Philips PPX-1430
2011. június
Se szeri, se száma az elmúlt két évben piacra hozott pikoprojektoroknak. Ezen a kategórián értjük a néhányszor tíz dekás, egy nagyobb zsebben elférő, és néhányszor tíz lumen fényerejű pici vetítőket, amelyek nagy része LED fényforrással (kisebb részük lézerrel) működik. Néhány pikoprojektor márka már hazánkban is megjelent, mi is teszteltünk egy-két típust. Most ismét egy érdekes darab került a kezünkbe, a Philips háromtagú PicoPix családjának legfejlettebb típusa, a PPX-1430. Nézzük, hogy minőségben és szolgáltatásokban mit nyújt a készülék!
Néhány alapadat
A PPX-1430-es adatlap szerinti fényárama (fényereje) 30 lumen, ami persze a maximumot jelenti. A mérésekből majd kiderül, hogy ez valójában mennyi, és mely üzemmódokban várható ehhez közeli érték. Az első-második generációs pikoprojektorok 10-15 lumenéhez képest ez nem kevés. Ebben a kategóriában a méret, a súly és a tudás nagyon szorosan összefüggő jellemzők, és ezt nézve nem lehet panasz: a gép tömege 290 g, mérete 10 x 10 x 3,2 cm.
A készülék belső akkumulátorról vagy hálózati adapterről (12 V DC) is táplálható, az előbbi esetben a 7,4 V/2300 mAh-s akku standard módban 2,5 órás, nagy fényerejű üzemmódban 1,5 órás folyamatos vetítést tesz lehetővé.
Az LCoS fénymodulátor chip fizikai felbontása 800 x 600, azaz az alapformátum 4:3, de 16:9-es bejövő kép esetén a projektor automatikusan átváltja a formátumot.
Az objektív méretét a doboz magassága határolja, és természetesen az ilyen gépeken mindig fix objektív van, nem várható el a zoom funkció. Az élesség manuálisan állítható, viszont a képméretet a megfelelő vetítési távolsággal állíthatjuk be.
A gyártó 20 cm – 3 m vetítési távolságot ad meg, ami 13,2 – 205,7 cm képátlónak felel meg. Ezek a minimális, ill. maximális értékek, a „nézhető” képméret valahol félúton van, ezt majd részletesebben megtárgyaljuk.
A sokoldalúságot is később részletezzük, azonban némi támpontot ad erre nézve, ha felsoroljuk a csatlakoztatási lehetőségeket, továbbá a megjeleníthető, illetve kezelhető videó-, fotó- és hangformátumokat. A hangnak egy projektornál a legtöbbször csak korlátozott kísérőhang funkciója van (vagy egyáltalán nem dolgozza fel a hangot), de ebben az esetben a jelek szerint egy MP3 lejátszó szerepkörét is rábízták a gépre.
A gép hátulján a 12 V-os DC IN adaptercsatlakozó mellett találunk egy mini-USB portot, melyhez jár egy rövid adapterkábel (USB kulcs csatlakoztatásához), plusz egy mini-USB/USB(A) kábel, PC-vel való összekötéshez. Ez utóbbi összeköttetés nem a vetítést szolgálja, hanem a fájlok mozgatását teszi lehetővé a PC, a projektor belső memóriája és a bedugott SD/MMC memóriakártya között. A hátlap közepén van ugyanis egy SD/MMC kártyafoglalat is. Lényegében a PC/notebook ilyenkor a projektort „meghajtóként”, azaz adathordozóként látja, értve ezen a belső 2 GB-os memóriát, illetve az SD kártyát.
Találunk még egy 3,5 mm-es jack A/V hüvelyt is kompozit videojel és sztereó hang fogadásához, ehhez is van egy adapterkábel a tartozékok között. Végül a hátlapon van még egy „egyedinek” mondható csatlakozó aljzat, amelyhez külön rendelhető adapterkábeleken keresztül PC-kimenetet (VGA), illetve analóg komponens YPbPr jelet csatlakoztathatunk.
Oldalt találunk még egy 3,5 mm-es fejhallgató kimenetet arra az esetre, ha jobb minőségben, nem a beépített 2 x 0,3 W-os hangszórókon akarjuk hallgatni a sztereó hangot (pl. ha MP3 lejátszóként szeretnénk használni a projektort – belső memóriáról, SD kártyáról vagy USB kulcsról –, mert ez is lehetséges).
