Philips PPX-2480

 

2013. március

 

LED-es pikoprojektor-fejlesztési programját folytatva a Philips tavaly nem kevesebb, mint öt új típussal bővítette az addig három modellből álló kínálatát. A korábbi készülékek közül alapos tesztelésnek vetettük alá az akkori legfejlettebb PPX-1430-ast, most pedig módunkban volt közelebbről megismerkedni az egyik utódtípussal, a PPX-2480-assal.

 

Barátkozás

 

Első látásra feltűnő a 2480-as külső hasonlósága az 1430-assal, eltekintve attól, hogy a korábbi modell oldala körös-körül ezüst színű volt, az új modell pedig teljes egészében zongoralakk-fekete. Elegánsabb külső, kétségtelen.

 

 

A hátoldalon a csatlakozók (DC-IN, mini-USB, SD/SDHC, univerzális mini-HDMI) sorrendje változott, a többi csatlakozó mellé, hátulra került az audio (fejhallgató) kimenet minijack hüvely formájában, a korábbi külön AV bemenetet pedig összevonták az „univerzális” csatlakozóval, így a kompozit videojel és a sztereó kísérőhang a mellékelt mini-HDMI/3 RCA adapterkábelen keresztül juthat a készülékbe. Egy másik adapterkábellel csatlakoztatható a VGA jel a projektorhoz. Kapható emellett egy opcionális komponens videó, illetve iPod/iPhone adapterkábel is ezen eszközök csatlakoztatásához. A mini-USB porthoz két kábelt mellékeltek: egy mini-USB/USB(A) mama átalakítót, és egy mini-USB/USB(A) kábelt. A USB bemenet kiadja az 5 V-os USB tápfeszültséget, de egy 2,5”-es USB merevlemez fogyasztását már nem tudja fedezni, így ahhoz külső tápegység szükséges.

Bár zene, illetve kísérőhang hallgatásához külső hangrendszert ajánlatos használni, (vég)szükség esetén a projektor 1 W-os hangszórója is megteszi.

 

 

A PPX-2480-ason ugyanúgy megtalálható az SD kártyahely is, amely kezeli az SDHC kártyákat is, sőt a 2 GB-os memóriát is beépítették az új modellbe is.

Ami viszont komoly fejlődést mutat – ez az adatlapra tekintve rögtön szembeötlő, a projektor bekapcsolás után pedig nyilvánvaló –, hogy a fényerőt igencsak sikerült megnövelni, a gyári adatok szerint 30 lumenről 80 lumenre, illetve akkumulátoros üzemben (az energiatakarékosság jegyében) 55 lumenre. Van egy takarékos üzemmódja is a projektornak, de ekkor – akár hálózatról, akár akkumulátorról – csak kb. 32 lumen fényerőt kapunk.

 

Még egy-két adat: a méretek tehát nem változtak, a tömeg 27 dkg-ra csökkent, a kontraszt 1000:1, a fizikai felbontás WVGA (854 x 480) – a natív képformátum így 16:9 lett, szemben a PPX-1430-as formátumával –, a beépített médialejátszó pedig nagyon sokoldalú, de ezt már az elődről is elmondhattuk. Azt nem állíthatjuk, hogy az összes multimédia-formátumot kezeli, de azt igen, hogy majdnem mindet (lásd később).

 

Az ilyen kis projektorokon mindig fix (nem zoomos) objektívet találunk, tehát a képméretet a fizikai távolság változtatásával tudjuk beállítani. A trapéztorzítás elkerülése pedig az elhelyezési magasság olyan beállításával lehetséges, hogy az objektív tengelye a kép középpontjával essen egybe. Az élesség egy forgatógombbal állítható a készülék tetején.

