hogy mindegyik konzol, illetve maguk a játékok erősen eltolódtak a 1080p (30 vagy 60 fps) natív felbontás irányába, kivéve talán a Wii-t, amelynél több a 720p, vagy ennél még kisebb felbontású játék. Persze ezek felskálázása sem okoz gondot egy 1080p projektornak. Mellesleg a PC-s játékok előnye a konzolokkal szemben, hogy a felbontásuk szabadon skálázható, így pláne kihasználhatók a Full HD projektor képességei.

 

Nagyon fontos mutató a játékra használt megjelenítőknél az ún. „input lag” (bemeneti késleltetés), amit első közelítésben úgy definiálhatunk, mint a kép megjelenése és az emberi beavatkozás eredménye közötti időt. A teljes input lagbe többféle objektív és szubjektív tényező belejátszik, pl. az emberi reakcióidő, amely 150-200 ms körül van, illetve volna, ha a gyakorlott játékosokban nem fejlődne ki egyfajta „predikció”, azaz az egymást követő események jó eséllyel való „megjósolhatósága”, így ez a szubjektív elem messze nem a papírforma szerint érvényesül. Nem szabad összekeverni az input laget a kijelző reakcióidejével (response time) sem (ez a mozgásvisszaadást befolyásolja), ami a mai LCD TV-knél csupán néhány milliszekundum, míg az input lag a legtöbb LCD TV-nél 50-100 ms között van (persze ebben már benne van a reakcióidő is. A plazmák reakcióideje 0-hoz közeli, de mint tudjuk, plazma-TV-t már nem gyártanak.

Nos, a GT1080-as projektor bemeneti késleltetése 30 és 35 ms között van, ami 60 kép/s képfrekvencia mellett kb. két képkockának felel meg – ez kiváló érték! Ezt az akadályt tehát kiemelkedően jól veszi a tesztelt projektor.

 

Egy másik fontos kérdés a játékoknál az extrém gyors mozgások visszaadása. Ezen a téren nincsenek csodák, a tényleg nagyon gyors mozgások elmosódnak, de ezek már amúgy is feszegetik az emberi látás határait is. Bizonyos (jó nagy) távolságnál közelebbről a szemünk is képtelen élesen látni pl. egy lövedék vagy egy nyílvessző pályáját. Persze ezek szélsőséges példák, az elmosódás már kisebb sebességeknél is jelentkezik, de a tesztelt projektornál szinte sohasem zavaró.

 

A Star Track játékváltozatának egy képkockája rövid expozíciós idővel lefotózva (kissé életlen felvétel)

 

A Game preset mért értékeit részben már fentebb közöltük. Mindez, és a továbbiak is kikapcsolt Dynamic Black mellett és Bright lámpamódban értendők – kivéve a később vizsgált Cinema módot.

A gyárilag beállított Game módban a színhőmérséklet 6710 K, a gamma viszont kicsivel van 1,8 fölött. Adott esetben ez nem olyan nagy baj van, hiszen tipikus (nem sötét) játékszituációban még előnyös is lehet a 2,2-nél kisebb gamma. Az RGB együttfutás (a szürkeskála semlegessége is elég jónak mondható, bár a vörös kicsit kevesebb, mint kellene – ezt a színhőmérséklet mért értéke is tükrözi. Az alábbi ábrák mutatják a mérési eredményeket, beleértve az elsődleges és másodlagos színek helyzetét a referenciához képest (Rec. 709).

 

A legfontosabb Game üzemmódban így néz ki az RGB együttfutás, a gamma és a referencia Rec. 709 színtartományhoz viszonyított színgamut (fehér háromszög), továbbá a fehérpont helye

 

A Reference gyári presetnek a gyártó szándéka szerint minden bizonnyal az sRGB követelményeihez kellene közel állnia (így mind a prezentáció, mind a HD videó igényeit kielégítené). Az alapszínpontokat tekintve ez nem egészen sikerült, illetve a másodlagos színek (CMY) jóval pontosabbak lettek ugyan, mint Game állásban, de az elsődleges alapszínek szinte ugyanott maradtak, ezért fölösleges újra bemutatni a színdiagramot. A gamma viszont szinte a teljes tartományban 2,2 lett, ez tehát valóban referenciaérték. A színhőmérséklet ezúttal alacsonyabb a kívánatosnál, picivel 6000 K fölötti. Egy kalibrálás ebből a presetből is kiindulhatna, én azonban a most következő Cinema gyári módból indultam ki a finomításnál.

 

Mint említettem, a Cinema mód kiválasztásakor a Dynamic Black automatikusan bekapcsolódik, a kontrasztarány ekkor kb. 4000:1. A gond az, hogy ekkor alig észrevehető vibrálás jelentkezik. A Dynamic Blacket kikapcsolva viszont a kontraszt 1200:1 körüli értékre esik vissza, ami a kalibráció során tovább csökkenhet. A fényerő 970 lumen, ez a mozizáshoz meglehetősen magas érték a 2 m-es képszélesség mellett. Tehát aki mozizni akar, nyugodtan növelheti a képméretet. A kalibráció persze még a fényerőn is sokat változtathat. A színhőmérséklet túl alacsony (5963 K), a szürkeskála azonban legalább nagyjából egyenletesen „meleg”, nem ugrándozik össze-vissza. A gamma sem mondható alapból rossznak, csak a tartomány elején és végén nő 2,2-ről 2,3-ra. A kalibrálatlan állapotot a következő ábrák mutatják.

