Projektorok böngészésére, összehasonlítására használja a
» teljes listát,
az igényei szerinti projektor kiválasztására a
» projektorkeresőt,
konkrét gyártó és típus kiválasztásához pedig kövesse az alábbiakat:
Bérlés
Ha projektort, és a vetítéshez szükséges más kellékeket sze- retne bérelni, elég kitöltenie egy bérlési űrlapot, és munkatársaink emailben, telefonon vagy szemé- lyesen megkeresik Önt.
DisplayPort és Thunderbolt
Fejlett digitális csatolófelületek
2013. április
Akik az elmúlt egy évben találkoztak újonnan gyártott jónevű laptoppal, asztali monitorral, vagy projektorral, azok bizonyára találkoztak a legújabb digitális videoátviteli interfésszel, a DisplayPort-tal is. Mint minden új szabványnak, a DisplayPort-nak is az a célja, hogy nagyobb sávszélességgel, és addig nem látott extra képességekkel leváltsa elődeit. A célok között szerepelt a VGA, DVI és HDMI, sőt még a kijelzőkben található LVDS interfészek leváltása is, aminek következményeként egyszerűsödne a kábelezés – hiszen minden eszköz ugyanolyan kábelt használna – és ezáltal a rendszerek ára és komplexitása is csökkenne...
7 új otthoni Epson vetítő az IFÁ-n
Offenzíva a házimozi piacon
2011. szeptember
A projektorpiac vezető cége, az Epson, idén júniusban Manchesterben mutatta be új üzleti projektorait az ultrahordozható EB-1700-as családtól kezdve a 7000 lumenes EB-Z8050W, nagy helyszínekre szánt „large venue” típusig, összes több mint 30 új modellt. Most pedig a legnagyobb európai szórakoztatóelektronikai kiállításon, a berlini IFÁ-n rukkolt ki a cég 7 új házimozi projektortípussal. Ezeket szeretnénk most bemutatni.
A LED-ekről - alapfokon
2010 augusztus
Az elektromos áram hatására fényt – beleértve a vörösön inneni és az ibolyán túli sugárzást is – kibocsátó félvezető eszközt (LED = Light Emitting Diode) a gyakorlatban is alkalmazható formájában nagyjából ötven éve, a lézerrel majdnem pontosan egyidőben találták fel (bár a sziliciumkarbid kristályban lejátszódó elektrolumineszcencia jelensége már 1907-től ismert volt). Azóta folyamatos fejlesztés folyik, a LED-eket egyre több területen használják, néhány éve a LED-ek megjelentek a világítástechnikában, majd csakhamar elkészültek az első projektorok is, amelyek fényforrásként LED-eket használtak. Az első próbálkozások nem arattak túl nagy sikert, de a tavalyi évtől kezdve egyre több típussal találkozunk főleg két területen: a pici mikro- és pikoprojektorok világában, és a házimozi szegmensben. Ebben a rövid jegyzetben némi alapinformációt adunk a vetítéstechnikai célra használható LED-ekről.
Hibrid fényforrás projektorokhoz
A nagynyomású higanylámpa alkonya?
(2010. március)
Az utóbbi időben komoly erőfeszítéseket tesznek a projektorgyártók az egyébként sok szempontból nehezen helyettesíthető, és mindmáig nagyon sikeres, ám hátrányoktól sem mentes UHP lámpa (vagy más néven futó, de ugyanezen az elven működő ultra-nagynyomású higanylámpák) „leváltására”. A technikai feltételek lassan megteremtődnek ehhez az igyekezethez: elég a legújabb LED-es, illetve lézeres fejlesztésekre utalni. Mindkettővel egyelőre teljesítmény-problémák vannak. Ebben a helyzetben lépett elő a Casio egy szellemes megoldással, amelyet ebben az írásban ismertetünk. A működést illetően egyelőre a cég tájékoztatására hagyatkozunk.