 

Üzembe helyezés, beállítás, menürendszer

 

Tehát először a készülék megfelelő pozícionálásával beállítjuk a kívánt képméretet és a torzítatlan geometriát. A felállításhoz kapunk egy pici háromlábú állványt is, amely nagyon praktikusnak tűnik, amíg kábeleket nem csatlakoztatunk a projektorhoz. Ekkor azonban könnyen feldől, hiszen a kábelekkel együtt az elrendezés súlypontja nagyon hátra tolódik, és a kis állvány ezt nem képes kompenzálni. Semmi baj! Az állványt tegyük el a fiókba, a projektortort pedig helyezzük egy sík felületre. Vagy pedig szereljük fel egy normál méretű, stabil háromlábú állványra.

Egy pici távvezérlő is tartozik a projektorhoz, amellyel a menüben navigálhatunk, a médialejátszó funkcióit vezérelhetjük, a hangerőt változtathatjuk, vagy a hangot némíthatjuk, és a fényerőt szabályozhatjuk.

 

A készüléket az oldalán található kis tolókapcsolóval bekapcsolva feljön a PHILIPS kezdőkép, a hűtőventillátor halkan, de hallhatóan zümmögni kezd, és a fényerő másodpercek alatt eléri maximumát. Ezután szinte azonnal megjelenik a készülék főmenüje (Home menü), amely egyébként ugyanolyan, mint az elődjéé. A kis projektor magyarul is „beszél”, azaz a menük és almenük magyarul is elérhetők (kisebb fordítási bakikkal). Hat ikon látható: Videók, Forrás, Képek, Mappanézet, Zene, Beállítások.  

 

          A PPX-2480-as Főmenüje (Home menü) ugyanolyan felépítésű, mint az előd PPX-1430-asé

 

Az almenük alaposabb vizsgálata során hamar rájövünk, hogy a Forrás menüben a nem a médialejátszó számára beküldhető forrásjelek, azaz a legtöbb projektoron általánosnak nevezhető bemeneti források kiválasztása található (HDMI, hagyományos VGA (RGB), analóg komponens videó (YPbPr) és AV – azaz kompozit videó + audió).

 

A fájlokat kezelő beépített médialejátszó számára a forrás egyfelől a szintén beépített 2 GB-os belső memória, másfelől a mini-USB bemenetre csatlakoztatott USB drive (flash drive vagy merevlemez, ez utóbbi külső táplálással), illetve az SD kártyanyílásba dugott SD/SDHC memóriakártya. A fájlforrás kiválasztására valók a Home menü Videók, Képek, Zene és mappanézet almenüi.

 

A projektor médialejátszója fotó, videó- és zenefájlok lejátszására képes, méghozzá rendkívül sokféle formátumban. A fotók esetében ezek a formátumok a JPEG, BMP, PNG, GIF, TIFF, a videók esetében az.avi: MJPEG, MPEG-4, H.264; .mov: MJPEG, MPEG-4, H.264; .mp4: MJPEG, MPEG-4, H.264; .mkv: MPEG-4, H.264; .flv: FLV, H.263, H.264; .ts: H.264; .m2ts: H.264; .swf: SWF, a támogatott audioformátumok pedig az MP3 és a WAV. Mindezen adatokat a készülék specifikációja tartalmazza, saját tapasztalat szerint a TIFF képformátummal gondok lehetnek, és az SWF flash videót nem sikerült megjeleníteni, de lehet, hogy ezt méretprobléma vagy más okozta, ugyanis a maximális kezelhető fájlméretekről nincs adat a specifikációban.

 

Különféle formátumú (kiterjesztésű) állóképek megjelenítése bélyegkép formájában a Képek menüben

 

A hagyományos bemenetek gond nélkül fogadják a megfelelő jeleket, PC VGA-ról max. WXGA felbontásig, HDMI-ről viszont 1080p-ig. Igaz, a 1080p/24 Hz-es jelet már nem dolgozza fel a vetítő, de ez nem is várható el ettől a kategóriától, hiszen a speciális házimozi vetítők sem mindig tudják ezt elvégezni. Egyébként a Full HD források tipikusan ki tudják adni a 1080p jelet 50 vagy 60 Hz mellett is, ami viszont nem okoz problémát a PPX-2480 számára.