Mint minden „rendes” projektornak, ennek a mini vetítőnek is van távvezérlője, sőt egy kis háromlábú állványt is mellékeltek hozzá, a használatot megkönnyítendő.
Technológia
A specifikáció alapján sokoldalú és fejlett technológiájú vetítőről van szó. A pikoprojektort gyártók világában jól ismert a Syndiant neve: ez a cég LCoS chippel és R, G, B LED-ekkel készít egyre fejlettebb komplett engine-eket a projektorgyártók számára. A PPX-1430-as is ezt a technológiát alkalmazza, konkrétan a Syndiant VueG8 rendszerét.
Szakmai körökben és a gyártók között is vita folyik arról, hogy egyrészt a LED vagy a lézer-e a megfelelőbb fényforrás a pikoprojektorokhoz, másrészt a LED-es készülékeknél a képmodulátor chipek közül melyik a legalkalmasabb. Az eddigiek alapján nem lehet véglegesen állást foglalni, annál is kevésbé, mert mindegyik technológia fejlődik, tökéletesedik, de annyi megállapítható, hogy a Syndiant által favorizált technológia az ígéretes, relatíve nagy fényerejű és jó képminőségű technológiák közé tartozik.
A LED-ek előnyeit már sokszor leírtuk (a legnagyobb előny kétségkívül a hosszú élettartam), most csak annyit teszünk hozzá, hogy a kapcsolási sebességük szerencsére elég nagy ahhoz, hogy a három alapszínű LED-et elegendően nagy sebességgel lehessen elektronikusan kapcsolgatni. A mondottakból világos, hogy a színkomponensek időosztásos rendszerben követik egymást, így az egyetlen LCoS chip hozza létre a színes képet. Ezt azonban nem mozgó alkatrész (színtárcsa) segítségével teszi, mint a szokásos egychipes DLP projektorok. A nem színtárcsás alapszínváltás ellenére mozgókép vetítésénél a szivárvány (rainbow) effektus ennél a projektornál is megjelenik: a mozgó vagy svenkelt világos objektumok kontúrjain az időosztásos színképzés hatása láthatóan fellép. Valójában ezt csak úgy lehet visszaszorítani az egychipes projektoroknál, ha a színváltás sebességét jóval nagyobbra választják, aminek viszont a chip működési sebessége szab határt.
Források és formátumok
A PPX-1430 sokoldalúságának egyik megnyilvánulása, hogy sokféle külső forrásból, illetve adathordozóról, sőt belső forrásból (2 GB beépített memória és belső médialejátszó) is képes a videó- és fotóformátumok sokaságának lejátszására, megjelenítésére, miközben a hangot MP3 vagy WAV formátumban tudja kezelni.
Mint a csatlakozók felsorolásánál kiderült, a Philips pikoprojektorát összeköthetjük notebookkal/PC-vel akár egy hagyományos prezentáció, akár fotók vagy filmek megtekintése céljából (VGA bemenet). E helyen kell felsorolnunk, hogy milyen számítógépes felbontásokat képes a PPX-1430 megjeleníteni. Ezek a következők: VGA (640 x 480, 60 Hz), SVGA (800 x 600, 60 Hz), XGA (1024 x 768, 60 Hz), WXGA (1280 x 768, 60 Hz). Mint minden projektor, ez is a saját natív felbontásában „érzi magát a legjobban”, azaz ha 800 x 600-as jelet kap.
Bármely eszköz kompozit videó vagy analóg komponens videó kimenete szintén ráköthető a projektorra (pl. filmnézés DVD lejátszóról). A támogatott videoszabványok: PAL, SECAM, NTSC, 576i/p, 480i/p, 720p, 1080i/p.
Ugyancsak használhatunk SD/SDHC vagy MMC kártyát, illetve közönséges USB memória drive-ot, ha azon található a megnézendő tartalom. A mini-USB porton keresztül, speciális adapterrel mindenféle külső „kütyü”, pl. mobiltelefon, iPad, digitális fényképezőgép vagy kamkorder ráköthető a projektorra, és a tartalom megjeleníthető, illetve lejátszható.