A pótolhatatlan xenonizzó
(2009 november)
Komolyabb, nagy teljesítményű vetítő nehezen elképzelhető xenonlámpa nélkül, a hagyományos filmvetítőkben máig ezt a fényforrást alkalmazzák. A digitális mozivetítőkben is xenonlámpát találunk. Multimédiás projektorokban ritkán fordulnak elő, jelentőségük mégsem elhanyagolható, hiszen ezeket a vetítőket látjuk (üzemelni) minden nagyszabású eseményen. Nagy teljesítményű, 20 000 lm feletti gépek kizárólagos fényforrása.
Alkalmazásukat az egyébként sok tekintetben előnyösebb UHP izzók felépítésből adódó alapvető gyengesége indokolja, nevezetesen, hogy nem lehet bármekkora teljesítményű izzót gyártani, a kvarcüveg egyszerűen nem viseli el ekkora méretben (mármint a xenonizzónak megfelelő méretben) az UHP izzóban szükséges töltőnyomást. A nagy készülékek gyártói visszatértek a „jó öreg” xenonlámpához. Így alacsonyabb hatásfokkal ugyan, de magasabb fényteljesítményhez jutottak, ráadásul a mai vízhűtéses izzók a gyártók legvadabb igényeit is magasan teljesítik. A xenonizzók élettartama sajnos 1000 óra alatti, fényerejük az első 2-300 üzemóra után már jelentősen esik.
Az UHP izzók természetrajza
(2009 szeptember)
Az LCD, DLP és LCoS digitális projektorok egyik legfontosabb, ám ritkán szóba kerülő része a lámpa. A gyakorlatban a felhasználó által is cserélhető lámpák, mint kompakt egységek, a tükröt is magába foglaló lámpatestből vagy tokozásból, és a tulajdonképpeni fényforrásból, az izzóból állnak. Ebben az írásban csak az izzókkal foglalkozunk, ezeknek is csak egyik fajtájával, a mai projektorok túlnyomó többségében használt UHP (Ultra High Pressure) izzóval. A laikus projektorhasználók vagy talán a projektorokhoz némileg értők számára is ismeretlen világba kukkantunk be, amelyre az izgalmas, egyedi és különleges technikai megoldások sokasága jellemző.
DLP szivárvány demó
Gyakran felmerülő kérdés a kezdő projektorosoktól, hogyan is fest valójában az 1 chipes DLP projektorokon látható szivárvány (rainbow) jelenség. Az alábbi kis saját készítésű flash animáció segítségével megpróbáljuk szemléltetni ezt az effektust.
HDMI: egy digitális csatolófelület sikere
(2009 május)
Talán szokatlannak tűnhet, hogy a projektorokról szóló weboldalon külön cikket szentelünk egy "csatlakozónak", pedig nem akármilyen csatolófelületről van szó. Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy hirtelen robbant be az elektronikába, noha mint mindennek, ennek is van előzménye, méghozzá 2002-re visszanyúlóan. Az viszont igaz, hogy viharos gyorsasággal terjed, és egyre több projektoron (és más megjelenítőn), illetve projektorokat meghajtó jelforráson találkozunk a HDMI csatlakozóval (interfész, csatolófelület). A HDMI (High Definition Multimedia Interface) népszerűségének növekedése jószerint annak tudható be, hogy egyetlen kábel használatával teszi lehetővé a HD (nagyfelbontású) video- és audiojelek DIGITÁLIS átvitelét, az AV berendezések működtetésének vezérlését biztosító jelekkel együtt.
Vezeték nélküli HD technológia
(2009 március)
A Wireless (vezeték nélküli) HD-technológia lassan lendületet vesz. Az új technológiával a felhasználók csúcsminőségű audio/videó tartalmat élvezhetnek a megjelenítőn anélkül, hogy be kellene hálózni a lakást vezetékekkel. A technológia a figyelem középpontjába került, mint a HD tartalom sok helyre juttatásának kényelmes bővítési lehetősége.
Rövid írásunkban csupán érintjük a nagyfelbontású tartalom vezeték nélküli átvitelének problámakörét és lehetőségeit. “Kakukktojás” az elektromos hálózaton keresztüli adatátvitel, amely nem szó szerint vezeték nélküli, de a lényeget tekintve ide sorolható.