A méréseket és a szubjektív vizsgálatokat a továbbiakban HDMI forrásról (PC, ill. Blu-ray lejátszó) beadott jellel végeztük egy HDMI/mini HDMI adapter közbeiktatásával.

 

A Főmenü hatodik ikonja a Beállítások almenübe vezet, ahol 8 al-almenüben tudjuk elvégezni a projektor összes beállítását. Ezeket most nem fogjuk részletezni, hiszen a terjedelmes használati útmutató az összes lehetséges lépésen végigmegy. Mindössze egy apró félreértésre hívjuk fel a figyelmet: a magyar nyelvű menüben kétszer szerepel a „Képbeállítások” pont. Ezek közül az egyik az állóképfájlok lejátszásának beállításaira vonatkozik (pl. ismétlés, diaátmenet stb.), a másik (sorrendben az első menüpont) szolgál a képi jellemzők átfogó beállítására (pl. háttérkép, képi üzemmód, fényerő stb.).

 

A Képbeállítások menüben található beállítási lehetőségek. A tényleges képminőségi jellemzők közül a fényerő, a kontraszt és a színtelítettség állítható

 

Ami számunkra talán a legérdekesebb volt, hogy milyen gyárilag beállított üzemmódjai vannak a PPX-2480-asnak, illetve a felhasználói üzemmódban (a fordításban Kézi üzemmód) milyen paraméterek változtathatók, és ez milyen eredménnyel jár. A képi üzemmódok menüpontja a magyar menüben a Smart Settings nevet viseli, itt találhatók a gyári preset módok és az említett Kézi mód is itt választható ki. A három beállítható jellemző a fényerő, a kontraszt és a színtelítettség, ami nem nagy mozgásteret ad a maradéktalan beállításhoz, főleg a színek tekintetében, de ez a pikoprojektor kategóriában nagyrészt általános. Ebben a tekintetben a Philips készüléke nem rosszabb, de nem is jobb a többi pikoprojektornál.

 

Mérési eredmények, tapasztalatok

 

Első lépésben egy 1 m2-es képfelületet állítottunk be, ami a 16:9-es natív képformátum esetében 1,33 m képszélességnek és 0,75 m képmagasságnak felel meg, a projektor ekkor kb. 2,5 m távolságból vetít. Ez azért kényelmes, mert ekkor a luxmérővel mért megvilágítás (lumen/m2 = lux) számértékét tekintve egyezik a fényárammal (lumenben). A képmódok közül a Normál gyári presetet választottuk. Ebben az üzemmódban – amely, mint az üzemmódok próbálgatása után bebizonyosodott, a gyári beállítások közül a legoptimálisabb képet nyújtja – 64 lumen fényerőt mértünk hálózati táplálással, illetve kb. 50 lument akkumulátoros táplálással. A fényerő feljebb „srófolható”, pl. az Élénk gyári üzemmódban 72 lumenre, Kézi módban pedig még ennél is feljebb, de ezt megsínyli a képminőség: túl nagy lesz a színtelítettség, a feketék pedig „kiszürkülnek”.

Ha a Kézi módot választjuk a kép optimalizálására – így érhető el a legjobb képminőség –, akkor az ehhez tartozó fényerő 62, illetve (akkumulátorral) 48 lumen lesz.

 

Fontos kérdés, hogy ez mekkora képméret kényelmes nézéséhez elegendő. A „kényelmesen” itt ez esetben az értendő, hogy ne érezzük a képet zavaróan sötétnek, ne kelljen meresztgetni a szemünket. Természetesen mindez függ a környezeti fényviszonyoktól, és magától a képtartalomtól is. Például a főleg világos képsorokból álló rajzfilmekhez kisebb fényerő is elegendő, mint egy sok sötét jelenetet tartalmazó valódi játékfilmhez. Az elsötétített helyiség előnyeit pedig nem kell magyaráznunk.