 

Kalibrálás nélkül a Cinema gyári beállításban ezeket az értékeket mérhetjük. A kép kicsit meleg (sok a vörös), a gammán két kis „púp” látható. Ezek nem komoly problémák, könnyen rendbehozhatók. A színpontok helyzete nehezebb dió. Lehet javítani rajta, de a zöld és a kék színezete túlzottan eltér a referenciától  

 

A kalibrációhoz először is a lámpát Eco módba kapcsoltam, a színhőmérsékletet egy fokozattal feljebb toltam, és a BrilliantColort a legalsó állásba tettem. A színek és a fehérpont pontosabb állítása elvileg a beépített teljes CMS rendszerrel (RGBCMY egyenkénti változtatása a színezet, a telítettség (chroma) és a fénysűrűség (luminancia) egymástól független állításával. Ez szépen hangzik, de a legtöbb belépő kategóriájú házimozi projektorban – amennyiben megtalálható ez a fajta CMS rendszer – egyrészt a három említett paraméter nem független egymástól, másrészt gyakran belefutunk abba a problémába, hogy némelyik szabályzó „nem hajlandó” tudomást venni a változtatásról (ez leginkább a luminancia változtatására vonatkozik). Emellett sok projektorban a színezet (hue) állítása nagyobb eltérés esetén csak részlegesen lehetséges.

 

Vizsgált projektorunk esetében a legnagyobb nehézséget az okozta, hogy a zöld alapszínpont színezete (a fehérpontot a zölddel összekötő szakasz iránya) nagyon eltért a referenciától, és csak nagyon kis változtatás volt lehetséges a telítettség rovására. Hasonló volt a helyzet a kék alapszínnel is, bár az némileg közelebb volt a referenciaponthoz.

A gammát sikerült még kiegyenlítettebbé tenni (2,18), igaz, hogy kalibráció előtt is majdnem jó volt. A színhőmérséklet kb. 6400 K lett, ami elég közel van a D65-höz. A kalibrációs folyamat a fényerő és a kontraszt csökkenésével járt, az előbbi 638 lumen, az utóbbi 1020:1 lett. Az itt mondottak egy részét hűen szemléltetik az itt látható ábrák.

 

A Cinema módban elérhető kompromisszum. Az RGB együttfutás csaknem tökéletes, a gammáról ugyanezt mondhatjuk. A luminancia-értékek sokat javultak a kalibrálatlan állapothoz képest, de messze vannak a kívánatostól. A zöld és a kék alapszínpontok színezete csak kis mértékben módosítható, illetve a helyes irányba állítás a szaturáció rapid csökkenésével járna együtt

 

Összegzés

 

A GT1080 projektorral az Optoma egy nagyfelületű game-megjelenítőt kínál a játékok kedvelőinek, rajongóinak, megszállottainak. Egy 40-50”-es televízióhoz képest a játékok összehasonlíthatatlanul nagyobb élményt nyújtanak, a bemeneti késleltetés lényegesen kisebb a síkpaneles televíziókénál, és az ára ehhez mérten kedvező (bruttó fogyasztói ára 254.900 Ft). A kontrasztos, dinamikus kép feltétele azonban a kontrollált környezeti megvilágítás a vetítés helyén. A nagy fényerőnek köszönhetően akár 2,5 méter széles kép vetítésére is alkalmas. Az egyre nagyobb számú natív1080p játékot méltó felbontásban és méretben tudja a vászonra varázsolni, a mai játékkonzolokhoz természetes módon illeszkedik.

Némi kompromisszum árán a projektor egyfelől adat- és videovetítésre, másfelől házimozi projektorként is használható. A „vájtszemű” házimozizókat nem fogja mellbe vágni a színhűségével és a kontrasztjával, de alkalmi filmnézéshez elfogadható.

Külön előny a kis tömeg és a hordozhatóság, továbbá a közeli vetítésből eredő praktikus beállíthatóság.

Az Optoma GT1080 game-projektort Magyarországon az LSK Hungária Kft. forgalmazza 254.900 Ft  fogyasztói áron.

 

 

Értékelés

 

Ami tetszett

 

- Kis vetítési távolság jó minőségű nagylátószögű objektívvel

- 1080p játékok Full HD megjelenítése nagy méretben, nagy fényerővel

- Kiváló input lag

- Nagy fényerejű 3D vetítés (DLP Link vagy RF szemüveggel)

- Hordozhatóság, kis tömeg

- A beépített 10 W-os hangszóró meglepően jó minősége

- Hosszú lámpa-élettartam

 

Ami kevésbé tetszett

- A Dynamic Black funkció működése gyengébb az elvárhatónál

- Korlátozott kalibrálhatóság

 

Főbb gyári adatok

 

Microdisplay: 1 db 0,65”-es DLP chip

Natív felbontás: Full HD

Fényerő: 2800 ANSI lumen

Kontrasztarány: 22.000:1 (dinamikus)

3D Ready / 3D kompatibilitás

Vetítési arány: 0,49:1 (short throw)

Objektív: fix, 7,42 mm fókusztávolsággal

Beépített hangszóró: 10 W

Trapézkorrekció: ±40 fok

Tömeg: 2,65 kg

Méretek: 314 x 102 x 223 mm

 

projektor.hu