A PPX-1430 „nagy találmánya” azonban a belső médialejátszó (és mellesleg a 2 GB-os beépített memória). A belső lejátszó a tömörített videoformátumok sokaságát képes lejátszani:
.avi: MJPEG, MPEG-4, H.264, .mov: MJPEG, MPEG-4, H.264, .mp4: MJPEG, MPEG-4, H.264, .mkv: MPEG-4, H.264, .flv: H.263, H.264, .ts: H.264, .m2ts: H.264, .swf: SWF. A legelterjedtebb állókép-formátumok – JPEG, BMP, PNG, GIF, TIFF – szintén nem okoznak gondot a lejátszónak, illetve a projektornak.
Üzembehelyezés
A hálózati adapter csatlakoztatása után, vagy akkumulátoros üzemmódban anélkül, egy pici tolókapcsolóval bekapcsolva a projektort, azonnal megjelenik a PHILIPS indulókép, majd kisvártatva feltűnik a zöldes háttér előtt hat ikont tartalmazó főmenü (Home). A képernyőn egy felső csíkon megjelennek a csatlakoztatott USB, SD kártya eszközök és a belső memória pici ikonjai (ezeket a BACK gombbal lehet elérni, majd választani közülük), illetve az akkumulátor töltöttségi szintje, ha nincs rádugva a készülékre a hálózati adapter.
A Philips pikoprojektor Home menüje. A Forrás pontban választhatjuk ki a VGA, komponens vagy kompozit bemenetre csatlakoztatott jelet. A felső csíkon látszik az USB kulcs, az SD kártya és a belső memória ikonja
A kiválasztott adathordozón található fájlokat a menüben lépkedve tudjuk kiválasztani. A hat ikon között van egy Forrás nevű, itt a kompozit videó bemenetre, illetve a VGA/komponens bemenetre csatlakozó készülék képét tudjuk elérni és megjeleníteni.
Fontos még a Beállítások menüpont, ahol az általános kép- és hangbeállításokat, a video-, zene- és fotóbeállításokat (ezeken főleg a lejátszási üzemmódokat kell érteni, mint az ismétlés, a lejátszás folytatása, a véletlenszerű lejátszás, a diavetítés sebessége stb.) tudjuk elvégezni, továbbá választhatunk takarékos üzemmódot, menünyelvet a 18 nyelv közül, végül a Karbantartás menüpontban frissíthetjük a készülék szoftverét és pl. a készülékre vonatkozó alapvető adatokat megnézhetjük. A vetítéshez lényegében a legfontosabb az első, Képbeállítások pont, ahol a Smart Settings alpontban négy gyári és egy kézi beállítás közül választhatunk. Kézi üzemmódban három paraméter változtatható: a fényerő, a kontraszt és a színtelítettség.
A Smart Settings képbeállítási menü és az ötféle üzemmód (négy gyári preset és egy felhasználói mód)
Mint említettük, a kép kézzel, egy kis forgatógombbal állítható élesre, a kép méretét a vetítési távolsággal tudjuk a vászon méretéhez illeszteni, vagy tetszőleges más méretet beállítani. A fényerő természetesen határt szab a „nézhető” kép méretének, erről hamarosan külön beszélünk.
A LED-ek kevesebb hőt termelnek, mint a kisüléses lámpák, de annyira nem maradnak hidegek, hogy egy projektor belsejében ne kellene őket hűteni – különösen egy ilyen kis dobozban. Erről egy hűtőventillátor gondoskodik, amely diszkréten ugyan, de egy csendes szobában jól hallhatóan zümmög. A ventilátor surrogása takarékos üzemmódba állítás után nem csökken, marad ugyanakkora.
A kis projektorra – mint a fentiekből már kiderült – egyszerre csatlakoztathatunk pl. PC-t, DVD lejátszót, SD kártyát és USB kulcsot (vagy ez utóbbi helyett mobiltelefont, tabletet, digitális fényképezőgépet, digitális videokamerát), illetve digitális forrásból tetszés szerinti fájlokat bemásolhatunk a 2 GB-os belső memóriára, és utána onnan játszhatjuk le ezeket – persze a formátumnak lejátszhatónak kell lennie, lásd fentebb. A tesztelésre kapott gép belső memóriában, a MANUAL alkönyvtárban egyébként megtalálható volt a használati útmutató minden nyelvi változatban.