 

Induljunk ki a kedvezőtlenebb esetből, amikor tehát sötét jelenetek is vannak a vetítendő anyagban (legyen az akár videó, akár fotó). A konvenció szerint a még élvezhető képhez szükséges (a referenciafehérhez tartozó) fényáram sötét környezetben 12 footlambert, ami kb. 41 kandela/m2 fénysűrűségnek felel meg. A további számításokat mellőzzük, de meghatározható, hogy a 62 lument alapul véve esetünkben a legnagyobb képméret kb. 0,48 m2, azaz kb. 92 cm x 52 cm-es (16:9-es formátumban). Ez majdnem pontosan megfelel egy 42 hüvelykes LCD- vagy plazmatévé képméretének. Ez tehát a válasz arra, hogy mekkora képméretet érdemes választani, ha hosszabb időn át viszonylag alacsonyabb átlagvilágosságú képet akarunk nézni. Ha túlnyomórészt világos képekről, jelenetekről van szó, akkor persze akár 30-50%-kal nagyobbra vehetjük a kép szélességét.

Amennyiben viszont nem tudunk sötét környezetről gondoskodni, a képméretet lefelé kell módosítanunk: 60-70 cm-nél nagyobb képszélesség mellett ne várjunk élvezhető képet.  

 

Ami a kontrasztot illeti, nagyot sikerült javítani a korábbi modellekhez képest. A gyári adatok szerint 400:1-ről 1000:1-re sikerült növelni az on/off kontrasztot. A mérés Normál módban ennél még kedvezőbb értéket adott, nevezetesen 1166:1 kontrasztarányt.

Ide kapcsolódik a szürkeskála vizsgálata, amikor is kiderült (Normál módban), hogy az RGB együttfutás jónak mondható (a kék ingadozik kb. 10%-on belül), a színhőmérséklet kissé magas, kb. 7100 K (relatíve sok a kék és a zöld), a gammát viszont a mérőszoftver egyáltalán nem tudta értékelni, mivel a teljes értelmezési tartományban 1 alatt volt az értéke. Emiatt az egyidejű kontraszt mérésének nem volt értelme.

 

A gyárilag programozott Normál üzemmódban ezt a képet mutatja az RGB együttfutás és a fehér összetétele az alapszínekből. A vörös és a zöld együttfutása csaknem tökéletes, a kék azonban változik a szürkeskálán. Látszik az is, hogy a D65 fehérponthoz képest a színhőmérséklet magasabb, és a zöld részaránya is nagyobb a kelleténél (a 0 értéknél az alsó méréstartomány mérési problémái miatt látunk csak zöldet)

 

A színterjedelem az összes gyári üzemmódban lényegesen nagyobb volt, mint a szabványos sRGB/Rec. 709 szerint kellene. A konstruktőrök – mint szokásos – előnyben részesítették a nagy színtelítettségű beállításokat, feltételezve, hogy a felhasználóknak az „ütős színek”, azaz az irreálisan túlszínezett kép tetszik jobban, mint a reális.

 

Normál üzemmódban (és a többi gyárilag beállított üzemmódban is) az alapszínek túlzottan telítettek. A fekete háromszög jelöli a kívánt (szabványos) színterjedelmet, a fehér háromszög pedig a mért színgamutot. Látható, hogy a vörös és a kék 100%-osan telített spektrumszín, de a zöld is távol van a szabványos alapszíntől

 

Szerencsére Kézi módban a telítettséget vissza lehet venni, így elég jól megközelíthető a Rec. 709-es szabvány szerinti színterjedelem. Sajnos azonban az RGB és a CMY alapszínek luminanciaértékei, a sárgát és a ciánt kivéve nagyon eltérnek a kívánatostól (az ábra nem tükrözi ezt a helyzetet, mert csak a színkoordináták olvashatók le róla, a luminanciaértékek nem), így összességében a színhűséget sem lehet úgy beállítani, ahogy szeretnénk. Legyünk persze realisták: túlzott elvárás lenne, ha házimozi képességeket követelnénk egy multimédiás pikoprojektortól.