Képbeállítás és mérések
Egy pikoprojektor rendeltetésének megfelelően a beállítási lehetőségek természetesen nem olyan széles körűek, mint egy „komolyabb” hagyományos vetítőnél, pláne nem egy közép- vagy felső kategóriás házimozi vetítőnél, de Kézi üzemmódban a legalapvetőbb állítási lehetőségeket itt is megtaláljuk (a feketeszint állításához a fényerő, a fehérszint állításhoz a kontraszt, továbbá a színtelítettség a színtartalom, színesség állításához). Mindhárom paraméter egy 10-es skálán állítható, de sajnos a menü a teljes képfelületet elfoglalja, így az állítás hatása csak úgy ellenőrizhető, ha állítgatás után mindig visszakapcsolunk magára a képre. Kicsit kényelmetlen és hosszadalmas módszer. Ha mégis látni akarjuk a képet állítgatás közben, akkor a távvezérlő fényerő gombját megnyomva a skála a kép alatt jelenik meg, és a navigációs gombokkal utána tovább tudunk lépkedni, illetve állítgatni, a képbeállító skálákon is.
A végpontozást a fényerő és kontraszt szabályzókkal (feketeszint és fehérszint beállítása) elvégezve arra jutottam, hogy a gyári üzemmódok mindegyikénél túl magas a feketeszint (vagyis a fekete szürkébb, mint kéne), a fehérszint három preset módban nagyjából jó, a telítettség viszont talán csak a Normál módban közelíti a szükséges visszafogott értéket, az összes többiben túlszaturált, túlszínezett a kép. A telítettséget (valójában a chroma paramétert) állító szabályozó egyszerre szabályozza mindhárom alapszínt, tehát az alapszínek külön-külön tologatására nem alkalmas, de ez nem is szokásos a pikoprojektoroknál. Mindaddig, amíg meg nem mérjük, feltételezzük, hogy az R, G, B LED színek iránya (a hue, azaz színezet) megfelel, mondjuk az sRGB szabványnak, vagy ahhoz közeli.
A végpontozás és a telítettség közelítő beállítása után (ennél többet nem tehetünk) megmértük a fényerőt és a kontrasztot. A fényerő („bekalibrált” állapotban) 23,2 lumen. A maximális értéket, 30,2 lument csak akkor lehet „kicsikarni” a projektorból, ha mindhárom szabályzót koppanásig feltoljuk – ilyen beállítás mellett viszont bármilyen kép már nézhetetlenné válik a kis kontraszt, a „beégő” fehérszint és túlszaturált színek miatt.
A kontrasztarányt (full on/full off kontraszt) szintén beállított állapotban mértük meg, ez 256:1 értéket adott. Az adatlap tehát itt is túloz némileg, de a mért kontrasztarány félhomályos vagy világosabb környezetben (ahol a nagy natív kontraszt amúgy is „elveszne”) elfogadható, pláne prezentációs anyagok vagy elég fényben készített fotók nézéséhez. Filmekhez persze nagyobb kontraszt jobb lenne, de ehhez sötét környezet is „jár”.
A mérőábrákat egy Blu-ray lejátszóba tett DVD tesztlemezről játszottuk le, a lejátszó kompozit kimenetét a projektor kompozit bemenetére kötve. Két nap múlva meg tudtuk szerezni az opcionális komponens adapterkábelt és a VGA adapterkábelt is, így a Blu-ray lejátszó komponens kimenetéről tudtuk folytatni a tesztet, részben mérőábrákkal, részben DVD és Blu-ray filmjelenetek nézésével. A VGA adapterkábellel pedig végre egy notebookot is rá tudtunk kötni a projektorra, hogy az alapszínek együttfutását (szürkeskála), a színhőmérséklet és a színhűséget (az alapszínek helyét pl. az sRGB alapszínekhez képest) meg tudjuk mérni egy szoftver és egy koloriméter segítségével.
Mérési eredmények
Ahogy említettem, a gyári beállítások mindegyikében túltelítettek a színek. Ezen a LED-es projektoroknál nem szoktam csodálkozni, mert önmagukban az R, G, B LED-ek majdnem spektrális tisztaságú alapszíneket adnak, vagyis eleve majdnem 100%-ban telítettek. A gyártók pedig úgy gondolják, hogy a felhasználó annál boldogabb, minél színesebb a kép. Ez lehet, hogy így is van (ebben az egyéni ízlés is közrejátszik), mégis azt kellene célul kitűzni, hogy a színvilág illeszkedjen a szóba jöhető képforrások szabványos színkészletéhez (pl. videónál PAL, HDTV (Rec. 709), SMPTE-C stb. fotónál sRGB). A megnövelt színkészletű rendszerek (pl. xvYCC) a műsorkészítésben még nem lettek szabványosítva, így a megjelenítőben az ennek megfelelő alapszínek legfeljebb némelyik amatőr videokamera (amelyekbe választhatóan beépített ezt a szabványt) felvételeinek megnézéséhez lennének korrektek.
Az alapszíneket tekintve a PC-s világban és a fotózásban az sRGB a legelterjedtebb rendszer, a videóban pedig a Rec. 709 HDTV szabvány, ráadásul az alapszín-koordináták ennél a kettőnél pontosan megegyeznek, így a beállításokhoz nagyrészt ezeket használjuk. Persze, ha valaki PAL rendszerű TV-nézésre vagy DVD filmekhez használja a projektort, akkor ezekhez az alapszín-koordinátákhoz kell viszonyítani a projektoron mért értékeket.
A másik probléma a PPX-1430 gyári programjaival konkrétan az, hogy a feketeszint a kívánatosnál jóval magasabbra van állítva mind a négy üzemmódban. Ennek következménye az optimálisnál jóval gyengébb kontrasztarány.
Mindebből következik, hogy a preset üzemmódokat nem célszerű használni, hanem ehelyett a Kézi üzemmódban a fényerő skálán le kell menni kb. a 2-es értékig (helyes feketeszint, optimális kontraszt), a színtelítettséget pedig szintén le kell vinni legalább a 3-as értékig. A kontraszt skálán (amely a fehérszintet állítja) 7-8 körüli érték a kívánatos.
A színtelítettség szabályozóval elvileg jól meg lehetne közelíteni a helyes alapszíneket, ha egyrészt az eltérés az egyes alapszínek esetében egyforma lenne, másrészt a szabályzó a telítettséget mindhárom alapszínre egyformán szabályozná. Sajnos a legtöbb esetben – így ennél a projektornál is – ez nincs így, úgyhogy legfeljebb közelítő korrekcióra van lehetőség. Hosszas állítgatással azonban el lehet jutni egy viszonylag jó beállításhoz, ami egy ilyen pikoprojektor rendeltetését nézve a célnak megfelel, elvégre egy kis méretű, sokoldalú és viszonylag olcsó készülékről van szó.
A mondottak szemléltetésére bemutatjuk az elsődleges alapszínek (R, G, B), a másodlagos alapszínek (C, M, Y) és a fehérpont (W) elhelyezkedésére vonatkozó mérési eredményeket Normál módban (az első gyári preset), illetve az optimálishoz közelítő, kézzel beállított módban. A CIE színdiagramon a kis négyzetek a referenciapontok, a kis köröcskék pedig a mért pontok.
Normál üzemmódban a mért R, G, B alapszínek csaknem 100% telítettségűek. A másodlagos C, M, Y alapszínek is távol vannak a referenciapontoktól, a fehérben pedig a zöld és a kék meghatározó a vörös rovására
A korlátozott beállítási lehetőségeket kihasználva az elérhető legoptimálisabb állapotban a helyzet sokat javult, bár távolról sem lett tökéletes. Pl. a kék telítetsége még mindig nagyobb a kelleténél, a vörösé pedig kisebb lett. A fehérpont helyzete sajnos szinte egyáltalán nem változott
Egy másik fontos jellemző a megjelenítőknél a szürkeskála semlegessége (ne legyen elszínezett!), illetve az alapszínek együttfutása a szürkeskálán, na és persze ehhez kapcsolódóan a fehérpont helye, azaz a színhőmérséklet. Az már a fenti ábrákon is látszik, hogy a fehérpont a referenciafehértől (D65) kicsit messze van, éspedig a cián irányába eltolódva. Ennek megfelelően nemcsak a színhőmérséklet magasabb némileg a kívánatosnál (kb. 7500 – 8400 között, ha a szürkeskála különböző lépcsőit mérjük), hanem a kékes mellett a fehér még egy zöldes színezetet is kap, amit sajnos sehogysem lehet kiküszöbölni. Így mindkét üzemmódban csaknem ugyanolyan RGB együttfutást, illetve színhőmérsékletet mértünk. Maga az együttfutás majdnem jó, de a kék, és főleg a zöld túlteng a vörös rovására.