 

Kézi (felhasználói) üzemmódban a három paraméter állítgatásával elég jól sikerült megközelíteni a Rec. 709 szerinti színterjedelmet (fekete háromszög)

 

Összegzés

 

A Philips új pikoprojektor generációjának egyik csúcsmodellje nagyot lépett előre a megelőző generációhoz képest. Fényerőben és kontrasztarányban is több mint kétszeres a javulás. A felbontás is növekedett, és a formátum 4:3-ról 16:9-re változott. Egy Blu-ray lejátszót közvetlenül a HDMI bemenetre kapcsolva megjeleníthető a 1080p Blu-ray lemezek tartalma.

A készülék fogadni tudja a PC VGA jelét (WXGA felbontásig), az analóg komponens és kompozit jelet. Emellett bele van építve egy kiváló médialejátszó, amely szinte minden állókép-, videó- és zeneformátumot le tud játszani belső memóriából, illetve külső USB drive-ról vagy SD/SDHC memóriakártyáról, sőt iPhone és iPod eszközökről is.

A kis méretek miatt mini-csatlakozókat és „univerzális” csatlakozót kellett szerelni a projektorra, ezért sokféle átalakító kábelre van szükség a legtöbb külső jelforrás csatlakoztatásához, ami egyelőre kiküszöbölhetetlennek tűnik – ám ez a többi pikoprojektornál is fennálló kényelmetlenség.

A készülék színkezelésének javításában is akad még teendő. Ennek fő okát abban látom, hogy az eleve nagyon „színes”, azaz nagyon telített színű LED-ek megbabonázták a konstruktőröket (vagy talán a felhasználókat?), és ezért a gyártók – nemcsak a Philips – nem hajlanak arra, hogy a forrásoldali szabványokat betartsák a színhűség érdekében, legalábbis a gyári beállításokat tekintve.

Mindent egybevetve azonban állíthatjuk, hogy a PPX-2480 szinkronban van a pikoprojektorok jelenlegi fejlődési trendjével, a csatlakoztatási lehetőségeket és a médialejátszást tekintve pedig kifejezetten az élvonalban van.

 

A Philips pikoprojektorokat, köztük a tesztelt PPX-2480-as típust Magyarországon a Sagemcom Magyarország Elektronikai Kft. forgalmazza.

 

Értékelés

 

Pozitívumok

- Méretéhez képest nagy fényerő

- Hosszú élettartamú RGB LED fényforrás

- 16:9-es natív képformátum

- 1080p jel fogadása HDMI bemenetről

- 2 GB-os belső memória

- Jó minőségű beépített médialejátszó (állókép, videó, zene)

- Rengeteg fájlformátum kezelése

- Médiafájlok fogadása USB drive-ról és SD kártyáról

- iPhone/iPod csatlakoztatási lehetősége (opcionális adapterkábellel)

- Audio (fejhallgató) kimenet, és beépített hangszóró

- Hálózati vagy belső akkumulátoros táplálás

 

Negatívumok

- Viszonylag rövid működési idő a belső akkumulátorral (standard üzemmódban max. 1,5 óra)

- A mellékelt törpeállvány a felszerelt projektorral együtt instabil

- Korlátozott színbeállítási lehetőségek

 

Főbb gyári adatok

 

Technológia: DLP

Fényforrás: RGB LED

Fizikai felbontás: 854 x 480 pixel (WVGA)

Fix objektív, kézi élességállítás

Fényáram: max. 80/55 lumen (hálózati/akkumulátoros táplálással)

Kontrasztarány: 1000:1

Max. megjeleníthető PC-jel felbontás: WXGA

Max. megjeleníthető videojel felbontás: 1080p (HDMI)

1 W-os beépített hangszóró

Méret: 105 x 31,5 x 105 mm

Tömeg: 0,27 kg

 

Nagy Árpád