Az alapszínek együttfutása még elfogadható lenne, de a szürkeskálán uralkodik a kék és főleg a zöld. A színhőmérséklet 8000 K körüli
Talán a fenti „precízkedés” túl szigorúnak tűnik egy pikoprojektor esetében, azonban a legtöbb LED-es vetítő (kivéve a sokmilliós, 800-1000 lumenes házimozi csúcsgépeket) ugyanezekkel a problémákkal néz szembe. Érzékelhető, hogy a technológia erős fejlődésben van, és még nem küzdötte le az összes nehézséget. Úgyhogy ez a fejezet inkább a fejlesztőknek és a gyártóknak szólt, mintsem a felhasználónak, mert a maga kategóriájában a PPX-1430 egészen jól teljesít.
A fenti (és a többi, itt nem taglalt) mérési eredményt úgy kaptam, hogy a mérőábrákat is a számítógépről kapta a projektor. Néhány olyan próbát is lefuttattam azonban, amikor a mérőábrák egy külső DVD lejátszó komponens, majd kompozit kimenetéről futottak. Az ember azt várná, hogy egy kompozit kimenetről születnek a leggyengébb eredmények. Érdekességképpen megemlítem, hogy a színdiagramon a legjobb egyezést a referenciapontokkal éppen úgy kaptam, hogy a projektor a mérőábrákat a kompozit bemeneten kapta, a mérést persze a notebook végezte a koloriméter és a szoftver segítségével.
A lehető legjobb állapotot a színeket illetően meglepő módon a kompozit bemenetről sikerült elérni. Az R, B és M színek csaknem a referenciapontra kerültek, de a többi alapszín pozíciója is javult. A fehér továbbra is cián elszíneződést mutat
Amit a PPX-1430 képes lejátszani
USB kulcsról és SD kártyáról kipróbáltuk, hogy milyen mozgóképes és állóképes formátumokat képes a projektor megjeleníteni, sőt a Blu-ray lejátszóba Blu-ray filmet betéve azt is ellenőrizni tudtuk, hogy a 1080p-t valóban megjeleníti a pici vetítő, persze a saját felbontására átskálázva.
A fent felsorolt ötféle állókép-formátumot kivétel nélkül meg tudja jeleníteni a beépített lejátszó, igaz, egy 30 MB-os tiff kép átméretezésére egy kicsit várni kell, de ez nem probléma. A rengeteg videoformátum közül (ezek mindegyikét rámásoltuk egy USB kulcsra, és így adtuk be az USB porton) egy kivétellel mindegyik megnevezett formátumot tényleg tudta a gép. Ez az egy az .swf flash animáció, amivel nem tudott megbirkózni a projektor médialejátszója. Elgondolkodtam rajta, hogy mikor szeretnék projektorral flash animációt vetíteni. Azt hiszem, semmikor.
Az optimális képméret
Több évtizedes, talán évszázados (lásd film) tapasztalat, hogy erősen elsötétített, de nem teljesen sötét környezetben – ha a környezeti megvilágítás kb. 20 lux alatt van – a még kellemesnek mondható fénysűrűség értéke a vásznon minimum 40 nit (kandela/m2) körüli (angolszász mértékegységben 12 footLambert). Totális sötétségben persze ennél még kisebb is lehet, de induljunk ki a 40 nitből!
A vizsgálatunk tárgyát képező pici Philips projektor fényerejére jól beállított állapotban 24 lument mértünk. Ez bizony önmagában nem sok. Számoljunk most egy kicsit! Ha 1-es nyereségű diffúz mattfehér vásznat, vagy fehérre meszelt falat használunk, a 40 nit fénysűrűség létrehozásához 3,14 x 40 = 125,6 lux (lumen/m2) fajlagos fényáramra van szükségünk, és ugyanennyinek kell a felületre érkeznie a projektorból. A 24 lumen akkor tud ekkora megvilágítást adni, ha a felület 24/125,6 = 0,191 m2 nagyságú. Ha ezt egy 4:3 oldalarányú téglalapként képzeljük el, akkor ennek szélességére pontosan 0,5 métert kapunk. Ez a számításunk, a mérésünk és egyúttal a nézési tapasztalatunk végeredménye.
Ha mégis nagyobb képet szeretnénk, van megoldás: ún. nagynyereségű vásznat kell választanunk, amely a néző irányába több fényt ver vissza, mint amennyi a projektorból érkezik. Némelyik vászonfajta nyeresége (a fényerőszorzó) eléri a 3-4-es értéket is (sőt akár ennél többet is), így a kép méretét megnövelhetjük.
Rövidebb prezentációk esetében beérhetjük kisebb fénysűrűséggel is (ekkor is nagyobb képméretet választhatunk!), különösen, ha teljesen el tudunk sötétíteni.
Ha belegondolunk, hogy mindezt egy 10 x 10 cm-es pici készülékkel meg tudjuk tenni, akkor azt hiszem, nem lehetünk elégedetlenek. Legalábbis meglepő az eredmény.
Persze ne gondolja senki, hogy egy névlegesen 30 lumenes, valójában 24 lumenes vetítő csodákra képes. Nem fogunk tudni 3 m-es képet nézni vele, hiszen a lineáris méret (pl. képszélesség) növekedésével a felület, és így a szükséges fényáram (lumenben) négyzetesen növekszik. 2-3 résztvevős vetítéseket azonban nyugodtan rendezhetünk, lényegesen nagyobb képpel, mint egy számítógép-monitoré.
Van azonban még egy dolog, ami a relatíve kis fényerejű piko- és miniprojektorok „malmára hajtja a vizet”, éspedig az a pszichológiai törvényszerűség, hogy a szubjektíve érzékelt fényerő nem arányos a lumenekben mérhető fényerővel. Kétszer-háromszor akkora fényáram nem hoz létre kétszer-háromszor akkora fényességérzetet, hanem csak jóval kisebbet. Megfordítva a dolgot, a lumen érték csökkenése felére-harmadára messze nem okozza az érzékelt fényesség felére-harmadára csökkenését.
Összegzés
A Philips PPX-1430-as zsebméretű pikoprojektora relatíve kis méretű kép vetítésére készült, kisebb létszámú közönség számára. A méretek és a LED-ek teljesítménye által behatárolt fényerővel, nem teljesen sötét környezetben maximum kb. 1 m körüli szélességű kép vetíthető vele, amennyiben nagyobb nyereségű vásznat használunk. A vetítési sajátosságain túlmenően nagyon sokoldalú gépről van szó, igazi multimédiás „mindenes”. Forrásként fogadni tud számítógépet, különféle A/V lejátszókat, SD/MMC kártyát, USB kulcsot, mobiltelefont, tabletet, digitális fényképezőgépet, digitális videokamerát. Van beépített memóriája, amelyre és amelyről fájlok másolhatók oda-vissza sokféle csatlakoztatott eszközről/eszközre. A feldolgozható felbontás, a video- és fotóformátumok meglepően sokfélék, amellett audiolejátszóként is használható, beépített hangszórókkal, fejhallgatóval. Mindez a projektorba integrált médialejátszónak köszönhető.
Üzleti és otthoni használatra is alkalmas, hiszen egy utazó üzletembernek – ha nem nagyszámú közönség előtt kell szerepelnie – nagyon hasznos eszköze, otthon pedig pl. a gyerekek kedvence lehet, ha mesefilmeket vagy fényképeket akarnak nézegetni.
A mai pikoprojektorok között az élvonalba sorolható egyrészt a 30 lumen névleges fényerejével, ami ma még nem általános, másrészt a fent említett sokféle funkcióval. Hazai forgalmazója a Sagemcom Magyarország Elektronikai Kft. (www.sagemcom.hu). A javasolt bruttó fogyasztói ár 79.900 Ft.
Értékelés
Pozitívumok
- Pici méret és súly
- Rengeteg csatlakoztatási lehetőség
- 2 GB-os belső memória
- Integrált médialejátszó
- Hosszú élettartamú LED fényforrás
- Kézi beállítási lehetőség
- Gazdag tartozéklista
- Kedvező ár
Negatívumok
- A gyárilag programozott üzemmódok pontatlansága
- A fehérpont a zöldes tartományban van és a színhőmérséklet nem állítható
- A natív kontrasztarány kicsi
Nagy Árpád